Szurkolók tízezrei készülnek a meccsekre arcfestéssel: ezzel a trükkel órákig bírni fogják a színek!

Egy friss, nagyszabású amerikai vizsgálat szerint az összes, általuk tesztelt otthoni hajfestékben találtak egy valószínűleg rákkeltő vegyületet. És nem valami ismeretlen márkákról van szó, a listán ott virítanak a legnagyobbak is, vagyis a polcok legjava.

A Consumer Reports nevű fogyasztóvédelmi szervezet 21 dobozos festéket és két, főleg bulikra szánt hajszínező krétát küldött be egy független laborba, az eredmény pedig elég kiábrándító lett.

A helyzetet az teszi különösen pikánssá, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) egyértelműen tiltja a metilén-klorid használatát a kozmetikumokban, vagyis ennek az anyagnak semmi keresnivalója nem lenne ezekben a termékekben.

A dicstelenségi lista élén a L’Oréal Paris Féria Downtown Brown árnyalata végzett, a legmagasabb koncentrációt ebben mérték, a második és harmadik helyet pedig a Revlon ColorSilk sötétbarna festékeinek két különböző verziója csípte meg – írja McKenzie Beard a The New York Post kedden publikált vizsgálat nyomán.

De a problémahalmaz itt nem ér véget. A tesztelt termékek közül hatból a légúti irritációt és idegrendszeri problémákat okozó toluol, négyből pedig a hormonrendszert megzavaró DEHP nevű ftalát is kimutatható volt.

„A káros vegyi anyagoknak nincs helyük a mindennapi termékeinkben. Sem a festékekben, amivel a felnőttek az ősz hajszálaikat fedik el. Sem a krétában, amit a gyerekek az iskolai sportnapon használnak. Sehol.” – szögezte le Oriene Shin, a Consumer Reports biztonsági érdekképviseleti menedzsere.

A gyártók és az iparági lobbiszervezetek persze azonnal a jól bevált védekező állásba helyezkedtek. A Revlon közölte, hogy „kiáll a termékei biztonsága mellett”, az amerikai Személyi Ápolási Termékek Tanácsa pedig arról beszélt, hogy a hajfestékek „kiterjedten teszteltek és biztonságosnak minősülnek”.

Ezzel szemben a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a címkéken nem mindig szerepel minden összetevő, a „tiszta” vagy „növényi alapú” jelzőket pedig senki nem szabályozza szigorúan. Dr. Adana Llanos, a Columbia Egyetem epidemiológus docense szerint a probléma épp a hatékonyságból fakad. „Néhány vegyületet a tartós hajfestékekben arra terveztek, hogy mélyen behatoljanak a hajszálakba, és a testbe kerülve bizonyos kémiai összetevők vagy bomlástermékeik hozzájárulhatnak a DNS-károsodáshoz, gyulladáshoz vagy a hormonháztartás megzavarásához” – magyarázta a kutató.

– tette hozzá Ashita Kapoor, a Consumer Reports termékbiztonsági igazgatója.

Nem is olyan régen a szárazsamponokban találtak benzolt, ami szintén komoly riadalmat keltett. Akkor kiderült, hogy a rákkeltő anyag nem is szándékos összetevő volt, hanem a flakonok hajtógázának szennyeződéseként került a termékekbe. Az ügy vége nagy visszahívási hullám lett, de a tanulság megmaradt: egy széles körben használt kozmetikum is rejthet láthatatlan veszélyeket, amikről a vásárlónak fogalma sincs.

A probléma ráadásul messze túlmutat a fürdőszobapolcon. Egy másik kutatás arra világított rá, hogy a háztartási gáztűzhelyekből még kikapcsolt állapotban is szivároghat a benzol, egyes otthonokban olyan koncentrációban, ami már a passzív dohányzás ártalmaival vetekszik. Az Egészségügyi Világszervezet szerint pedig ennek a vegyületnek nincs biztonságosnak tekinthető szintje. Úgy tűnik tehát, a mostani hajfesték-botrány egy szélesebb jelenség része: a mindennapi életünket átszövő, alacsony dózisú, de folyamatos vegyi expozícióé, aminek a hosszú távú hatásairól még mindig ijesztően keveset tudunk.

Aki emlékszik még a VIVA TV aranykorára, annak nem kell bemutatni Kiss Orsolyát, vagyis Kisót.

A 2000-es évek elején az Interaktívból integetve határozta meg egy komplett generáció délutánjait.

Mostanában kevesebbet látni a képernyőn, de a munka és a karrier nem állt meg.

A műsorvezető egy derékban passzos, elegáns ruhában állt a kamera elé, a második fotón pedig a szett a karcsúságát is hangsúlyozza. A bejegyzés, ami az Instagram-oldalán jelent meg, azonban nem csak a külsőségekről szól.

Arról írt, mennyi mindenért hálás az életében, és hogy büszke arra, amilyen emberré vált.

"Hamarosan 46 éves leszek.

A családomért. A barátaimért. Azokért, akik szeretnek, támogatnak és mellettem állnak. A munkáimért, a lehetőségeimért, az élményekért, amelyek formálnak. És igen, egy kicsit magamért is. Mert nem mindig könnyű az út, de büszke vagyok arra a nőre, akivé az évek során váltam"

– írta a fotók mellé.

Kisó 2003-ban tűnt fel a VIVA TV-n, ahol öt évig volt a csatorna egyik legnépszerűbb arca. A zenetévés korszak után sem tűnt el, sikeresen váltott, és a Class FM műsorvezetőjeként folytatta a karrierjét. 2011-től a közmédia felé vette az irányt, ahol az M1, majd a Duna Televízió képernyőjén is láthatták a nézők, többek között a SzerencseSzombat házigazdájaként. Bár onnan 2020-ban távozott, a rádiózást nem hagyta abba, 2021-től a Sláger FM-en hallható.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Kiss Orsolya (@kisotheofficial) által megosztott bejegyzés

Tóth Andi nemrég szembesült az idő múlásával.

Ebből rövid, vicces videót is készített.

Tóth Andi élőben közvetítette a sokkot.

A követők két táborra szakadtak: az empatikus megnyugtatókra és a gyakorlati tanácsadókra. Előbbiek arról biztosították Tóth Andit, hogy a korai őszülés teljesen normális, míg utóbbiak azonnali diagnózist állítottak fel, és különböző vitaminokat, illetve hajápolási praktikákat ajánlottak.

@tthandi Eljött az idő @Frohner ♬ sonido original - madakaju

Az elmúlt hetekben több, ennél jóval komolyabb ügy is a figyelem középpontjában tartotta az énekesnőt. Május közepén tanúként jelent meg a Fővárosi Törvényszéken egy drogügy tárgyalásán, hangsúlyozva, hogy ő nem vádlott. Nem sokkal később bejelentette, hogy június 1-jén új dalt ad ki, ami azért is keltett meglepetést, mert korábban épp a zeneipartól való visszavonulását kommunikálta.

A nyilvános konfliktusok sem kerülték el, Tóth Gabi például kíméletlen kritikával illette egy podcastben.

Tóth Andi a saját platformjain is aktív maradt, és kőkeményen helyre tette azt a magát coachnak nevező férfit, aki a karriert építő nőket kritizálta. Ezek az esetek jól mutatják, hogy minden megnyilvánulása – legyen szó egy ősz hajszálról vagy egy komoly társadalmi kérdésről – azonnal beszédtémává válik.

A naptejeknél nagyjából kétféle ember létezik: az egyik becsülettel keni magát, majd beletörődik a fehér ragacsba, a csípő szemekbe és a zsíros homlokba, a másik pedig inkább úgy dönt, hogy majd árnyékban áll, ami persze pont olyan jó terv, mint januárban megfogadni, hogy idén tényleg nem fogunk idegesen görgetni lefekvés előtt.

Könnyű textúrák, gyors beszívódás, kevesebb ragacs, kevesebb szellemfej. Ennek a komfortnak az egyik fontos szereplője a bemotrizinol, más néven BEMT, vagy kereskedelmi nevén Tinosorb S.

A bemotrizinol egy modern, szerves UV-szűrő. Ez nem azt jelenti, hogy bio, vegán, holdfényben ezüstsarlóval szüretelt összetevő, hanem azt, hogy kémiai fényvédő filterről van szó. A dolga egyszerű: elnyeli az UV-sugárzás egy részét, és kevésbé problémás energiává alakítja.

A bemotrizinol egyik nagy előnye a fotostabilitás. Magyarul: nem esik szét látványosan attól, amire elvileg kitalálták, vagyis a napfénytől. Ez nem minden UV-szűrőről mondható el ilyen nyugodtan. Vannak régebbi filterek, amelyek önmagukban kevésbé stabilak, ezért más összetevőkkel kell őket megtámogatni. A bemotrizinol ezzel szemben kifejezetten jól bírja a fényt, ezért a formulázók szeretik: kiszámíthatóbb, elegánsabb, hatékonyabb fényvédőket lehet vele készíteni.

És itt jönnek képbe a koreai fényvédők.

A cél nem az, hogy egy hétre valahogy túléljük a Balaton-partot, hanem az, hogy reggel felkenjünk valamit, ami működik, de nem úgy viselkedik az arcon, mint egy olvadó vakolat. A koreai termékek ezért sokszor nemcsak UV-szűrőkből állnak, hanem hidratáló, nyugtató, bőrápoló összetevőkből is. A végeredmény gyakran inkább egy könnyű nappali krém érzetét adja, csak közben fényvédő is.

A bemotrizinol Európában és Ázsiában régóta használatban van, miközben az Egyesült Államok sokáig látványosan le volt maradva a fényvédőfilterek engedélyezésében.

2026-ban viszont az FDA is felvette a bemotrizinolt az engedélyezett OTC fényvédő hatóanyagok közé, legfeljebb 6 százalékos koncentrációban.

Fontos: a bemotrizinol nem pajzs. Nem teszi feleslegessé az újrakenést, nem váltja ki a kalapot, és nem jogosít fel senkit arra, hogy déltől háromig mozdulatlanul süttesse magát a napon. A fényvédő továbbra is csak akkor működik rendesen, ha elég mennyiséget kenünk fel belőle, és időnként újrakenjük, különösen izzadás, úszás vagy törölközés után.

De az biztos, hogy a bemotrizinol jól mutatja, merre tart a fényvédelem: nem az a cél, hogy a termék elméletben kiváló legyen, miközben a felhasználó három alkalom után megutálja. Hanem az, hogy elég hatékony,

csak elindul dolgozni, kávéért, kutyát sétáltatni, vagy egyszerűen létezni a napon.

A koreai fényvédők titka tehát nem egyetlen csodamolekula, de a bemotrizinol fontos része annak, hogy ezek a termékek sokak szerint jobbak, kényelmesebbek és szerethetőbbek, mint a régi, nehéz naptejek. És ha van valami, amiben a szépségipar ritkán, de néha tényleg előrelép, az pont ez: amikor valami, ami hasznos, végre nem kellemetlen.