Tízezreket vehetnek el a gyászolóktól: élettársak ezrei bukhatják el az özvegyi nyugdíjat egyetlen új szabály miatt
Az özvegyi nyugdíj nem életbiztosítás, de sokaknak jelent lélegzetvételt egy veszteség után. A rendszer túlbonyolított, a kivételek kifinomultak, és ahogy az lenni szokott, a legfontosabb mondatok nem a tájékoztatók elején vannak, hanem a zárójeles megjegyzések között.
Egy társ elvesztése önmagában is feldolgozhatatlan teher, de az anyagi kiszolgáltatottságtól való félelem ezt a terhet megsokszorozhatja. Az özvegyi nyugdíj rendszere éppen ezt a bizonytalanságot hivatott enyhíteni, ám a szabályok útvesztőjében könnyű eltévedni, különösen most, amikor a jogalkotó hamarosan újraosztja a lapokat.
A magyar jogrend szerint özvegyi nyugdíj nem automatikus, hanem kérelemre jár, ha teljesül néhány feltétel. A legfontosabb: az elhunyt személy nyugdíjas volt, vagy megszerezte a szükséges szolgálati időt, a túlélő fél jogosult lehet:
ha házastárs vagy a bejegyzett élettárs, az utóbbi esetében az élettárs, ha 1 éve együtt éltek és van közös gyerek, vagy ha legalább 10 éve éltek együtt megszakítás nélkül.
Az elvált vagy egy évnél hosszabb ideje külön élő házastárs pedig csak akkor reménykedhet ellátásban, ha az elhunyttól haláláig tartásdíjat kapott, vagy azt bíróság jogerősen megállapította számára.
A kérelem mellé halotti anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat, vagy élettársaknál együttélést igazoló dokumentumok kellenek. Ha közös volt a lakcím, akkor ezt lehet igazolni lakcímkártyával is.
Az ellátás két szakaszból áll.
Az első az ideiglenes özvegyi nyugdíj,
amely a halál napjától számítva főszabály szerint egy évig jár, pénzügyi mentőövként a legnehezebb időszakban. Ez az időtartam meghosszabbodik, ha az özvegy másfél évesnél fiatalabb gyermeket nevel, vagy tartósan beteg, illetve fogyatékossággal élő kiskorúról gondoskodik. Az ideiglenes időszak leteltével az ellátás csak akkor jár tovább, ha az özvegy megfelel bizonyos feltételeknek: betöltötte a saját öregségi nyugdíjkorhatárát, egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos, vagy az elhunyt jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermekről, illetve egy fogyatékkal élő vagy tartósan beteg gyermekről gondoskodik.
Ha e feltételek valamelyike a halálesetet követő tíz éven belül teljesül, az özvegyi nyugdíj „feléledhet”.
„Az özvegyek úgy érzik, hogy kifejezetten arra törekszenek a felülvizsgálatok során, hogy az egészségi állapotuk 50 százalék fölé, például 51 százalékosra javuljon.
Akkor bár jogosult lehet rokkantsági ellátásra, az özvegyi nyugdíj feléledését már nem kérheti” – mondta az InfoRádiónak Farkas András nyugdíjszakértő.
Az összeg mértéke is kétlépcsős. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Az ideiglenes időszak után, ha az özvegynek nincs saját jogú nyugellátása, ez a 60 százalékos mérték megmarad. Ha azonban már kap saját nyugdíjat vagy más, törvényben meghatározott ellátást, akkor az özvegyi nyugdíj mértéke 30 százalékra csökken.
A jogosultak köre június 30. után átalakul.
Az új szabályozás, amelyet a 2026-os költségvetést megalapozó törvénycsomagban fogadtak el, a házasság intézményének alaptörvényi védelmére hivatkozva a legfontosabb szigorítást az élettársaknál vezeti be.
A nyár utáni haláleseteknél már csak akkor lesznek jogosultak özvegyi nyugdíjra, ha az elhunyt halálakor egyiküknek sem állt fenn házassága egy harmadik személlyel, ami sok, régóta együtt élő, de korábbi házasságát hivatalosan fel nem bontó párt kizárhat az ellátásból.
Ezzel párhuzamosan a jogalkotó enyhít a különélő házastársak helyzetén: esetükben
a jövőben nem vizsgálják a különélés tényét, a házassági kötelék önmagában megalapozza a jogosultságot.
A törvény egy méltányossági szabályt is bevezet az időskori házasságot kötőknek: ha a frigyre valamelyik fél nyugdíjkorhatárának betöltése után került sor, a házasságot megelőző, igazolt élettársi kapcsolat időtartama beleszámíthat az ötéves együttélési feltételbe.
Az igényt a Magyar Államkincstár erre a célra rendszeresített nyomtatványán lehet benyújtani, akár elektronikusan az Ügyfélkapun keresztül, akár postai úton vagy személyesen a kormányhivataloknál, illetve a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál. A kérelemhez szükséges a halotti anyakönyvi kivonat, a házassági anyakönyvi kivonat, élettársi kapcsolat esetén pedig az együttélést igazoló dokumentumokat.
Akkor szedjük össze, hogy mi és meddig jár?
Az ideiglenes nyugdíj 1 év után megszűnik, kivéve:
ha 18 hónap alatti gyermeket nevel,
ha tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket ápol (ekkor 3 évig jár),
vagy ha az özvegy árvaellátásra jogosult gyereket nevel.
A végleges (azaz nem ideiglenes) özvegyi nyugdíj akkor jár, ha az özvegy:
már betöltötte a saját nyugdíjkorhatárát a házastárs halálakor,
vagy megromlott az egészsége (megállapított rokkantság),
vagy árvákat/fogyatékosokat nevel.
Ha ezek később teljesülnek, az sem baj — a magyar jogban ritkán van happy end, de itt tíz évig van visszatérési lehetőség: ha az özvegy a haláleset után 10 éven belül válik jogosulttá, kérheti az özvegyi nyugdíjat (régebbi eseteknél 15 év is lehet).
És a híres 154 ezres plafon?
Na ez az, amit mindenki idéz, de kevesen értenek.
Általánosságban: nincs ilyen plafon.
Nem mondja ki a törvény, hogy ha túl sokat keresel, vagy ha magas a saját nyugdíjad, akkor „nem jár semmi”. Az özvegyi nyugdíj nem szociális alapú, hanem jogosultsági alapon jár.
A kivétel persze van:
Ha a házastársad 1998 előtt halt meg, akkor az állam együttesen korlátozza a saját jogú és az özvegyi nyugdíjat egy felső határban:
2025-ben ez az összeg 154 420 forint.
Ha ennél többre jönne ki a kettő együtt, akkor az özvegyi nyugdíjat visszavágják, hogy együtt pont kijöjjön a plafonra.
De ha a házastárs 1998 után halt meg, akkor ez az összeghatár nincs. Akkor a 30% vagy 60% jön be – attól függően, van-e saját nyugdíjad vagy sem.
Az özvegyi nyugdíj nem életbiztosítás, de sokaknak jelent lélegzetvételt egy veszteség után. Ha írnál a változásokról róla a nagyinak, így kezdhetnéd: „Mama, megint új szabály van az özvegyi nyugdíjra, és már az is számít, mikor halt meg a papa. De nem, a 154 ezres plafon rád nem vonatkozik. Valószínűleg.”
Via Államkincstár
