Ez a furcsa telefonos szokás nárcisztikus személyiségről árulkodik - és ezt pszichológusok mondják!
A nárcisztikus személyiségzavart sokáig nehéz volt hétköznapi szituációkban felismerni. Az érintettek gyakran karizmatikusak, magabiztosnak tűnnek, sőt: elsőre sokak szemében vonzónak és sikeresek. Aztán egy idő után divat lett farkast kiáltani:
A nárcisztikus karakánság felszíne mögött egy instabil önkép, mély bizonytalanság és a folyamatos külső megerősítés iránti kielégíthetetlen vágy húzódik meg. Erre mutatnak most rá pszichológusok a Unilad cikke szerint.
A szakemberek meglepő, de rendkívül praktikus megfigyeléssel rukkoltak elő: egyetlen telefonhasználati szokás alapján már következtethetünk arra, hogy valaki nárcisztikus jegyeket hordoz.
A Journal of Research in Personality című tudományos folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint
A lengyelországi Gdański Egyetem kutatói 665 közösségimédia-felhasználót vizsgáltak két független felmérésben. Az eredmény világos volt: azok,
A kutatók a nárcizmus különböző altípusait is megkülönböztették:
Csodálatközpontú nárcizmus – az állandó figyelem és elismerés hajszolása
Rivalizáló nárcizmus – mások lekicsinylése, hogy saját felsőbbrendűségüket bizonyítsák
Ellenséges nárcizmus – haragtartás, manipuláció, bosszúállás
Hősiesség és szentség keresése – különleges küldetés vagy erkölcsi fölény érzete
Elzárkózó nárcizmus – rejtettebb, de mélyen gyökerező felsőbbrendűségi érzés
Érdekesség, hogy ezek közül mindegyik összefüggésben állt a közösségi média túlzott használatával – kivéve a „szentség keresésére” irányuló típust.
Mit jelent ez a hétköznapokban?
Gyanakvásra adhat okot, ha valaki képtelen letenni a telefonját, szorong, ha nem nézheti meg azonnal a reakciókat a posztjaira,
türelmetlenné, ingerlékennyé válik, ha kevés az online visszacsatolás, folyamatosan új tartalmakat gyárt, még akkor is, ha nincs mondanivalója – csak a figyelemért.
Azért a social media függőség nem csak személyiségzavarosok sajátja. Bárhogy is, a fenti lista bárki számára egészségtelen.
Ana Lembke pszichiáter szerint a közösségi médiával való túlzott foglalkozás dopaminfüggőséghez hasonló állapotot idézhet elő.
Ez az ördögi kör azt eredményezheti, hogy a felhasználó egyre inkább a telefonjára, a virtuális megerősítésekre támaszkodik – miközben az offline kapcsolatai, érzelmi intelligenciája és empátiája fokozatosan háttérbe szorulnak.
Nem minden közösségimédia-rajongó nárcisztikus tehát, ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. A különbség ott van, hogy míg a legtöbben az ismerőseikkel való kapcsolattartás, információszerzés vagy szórakozás miatt használják a platformokat, a nárcisztikus emberek sokkal inkább
Ráadásul nem ritka, hogy ezek az emberek „digitális álarcot” öltenek: a valós életben bizonytalan, szorongó vagy inkompetens személyek az interneten magabiztos, tökéletesen szerkesztett életet mutatnak be. Ez az online önkép azonban nemcsak másokat téveszthet meg, hanem
A Cleveland Clinic és más szakértők az alábbi jeleket nevezték meg, amelyek közösségimédia-függőségre utalhatnak – függetlenül a személyiségzavartól:
Folyamatos telefonhasználat, akár napi több órában
Szociális elszigetelődés, barátokkal és családdal töltött idő csökkenése
Érdeklődés elvesztése a korábban kedvelt hobbik iránt
Gyengébb munkateljesítmény, koncentrációs problémák
Folyamatos késztetés a telefon ellenőrzésére
Szorongás vagy pánik, ha nincs kéznél a telefon
Ha gyanítjuk, hogy valaki nárcisztikus vonásokkal él – vagy mi magunk túlzottan függővé váltunk a digitális figyelemtől – az első lépés a tudatosítás. A közösségi média által kiváltott dopaminciklus megszakítása, a
Egy ártalmatlannak tűnő telefonos szokás – például a túlzott közösségimédia-használat – komoly személyiségtorzulásokra utalhat, de ne ebből induljunk ki, amikor a másikat próbáljuk megérteni. Különben is:
Az első különben is minden pszichológiai szakember vagy teszt szerint, hogy önmagunkat vizsgáljuk. Nos, ennek tükrében: a fentiek közül hány pont igaz rád, és mit teszel a közösségi médiafüggőség megelőzése vagy megszüntetése ellen?
