INSPIRÁLÓ
A Rovatból

Kevin James Thornton: „Nagyi, te szoktad festeni a cicidet?”

Az amerikai előadó 50 felett, a TikTok és az autotune segítségével futott be, életútja pedig annyira kanyargós, amennyire egy konzervatív, fundamentalista keresztény gyülekezetből induló homoszexuális rocksztár életútja csak lehet.
Solomayer Anna - sassy.hu
2024. április 28.


Megosztom
Link másolása

„Az én szuperfundamentalista gyülekezetemben, a 90-es években…”

Kevin TikTok-videóinak nagy része ezzel a mondattal, vagy valamelyik felével kezdődik, gyorsan elhelyezve a hallgatóságot térben és időben.

A Indiana állambeli városka, ahol Kevin felnőtt, a 80-as, 90-es években kevés biztonságos és ingyenes szabadidős tevékenységet kínált a kamaszoknak. Az a kevés pedig, amely megfelelt ezeknek a kritériumoknak, olyan ifjúsági közösség volt, amely valamelyik egyházhoz kötődik.

Kevin családja nem volt kifejezetten templomjáró, de amikor Kevin úgy döntött, tagja szeretne lenni az egyik helyi metodista gyülekezetnek (egy középiskolai barátja hívta a zenekarba), úgy voltak vele:

legalább attól nem kell tartaniuk, hogy drogozni kezd vagy rossz társaságba keveredik.

A különféle egyházak fiatalokra fókuszáló klubjai egyébként jobbára egyformák voltak: akár metodista, akár baptista vagy zsidó közösség, a lényeg a kamaszok szórakoztatása, szabad idejének lefoglalása volt, természetesen az adott felekezet értékrendjére és hitére építkezve.

Kevin metodista gyülekezetében minden hétre jutott pizzázás, koncert, és ami a legfontosabb: foglalkoztak a lelkükkel, az érzéseikkel is, amire a szülőknek sokszor se ideje, se kedve nem volt.

Kevint leginkább a szereplés lehetősége fogta meg: a gyülekezet zenekarának

még füstgépe, pirotechnikája meg lézere is volt a profi hangszerek mellett, ahogy ő mondja „full MTV-élmény Jézusnak”.

A pozitív, támogatói környezet hatására teljesen bevonódott a gyülekezet életébe és hitébe, és egy idő után úgy gondolta, ebben a közösségben elérheti az álmait, és rocksztár válhat belőle…természetesen Jézusért.

Egyik legismertebb videója, amit jawadoodles varázsolt animációvá, arról szól, hogy még a „nyelveken való beszélést” is megkockáztatta, csak hogy mindenki rá figyeljen. Az istentisztelet közepén egyszer csak bekiabálta, hogy „Shamala Hamala!” - mire a jelenlévők utánozni kezdték őt, a lelkész pedig kijelentette, Kevin az angyalok nyelvén szólt.

Számos videóban idéz fel abszurd emlékeket a fiatalok klubjával kapcsolatban, mint például hogy a kézen fogva járás is bűn, mert amennyiben nem fognak az illetők összeházasodni, valaki más jövőbeli férjének vagy feleségének a kezét fogják, vagy hogy hogyan utaztak el New York-ba egy misszió keretén belül, ahol különböző bűnöket megszemélyesítő bohócoknak voltak öltözve (pl. abortusz bohóc vagy AIDS bohóc) . Mindezek azonban akkor és ott nem voltak traumatikusak számára, ezt mindig el szokta mondani a különböző interjúiban, és azt is mindig megjegyzi, hogy érthető, hogy sokaknak ezek az évek tényleg csak pozitív élményeket hoztak az életükbe.

Neki azonban elég sok vívódást és lelki nyomort okoztak.

Nem akarok buzi lenni

Kevin a kamaszévek alatt szembesült saját homoszexualitásával, amiről tudta, hogy a közösség számára elfogadhatatlan.

Eleinte igyekezett elnyomni a dolgot, az elérhető összes „átnevelő” könyvet megrendelte vagy kikölcsönözte, és éveket töltött azzal, hogy hitének és közösségének megfelelő irányba terelje a vágyait, persze eredménytelenül.

Akkoriban-az internet előtt- még az olyan hírességek, mint George Michael vagy Freddie Mercury is csak utalás szintjén érintette interjúik során, hogy férfiként nem a nők hozzák őket lázba, és minden 10. szitokszó a homoszexuálisokra való utalás volt. Kevin számára nem nagyon volt megoldás.

A titkolózás és az önismereti harc végül annyira felemésztették, hogy érettségi után azt tette, amit a hozzá hasonlók: elhagyta szülővárosát.

Állítása szerint végül a főiskola mentette meg. Musical szakra jelentkezett, ahol életében először történt meg vele, hogy együtt lehetett hozzá hasonló érzésűekkel, ráadásul anélkül, hogy ebből bárki ügyet csinált volna.

Azonban itt is folyton kereste a helyét, és rocksztár-álmait sem adta fel.

Főiskola után Nashville-be költözött, és több, mint 10 évig kergette zenész álmait egy bandával. Tényleg mindent feláldozott ezért, alig keresett valamit, és hiába turnézták végig az országot, a nagy áttörés nem jött el.

Ekkor kezdett el komolyabban szorongani attól, mi lesz, ha hamarosan betölti a negyvenet, és se pénze, se otthona, se párkapcsolata.

Végül életének az a része mentette meg, amit alapvetően utált: a különböző éttermi melók, amiket a zenei hivatás mellett volt kénytelen elvállalni a számlák fizetése érdekében. Egy stand up-os helyen, ahol felszolgálóként dolgozott, egyik este felolvasta pár kamaszkori történetét, és csoda történt.

A nézők imádták.

Ekkorra állt össze az a sok apró tudás és készség morzsa, amit addigra sajátított el. A sikert látva fogta magát, és Los Angeles-be költözött stand-up-ot tanulni.

Jól is ment neki, 3 évig fringe fesztiválokból élt, de ez is végül felőrölte, hiszen hiába volt sikeres, anyagilag mindig épp csak annyi jött neki össze, hogy a következő fesztiválig kihúzza.

A régi félelme aztán valósággá vált: elmúlt negyven, egzisztenciálisan, testileg, lelkileg, mindenhogy egy nullának érezte magát. Feladta addigi életét, visszaköltözött Nashville-be, macskái lettek, aztán társa, beleállt a korábban csak alkalmi szinten űzött fotós és videós szakmába, ezzel együtt pedig nem csak anyagilag sikerült megállapodnia, de szép lassan a lelke is lehorgonyzott.

Akit a pandémia emelt a csillagokig

Nem sokkal azután, hogy beállt ez az idilli állapot, beütött a covid.

Unalmában Kevin is letöltötte TikTok-ot, és a vicces videókat nézve azt gondolta, hát ez nekem is menne.

Elővette a régi story-jait, kipróbálta hozzájuk az autotune filtert…a többi pedig már történelem.

És hogy mit gondol, mi a titka a sikerének?

Ezek régi történetek, legalább 30 évesek, de ami igazán katartikus a dologban, az az, hogy hány embert értintettek meg, hogy hány ember lehet még odakint, akik ugyanezt élhették át- mondta egy beszélgetésben.

Ugyanis számos olyan videója van, ami annyira univerzális, hogy kortól, nemtől, hittől, nemzetiségtől függetlenül bárki tud hozzá kapcsolódni.

A címben idézett mondat is egy ilyenből származik, és az alábbi beszélgetést idézi fel:

Kb 9 éves voltam, mikor egy ideig azt hittem a cicik (ta-tas)  a lábujjakat (toes) jelenti.

És egyszer megkérdeztem a nagyimat: Nagyi, szoktad festeni a cicijeidet?

Mire ő: Tessék???

Mire én: Hát hogy szoktad-e festeni a cicijeidet?

Ő meg: Ilyet nem csinál senki.

Én meg: De bizony, anya is folyton festi!

Aztán: Mindegy, ha valaha festenéd, szerintem zöldre fest!

Talán sokunknak volt ilyesfajta nyelvi félreértése gyerekkorunkban. Vagy történt vele olyan, mint ami Kevin-nel történt, amikor megvette élete első Dungeons and Dragons társasjátékát és kicsomagolva szembesült azzal, hogy a játék nem tartalmaz sárkányokat.

Esetleg később részt vett olyan házibulikban, amikor valaki megtalálja  a házban fellelhető egyetlen akusztikus gitárt és kérdezés nélkül elkezdi énekelni a Goo Goo Dolls-tól az Iris refrénjét (vagy a Wonderwallt, vagy magyar viszonylatban egy Republic vagy Tankcsapda számot).

Mikor kezdődik az élet?

Kevin számára a pandémia óta sorra nyílnak az ajtók: stand up estjeit már nem csak az amerikai, hanem az európai közönség is élvezheti, műsoron van az Amazon Prime-on és az Apple TV-n, és minden interjújában megjegyzi: most éli igazán az életét.

Hogy kellett-e hozzá ez a nagyon kanyargós, sokszor fájdalmas, utólag talán felesleges vargabetűkkel tarkított több, mint 30 év kitérő? Azt mondja, igen.

Ez az ő útja, de mindenkinek a magáét kell járnia, a maga keresztjeit kell cipelnie, azokból kell megalkotnia magát és azt, amivel örömet és egy kis vidámságot adhat a többieknek a maguk útjához.

Régen azt hittük, ha harminc éves korodig nem kerültél be az MTV műsorába, nem értél el semmit- nyilatkozta valahol. Most pedig, az ötvenen túl, egyszerre látja a bukások tanulságát, tudja humorral gyógyítani a saját traumáit és ismeretlenül is támogatást nyújtani azoknak, akik azt hiszik, egyedül vannak a problémáikkal.

Többek között azzal, hogy bátran mesél akár arról is, hogyan költötte anno minden diákhitelét cigire és sült krumplira.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


INSPIRÁLÓ
A Rovatból
Majdnem 100 évig mindenki rosszul tudta, mit jelent Schrödinger macskája, és azóta sem oldódott meg a probléma
Sokan azt hiszik, Schrödinger macskája a kvantumelmélet bizonyítéka, pedig az valójában egy tudományos kritika volt. A friss kísérletekkel a tudomány még mélyebbre ásta magát a Schrödinger által jelzett logikai csapdában.
Sassy - sassy.hu
2026. május 29.


Megosztom
Link másolása

Azt hiszed, Schrödinger macskája valami misztikus, szuperokos dolog egy cicáról, ami egyszerre lehet élő és halott?

Felejtsd el. Az igazság sokkal kiábrándítóbb és végtelenül menőbb:

a híres macska a tudomány történetének legnagyobb trollkodása volt.

És a poén ma jobban ül, mint valaha, miközben a fizikusok már tényleg „macskaállapotokat” hoznak létre szilíciumchipeken, ahogy arról a Nature Physics is beszámolt egy 2025 elején publikált cikkben, ezzel még kellemetlenebb helyzetbe hozva a modern tudományt.

Mert miközben a laborban már kvantumzombikat gyártunk, a lényegi kérdésre még mindig nincs semmilyen válasz.

Most jön a csavar, amitől az egész sztori értelmet nyer.

Erwin Schrödinger 1935-ben azért találta ki ezt az egészet, mert abszurdnak tartotta a kollégái elméletét – miszerint egy részecske a megfigyelésig több állapotban is létezhet egyszerre.

A gondolatkísérlet arra az abszurditásra reflektál, hogy a macska élő vagy holt állapota attól függ, hogy megfigyeli-e valaki ezt az állapotot.

Ezért a kérdést egészen eredeti módon próbálta megvilágítani.

Azt mondta, oké, srácok, ha ez igaz a szubatomi világban, akkor egy dobozba zárt macska is lehet egyszerre élő és halott egy radioaktív atom szeszélye miatt.

 

Schrödinger, hogy a kvantumelmélet egyik abszurditását szemléltesse, egy képzeletbeli macskát egy zárt dobozba helyezett, amelybe kívülről nem lehetett belelátni. A dobozban a macska mellett van egy szerkezet, melyet a macska nem tud befolyásolni. A szerkezet tartalmaz egy darab radioaktív anyagot, melyben egy óra alatt egy atom vagy lebomlik, vagy ugyanekkora valószínűséggel nem bomlik le. A radioaktív bomlást észleli egy Geiger–Müller-számláló, ami egy relén keresztül elenged egy kalapácsot és az összetör egy hidrogén-cianidos üveget, megölve ezzel a macskát. Ha egy órán át magára hagyjuk a dobozt, azt mondhatjuk, hogy a macska él, ha időközben nem volt atombomlás.

Hogy eldöntsük, a macska él-e vagy meghalt, ki kell nyitni a dobozt.

Ám a kérdés azonban az, hogy milyen állapotban van a macska a doboz kinyitása előtt?

A kvantumelmélet szerint a macska hullámfüggvénye egy élő és egy halott macska hullámfüggvényét egyszerre tartalmazza.

Schrödinger számára az az elképzelés, hogy a macska egyszerre élő és holt is, abszurd elképzelés volt, amit nem tudott elfogadni.

Ezzel akarta megmutatni, hogy a kvantumelmélet logikája a való világban látványosan összeomlik.

És itt jön a lényeg: a provokációja annyira betalált, hogy a fizika azóta is ezzel a problémával küzd. Ezt hívják „mérési problémának”, és arról a pofonegyszerű kérdésről szól, hogy pontosan hol és hogyan dől el, hogy a kvantumvilág elmosódott valószínűségeiből mikor lesz a mi valóságunk kőbe vésett ténye? Hol van a határ?

A legújabb kísérletek, amikben már nemcsak egy atomot, hanem annál jóval nagyobb rendszereket hoznak szuperpozícióba, csak még égetőbbé teszik a kérdést.

Létrehozzuk a paradoxont a laborban, de a magyarázatot ugyanúgy nem találjuk, mint Schrödinger idejében.

Szóval, amíg a neten mémként pörög a dobozban kuksoló, félig élő cica, addig a tudomány pont azt a falat bámulja, amit Schrödinger közel száz éve felépített. A kísérlet valódi üzenete nem a kvantumvilág varázslata, hanem egy megalázó emlékeztető: fogalmunk sincs, hogyan működik a valóság átmenete a mikroszkopikusból a makroszkopikusba. A helyzet az, hogy a világegyetem még mindig sokkal rejtélyesebb, mint amit a legokosabb egyenleteinkkel magyarázni tudnánk.


Megosztom
Link másolása

INSPIRÁLÓ
A Rovatból
„Vannak még jó emberek”: 3,2 millió forintot talált egy férfi Túrkevén, hiánytalanul visszaadta a nyugdíjasnak
A becsületes megtaláló kutyasétáltatás közben talált egy táskát, benne a hatalmas összeggel. A pénz egy idős úré volt, aki nyaralót szeretett volna vásárolni a településen.

Megosztom
Link másolása

Olyan, mint a mesében, de ez a történet a valóság: Túrkevén Vasas Lajos a reggeli körét rótta a kutyájával, amikor figyelmes lett egy táskára. A sztori másik főhőse egy Lajos bácsi nevű nyugdíjas, aki nem a lottón nyerte a pénzt, hanem a nyugdíjából spórolta össze, hogy vegyen egy kis nyaralót. A terv az volt, hogy Túrkevén telepszik le, mert egy rádióműsorban hallotta, hogy milyen szuper hely, meg ott a gyógyvíz is.

„El lehet képzelni, milyen sokáig tartott, amíg a kis nyugdíjamból összespóroltam ezt a pénzt.”

A hétvégét már a városban töltötte, ingatlanokat nézegetett, a teljes vételárat pedig végig magánál hordta a táskájában, mert hát hol máshol lenne a legnagyobb biztonságban, ugye. Aztán a hazaúton jött a hideg zuhany: a táska sehol. A pánikot és a beletörődést tökéletesen foglalta össze:

„Sejthetik, mit éreztem, levert a víz, magamban pedig már lemondtam a pénzről.”

Nagyjából ekkor lépett a képbe Vasas Lajos és a kutyája. Amikor meglátták a táskát, még nem sejtették, hogy egy kisebb vagyont rejteget. „Eszünkbe sem jutott volna, hogy ennyi pénz van benne, kinyitottuk, hátha találunk valamilyen nyomot, ami a tulajdonosra utal” – mesélte.

Őszintén bevallja, hogy benne is felmerült egy pillanatra a kísértés, de aztán gyorsan elhessegették a gondolatot. Mivel a táskában nem volt semmi konkrétum, felhívták a 112-t, ahol a hivatalos utat, vagyis a jegyzőt javasolták. Csakhogy vasárnap volt, a hivatalok pedig alszanak. Így jött a 21. századi megoldás: egy Facebook-poszt. A felhívás több áttételen keresztül végül eljutott a kétségbeesett Lajos bácsihoz, aki azonnal visszafordult Túrkevére. Egy gyors azonosítás után hiánytalanul visszakapta az elveszettnek hitt milliókat. Az öröme akkora volt, hogy 50 ezer forintot nyomott a becsületes megtaláló kezébe, aki először nem is akarta elfogadni. Végül beadta a derekát, de a pénz sorsa igazán szívmelengető fordulatot vett.

„Mivel a feleségem tanárnő – elviszi az egész osztályt ebből a pénzből moziba.”

Lajos bácsit pedig a történtek csak megerősítették abban, hogy Túrkeve a legjobb hely a világon, és továbbra is ott keres magának nyaralót.

Tavaly nyáron például Rácz Jenő sztárséfnek sikerült a kocsija tetején felejtenie a táskáját, benne a pénztárcájával és közel egymillió forinttal. A tárca természetesen lerepült útközben, de szerencséjére egy becsületes megtaláló pár bukkant rá, és a benne lévő névjegykártya segítségével visszajuttatták neki.

A séf akkor a közösségi oldalán lelkendezett, hogy „vannak még jó emberek, sőt angyalok is!”

 


Megosztom
Link másolása


INSPIRÁLÓ
A Rovatból
A 16 éves lány már nem érhette meg a ballagását, de a szíve ott dobogott a tömegben egy másik fiúban
A 16 éves Emily Matejovitz már nem érhette meg saját ballagását, halála előtt azonban olyan döntést hozott, amely több ember életét is megváltoztatta. A tinédzser felajánlotta szerveit átültetésre, az iskolai búcsúünnepségen pedig megjelent az a fiú is, aki Emily szívét kapta meg.

Megosztom
Link másolása

Az iskolai ünnepségek általában a kényelmetlen egyenruháról, a szülők büszke könnyeiről és a jövőbe vetett reményről szólnak.

A michigani Reeths-Puffer középiskolában viszont ennél sokkal többről volt szó: egy lányról, aki már nem lehetett ott, és három emberről, akik azért utaztak több száz kilométert, hogy tisztelegjenek előtte.

A 16 éves Emily Matejovitz ugyanis már nem érhette meg a ballagását, de a döntése, hogy szervdonor lesz, három másik embernek adott új életet. Ők pedig úgy gondolták, a legkevesebb, amit tehetnek, hogy ott vannak az ünnepségen.

Emily tavaly decemberben, mentális egészségügyi problémákkal küzdve hunyt el, de pár hónappal korábban, a személyi igazolványa igénylésekor már jelezte, hogy halála esetén felajánlja a szerveit.

A lány édesanyja, Rebecca a People újságírójának, Toria Sheffieldnek arról beszélt, hogy lánya mindig is másokon akart segíteni, és ez a gesztus a legmélyebb gyászban is ad némi vigaszt.

„Hálás vagyok, hogy Emily szervei csodálatos emberekhez kerültek, és hogy a felajánlása beteljesítette azt, amit végső soron tenni akart: másoknak segíteni.”

A kedden tartott diplomaosztón ott volt a 16 éves Landon Coleman, aki Emily szívét kapta meg. A fiú számára ez a találkozás legalább annyira fontos volt, mint a gyászoló családnak.

„Sokat jelent, hogy találkozhatok azokkal az emberekkel, akik felnevelték és szerették azt a személyt, aki második esélyt adott nekem az életre”

– mondta, majd arról beszélt, most már olyan dolgokra készülhet, amik korábban elképzelhetetlennek tűntek.

„Alig várom, hogy megszerezzem a jogosítványomat, leérettségizzek és egyetemre menjek. Ezek olyan lehetőségek, amelyeket azért kaptam, mert valaki úgy döntött, hogy donor lesz.”

A legmeghatóbb pillanat talán az volt, amikor a 4 éves Ripley Ferrell, aki Emily egyik veséjét kapta, odaszaladt az anyához. Ripley édesanyja, Audra szerint ez volt az egyik legjobb napjuk a transzplantáció óta.

„Hihetetlen volt nézni, ahogy Ripley nevet és a legnagyobb öleléssel nyúl Rebecca felé”

– mesélte.

Audra szerint a szervdonáció nemcsak életet ad, hanem lehetőséget is: „a lehetőség a felnőtté válásra, az emlékek gyűjtésére és mindazon dolgok megtapasztalására, amelyek egy életet alkotnak.”

A Ferrell családot annyira megérintette Emily története, hogy létrehozták az Emily Matejovitz Alapítványt, amely ösztöndíjakat ad és a mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést segíti. A harmadik recipiens, egy 54 éves férfi, aki a lány máját és másik veséjét kapta, szintén ott volt az ünnepségen.

A ballagás mint a családi büszkeség és a dráma színtere a sztárvilágban is állandó téma. A közelmúltban például Jennifer Lopez és Ben Affleck jelentek meg együtt Affleck lányának diplomaosztóján, de a róluk készült képeken a köztük lévő feszültség szinte tapintható volt, miközben Heidi Klum és volt férje, Seal együtt sírtak a büszkeségtől fiuk ünnepségén.


Megosztom
Link másolása


INSPIRÁLÓ
A Rovatból
Pokorny Lia a színpadon megható felajánlást tett Kálloy Molnár Péter családjának
Pokorny Lia 500 ezer forintot ajánlott fel a csodálatos színész családjának. Lestár Ágnes, a színész özvegye először udvariasan próbálta visszautasítani a felajánlást.

Megosztom
Link másolása

A taps után egy pillanatra mindenki elcsendesedett a 6SZÍN színpadán. Pokorny Lia kapta az első Kálloy Molnár Péter-díjat, majd a mikrofonhoz lépett, és a frissen kapott félmillió forintos pénzjutalmat egy az egyben felajánlotta néhai barátja és kollégája családjának. A gesztus nemcsak a közönséget, de a díjat átadó özvegyet, Lestár Ágnest is meglepte.

Kedden este tartották a Kálloy Alapítvány első díjátadóját, amivel

azokra a polihisztor művészekre emlékeznek, akik Kálloyhoz hasonlóan több műfajban is maradandót alkottak.

Az elismerést Pokorny Lia és Lutter Imre kapta, de a reflektorfény egyértelműen a színésznő váratlan bejelentésére irányult. Ahogy arról a Blikk is beszámolt, Pokorny egy pillanatig sem hezitált a döntésen.

„Maga a díj az enyém, és Pétert így hazaviszem magammal, de a pénzdíj egyértelműen a családé, ez nem volt kérdés a számomra” – mondta a színpadon.

A színésznő egyúttal a halált és a gyászt tabuként kezelő kulturális közegről is beszélt. „Egészen elképesztő, hogy a kultúránkban mennyire nem foglalkozunk azzal, hogy mindannyian elmegyünk. Erre készülni kell.”

Lestár Ágnes, a színész özvegye először udvariasan próbálta visszautasítani a felajánlást, de végül meghatottan elfogadta. A pénz a legjobb helyre kerül, egyenesen a Kálloy Alapítványhoz, amelynek pontosan az a célja, hogy a művész hatalmas, de jórészt befejezetlen hagyatékát gondozza.

„A Kálloy Alapítványban jó helye lesz ennek az összegnek, mert célul tűztük ki, hogy mindazt megőrizzük, fenntartsuk és továbbgondoljuk, amit Péter itt hagyott”

– erősítette meg az özvegy, utalva a rengeteg filmtervre, kiadásra váró verseskötetre és zenére.

A díj maga is szimbolikus: egy létrát ábrázol, amit egy Péterről mintázott figura tart. „Az az üzenete, hogy a felfelé haladó alak a csillagos égig jusson” – magyarázta Lestár Ágnes.

A díj megalapítását idén májusban jelentették be, azzal a céllal, hogy a Kálloy-hagyatékot gondozó alapítvány forrásokat teremtsen a befejezetlen művekhez.


Megosztom
Link másolása