Ha az AI drágább, mint az ember, akkor miért cserélik le rá a dolgozóikat a cégek?

Régóta szúrja a férfiak szemét, hogy a nők bizonyos feltételekkel előbb mehetnek nyugdíjba. Most lehet, hogy elérik végül, amit akartak.

A jelenlegi nyugdíjas generáció legidősebb tagjainak sokáig elég volt a nők esetében 55, a férfiaknál 60 éves nyugdíjkorhatás előtt 10 évet dolgozni a nyugdíjért. Később a nyugdíjkorhatár egységes lett, már nem vette figyelembe a nők egyéb terheit és élettani nehézségeit. Aztán ez az egységes korhatár is szépen csúszni kezdett felfelé, míg elérte a mostani 65 évet.

Természetesen ez sokaknak nem tetszett.

Most a nők nyugdíjkedvezményét komolyan felülvizsgálhatják, és a helyére egy olyan rendszer jöhet, ami egyszerre hangzik ijesztően és logikusan is: a rugalmas nyugdíjkorhatár. Ez nem a megszokott finomhangolás, hanem egy teljesen új logika, aminek a lényege, hogy a korábbi kilépésnek a jelenleginél is súlyosabb ára lenne.

A közgazdászok egy része ugyanis a merev szabályok helyett egy rugalmasabb modellt javasol, amiben nem csak a nők, hanem a férfiak is dönthetnének a korábbi visszavonulásról, de nem ingyen.

A javaslatok szerint a változás egy körülbelül hatéves átmeneti időszak során zajlana le, amelynek részeként az előrehozott nyugdíj alsó korhatárát 62 évig is le lehetne vinni, de bevezetnének egy százalékos levonást az előrehozott évekért cserébe.

És itt jön a legérzékenyebb pont: maga a Nők40. A szakértői felvetések szerint elkerülhetetlen a kedvezmény szigorítása is.

A dolog pikantériája, hogy a kedvezmény nem mindig jelent egyértelmű előnyt az érintetteknek sem. A későbbi nyugdíjba vonulás ugyanis gyakran magasabb ellátást eredményezhetne, így aki túl korán lép ki, hosszabb távon kevesebbet kaphat.

Azt azért vegyük be a képbe, hogy sok nő nem azért megy el nyugdíjba 60 éves kora körül a Nők40-nel, mert unja a banánt. Egy részük már az 50-es éveiben elveszítette a normális munkáját, nem tud a képzettségének megfelelő újat találni épp az életkora miatt, és kézenfekvő, hogy a kilátástalanság elől lép a nyugdíjas életbe.

vagy nem kell otthon maradnia, ha a gyerek beteg, mert a nagymama ezt megoldja, és ne felejtsük el azt sem, hogy a bölcsőde helyzet kritikán aluli amúgy is, szóval ezzel az állam szintén spórol. És vannak azok a nők,

amiért kimerítették a szervezetüket a gyerekszülések és a család gondozása. Nekik is megbízható menedék volt eddig a Nők40, amit eddig sem adtak ingyen.

Fontos, hogy mindez egyelőre nem kormányzati terv, hanem szakértői modellek és javaslatok szintjén létezik. A nyugdíjrendszer átalakítása mindenhol rendkívül érzékeny társadalmi kérdés, ezért ha lesz is belőle valami, az csak lépésről lépésre történhet.

Május közepén az Economx már összefoglalta, hogy a szakmai vita a rugalmas korhatár felé mozdult, felvetve a minimális előrehozott küszöb 62 évre emelését és a százalékos málusznak az ötletét. Pár héttel később a Portfolio pedig számszerűsítette, hogy a Nők40 kiadása 2026-ban mekkora terhet jelenthet, és bemutatta a rugalmas korhatár gyakorlati paramétereit, például évi 2–6 százalékos levonási sávokkal.

Ha minden jól megy, sokaknál augusztusban százezer forint landolhat a családi kasszában iskolakezdésre.

A kormány ugyanis rábólintott a Tisza Párt egyik legfontosabb kampányígéretére. A dolog most lett annyira hivatalos, hogy megjelent a Magyar Közlönyben is.

Az idő tehát sürget, a nyomás pedig Kármán András pénzügyminiszteren van, aki az oktatási és a szociális tárcával karöltve dolgozik a nagy terven.

És itt jön a csavar, ami miatt nem érdemes még fejben elkölteni az összeget.

A kulcsszó az „esélyegyenlőség”.

Vagyis a kormány most azt a kényes feladatot kapta, hogy húzzon egy vonalat, ami elválasztja a „rászorulókat” a „nem rászorulóktól”.

De hogy pontosan ki számít majd rászorulónak, az a nagy kérdés, amire június 15-ig kell választ adni. A minisztériumok most azon dolgoznak, milyen feltételek alapján dőljön el a jogosultság. A jövedelmi küszöb meghúzása mellett számos más szempontot is figyelembe vehetnek, a végleges szabályokat azonban csak a kormány döntése után ismerhetjük meg. A támogatás igénylésének módja és a kifizetés technikája szintén ekkor derül ki.

Az egész persze nem a semmiből pottyant az ölünkbe, Magyar Péter már az első miniszterelnöki interjújában bedobta az augusztusi kifizetést, sőt, őszre a kisnyugdíjasoknak is ígért egy SZÉP-kártyás támogatási kört.

Hogy ebből a végén mi valósul meg, az a most készülő minisztériumi javaslattól függ.

Az új ígéret szerint eztán, ha a kullancs beleeszi magát a bőrödbe, ettől a mozdulattól hatástalanítja is magát. Ez nem egy sci-fi, hanem a Pfizer és a Valneva új vakcinájának lényege, ami a fázis 3-as teszteken több mint 70 százalékos hatásosságot mutatott a Lyme-kór megelőzésében. A cégek már az engedélyeztetési papírokat készítik elő, ami azt jelenti, hogy

A VALOR névre keresztelt klinikai vizsgálatban a vakcinajelöltet ötéves kortól tesztelték, és az eredmények alapján a cucc nemcsak működik, de biztonságos is, komolyabb mellékhatások nélkül. Persze a statisztika ördöge nem alszik: a vizsgálati időszak alatt a vártnál kevesebben kaptak Lyme-kórt, így az egyik előre meghatározott statisztikai végpontot nem sikerült hozni, de egy második, korrekciós elemzés megerősítette a klinikailag jelentős védelmet – derül ki a Pfizer és a Valneva közös sajtóközleményéből.

Ezek az antitestek aztán még a kullancs belsejében blokkolják a kórokozókat, így azok egyszerűen nem tudnak átjutni az emberi szervezetbe. A fertőzés megáll, mielőtt elkezdődhetne.

A Pfizernél pezsgőt bontottak az eredményekre, a vakcinakutatási vezetőjük szavai legalábbis erről árulkodnak. Annaliesa Anderson, a Pfizer oltóanyagokért felelős vezetője szerint a Lyme-kórnak súlyos következményei lehetnek, és jelenleg nincs elérhető vakcina.

A négydózisos oltási séma után a tervek szerint a cég idén benyújtja a kérelmeket az amerikai és európai hatóságokhoz. Ha rábólintanak, az áttörést jelenthet egy olyan betegség elleni harcban, ami egyre nagyobb területen és egyre több embert érint.

Az elmúlt években a kullancsok inváziója és a Lyme-kór veszélye növekedett. A betegség láthatatlan, de rendkívül megterhelő tud lenni, amiről olyan hírességek is beszéltek, mint a kórházi ágyról bejelentkező Bella Hadid, vagy itthon Jaksity Kata, akinek a családja életét a kislánya betegsége miatti folyamatos bizonytalanság nehezíti. Ezek a személyes történetek arcot adtak egy sokszor félreértett kórnak, és rámutattak, mekkora szükség lenne egy hatékony megelőzési módszerre.

A kilencvenes évek végén már létezett egy hatékony vakcina, a LYMERIX, de azt a gyártója 2002-ben végül kivonta a forgalomból, hivatalosan az alacsony keresletre hivatkozva. A kereslet csökkenéséhez hozzájárulhattak a vakcina biztonságosságával kapcsolatos, tudományosan soha nem igazolt viták is. Ez a kudarc évtizedekre visszavetette a kutatásokat, de a mostani eredmények esélyt adnak arra, hogy a helyzet megváltozzon.

Via Euronews

A KATA nevű adózási forma szelleme ismét kiszabadult a palackból, miután felröppent a hír, hogy visszahoznák.

De még ne örülj előre.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete vitaanyagot publikált a témáról.

Az egyik, óvatosabb verzió szerint a mostani, teljesen lakosságra szabott KATA maradna, de az éves 18 milliós keret egy részéig, mondjuk 10-20 százalékáig, mégis lehetne cégeknek számlázni.

A kamara és a könyvelők javaslatait részletesen a Portfolio.hu mutatta be.

A nagy kérdés persze az, hogyan akadályoznák meg, hogy a cégek a munkavállalóikat katás „partnereknek” álcázva foglalkoztassák. A korábbi, cégenkénti 3 milliós limit ugyanis szerintük nem volt megfelelő.

Ilyenkor két dolog történhet: vagy automatikusan kapsz a nyakadba egy többletadót, vagy a NAV indít egy célzott vizsgálatot, hogy megnézze, nem egy munkaviszonyt maszkírozó szerződésről van-e szó.

Itt is két út van: a könyvelők szerint ezt a 15%-os pluszterhet a katásnak kellene befizetnie, ahogy javaslatukban írják: „A kisadózó 15%-os többletadóteher vállalásával számlázhasson cégek felé.” A kamara verziója viszont a vállalkozó adminisztrációját kímélné: szerintük a megrendelő cég fizesse be a nagyjából 18%-os adót, hiszen végső soron ő spórol azzal, hogy nem munkavállalót alkalmaz.

A kamara óvatosan fogalmaz, jelezve, hogy nincsenek a birtokában a teljes képhez szükséges adatok, de a vállalkozói hangulat egyértelműen a „nem volt itt semmi látnivaló” irányába mutat, amit az mfor.hu által kikért NAV-adatok is alátámasztani látszanak.

2022 nyarán a kormány egy villámgyors törvénymódosítással gyakorlatilag kivégezte a régi KATA-t, ami után a NAV adatai szerint 2023 elejére mindössze 144 729 katás maradt a rendszerben. A többiek egy része átalányadóra vagy más adónemre váltott, mások megszüntették a vállalkozásukat. A lépés óriási felháborodást váltott ki.

A mostani javaslatok erre a korábbi sokkra adott szakmai reakciók. A különböző érdekképviseletek láthatóan arra törekednek, hogy egyensúlyt teremtsenek: tegyék újra lehetővé a rugalmas vállalkozói működést, de olyan fékekkel, mint a koncentrációs vizsgálat vagy a B2B különadó, amelyek megnehezítik a rendszerrel való trükközést. Felmerült az is, hogy a havi fix tételt és a keretösszeget évente automatikusan a forint értékvesztéséhez igazítsák, hogy a rendszer ne értéktelenedjen el pár év alatt.