FONTOS
A Rovatból

A pilóták szerint ezek a legjobb napok a repülésre, ha nem akarsz rémálomszerű utazást

Ha azt szeretnéd, hogy a repülőutad zökkenőmentes legyen, tervezd meg egy kicsit az utazásodat. Mondjuk is, hogyan.

Megosztom
Link másolása

Az, hogy mikor repülsz, nagy hatással lehet arra, hogy mekkora eséllyel fog késni a géped, emiatt esetleg lekésed a csatlakozást.

Az alábbiakban kiderül, hogy melyek a legjobb napok, amikor repülhetsz, és profi tippeket is kaphatsz - még éppen időben a nyári rohanás előtt.

De a legfontosabb, amit mindegyik pilóta megerősít: mindig jó ötlet néhány órával korábban megérkezni a repülőtérre.

A péntek és a vasárnap népszerű az utazók körében, és emiatt előfordulhat, hogy a repülőgépek sorban állnak és felszállásra várnak, ami késést okozhat. Ha egy gép késik, akkor késve is megy tovább, ez pedig késések sorozatát indíthatja el.

A pilóták azt javasolják, hogy kedden, szerdán vagy szombaton repüljünk, amikor a repülőterek kevésbé zsúfoltak, ráadásul ezeken a napokon nagyobb valószínűséggel kaphatsz olcsó jegyet a járatokra

- tanácsolja a New York Post.

Ha a kiválasztott nap legkorábbi járatát választod, azzal elkerülheted a késést. Ha mégis törlésre vagy késésre kerülne sor, a nap folyamán több járat is elérhető lesz, hogy eljuss a célállomásodra.

A szakértők azt tanácsolják, hogy ha muszáj átszállással repülni, akkor a belföldi járatok között ideális, ha két órát, a nemzetközi járatok esetében pedig három órát hagysz magadnak.

Az átszállások foglalásakor vedd figyelembe az időjárást is.

Nem tudod eldönteni, melyik légitársaságot vagy repülőteret válaszd? Vannak olyan weboldalak, mint például az OAG Aviation, amelyek megmondják, hogy melyek a legpontosabbak.

Van egy FlightAware nevű alkalmazás is, amely három hónapos időszakot átfogva megmutatja a járatok indulási és érkezési idejét, ami alapján láthatod, mire számíthatsz.

Nem árt tudni, hogy ha késel, de még épp fel tudsz szállni a járatra, előfordulhat, hogy a csomagjaid már nem kerülnek fel veled együtt a fedélzetre.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
Élő fiókáikat dobálják ki a fészekből a magyar gólyák – egy brutális ösztön miatt látni ennyi elpusztult gólyafiókát
A közösségi médiában terjedő felvételek mutatják, ahogy a felnőtt gólyák kilökik élő fiókáikat a fészekből. A jelenség oka a túlélési ösztön: a szülők mindig a legerősebb, legkövetelőzőbb utódot etetik meg először.

Megosztom
Link másolása

A Gólyák világa Facebook-csoportban 24 órán belül két poszt is befutott arról, ahogy a szülőmadár fogja a még élő fiókáját, és különösebb teketória nélkül kihajítja a fészekből.

Na de miért történik ez a brutális szelekció? A válasz: kőkemény evolúciós erőnléti megmérettetés. A gólyáknak rövid idő áll rendelkezésükre cseperedni, erősödni. Március 15. körül érkeznek, összerakják a fészket, áprilisban már jönnek a tojások. Egy hónap kotlási idő, majd három hónap, mire a fiókák röpképesek lesznek, és lassan készülni kell a hosszú útra augusztus 20. táján. Nincs B-terv, nincs második fészekalj. A szülők a legerősebb, legagresszívabban követelőző fióka csőrébe tolják a táplálékot, és amikor az jóllakottan kidől, jöhet a következő a rangsorban.

Ha valamelyik utód gyenge, beteg, vagy csak peches, és lemarad a versenyben, a szülők egyszerűen leírják.

Kidobják, elpusztítják, sőt, ha még elég kicsi, akár meg is eszik, hogy az értékes fehérje ne vesszen kárba. És ha a szülők nem lépnek, az erősebb tesók simán megoldják a helyzetet, és kilökik a gyengébbet.

A természet egyszerűen csak teszi a dolgát, ami emberi szemmel kegyetlennek tűnhet, de a faj fennmaradása szempontjából ez a leghatékonyabb stratégia.

Amíg a gólyacsaládok belső drámáin szörnyülködünk, addig az ember és gólya közötti konfliktusok sokkal gyakoribbak és prózaibbak. Gyakori jelenség például, hogy a madarak működő kéményekre építik a gólyafészket, ami a szén-monoxid-mérgezés kockázata miatt a ház lakóira is életveszélyes. A fészek eltávolítása viszont nem opció, mivel a fehér gólya védett állat, és aki engedély nélkül nyúl hozzá, akár százezer forintos bírságra is számíthat. A javasolt megoldás egy, a kémény fölé szerelt fészektartó állvány, ami biztonságos magasságba emeli a fészket, így a füst szabadon távozhat, a madarak pedig háborítatlanul költhetnek.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
A közterületen álló gyümölcsfa termése nem a tied, nem szedheted le itt a szabály, amit rengetegen megszegnek
A tulajdonjog szempontjából teljesen lényegtelen, hogy ki ültette vagy gondozza a közterületen álló gyümölcsfát. A termés minden esetben a terület tulajdonosát, azaz az önkormányzatot illeti.

Megosztom
Link másolása

Állsz a házad előtt, nézed, ahogy a cseresznyefa ágai a súlytól roskadnak, és legszívesebben létráért rohannál. A tiéd, hiszen te gondoztad, te locsoltad, a te ablakod alatt nőtt fel.

Aztán jön a hideg zuhany: jog szerint az a fa és a rajta lógó gyümölcs nem a tiéd.

A nyár nagy, visszatérő kérdése ismét pörög a közösségi oldalakon.

Különösen, hogy többen arra buzdítanak, hogy szüreteljük le a közterületen álló fák gyümölcsét, mert az ingyen van.

Na de szabad-e szüretelni a közterületi fákat?

A  egyszerű: ami közterületen áll, az jellemzően az önkormányzaté.

A fa, a pad, a kuka és igen, a rajta termő gyümölcs is – írta meg a legfontosabb tudnivalókat a Haon.

Teljesen mindegy, hogy a nagypapád ültette-e a fát, vagy te magad gondozod évek óta. Az is, hogy te mit gondolsz a közparkokban, játszótereken álló fákról.

A tulajdonjogot ez cseppet sem érdekli. A gyakorlatban persze az önkormányzatok ritkán küldenek ki szüretelőbrigádokat a kertvárosi utcákba, így a termés sorsa általában a helyiek kezében van. Ez pedig egyenes út a szomszédháborúhoz, mert amíg te a gondos gazda igazságérzetével nézed a fát, addig más a „senki földje” elv alapján közelít.

Szóval mit tehetsz, ha nem akarsz hajnalban kommandózni a szomszédok elől rejtőzve, de a gyümölcsöt sem hagynád szétrohadni? A törvény egyetlen apró kiskaput hagy: a szomszédjogi szabályok szerint a már lehullott termést bárki összegyűjtheti, de csak akkor, ha a tulajdonos – esetünkben az önkormányzat – láthatóan elmulasztotta a betakarítást.

Tehát ami a földön van, és már senkinek sem kellett, az a tiéd lehet.

De a fáról leszedni, az ágakat rázogatni vagy bottal verni már egy másik kategória. Fontos tudni azt is, hogy az ingatlanod előtti lakóként nincs jogod sem megtiltani, sem megengedni másoknak a szüretelést. Ezt kizárólag a tulajdonos, vagyis az önkormányzat teheti meg.

De mielőtt mégis rávetnéd magad a cseresznyékre, meggyekre, barackokra, szilvákra, van itt egy másik, kevésbé romantikus szempont: a kipufogógáz.

A nagyvárosi, forgalmas utak mentén álló fák gyümölcse jó eséllyel tele van porral és a forgalomból származó szennyeződésekkel. Kutatások igazolják, hogy a nehézfémek felhalmozódhatnak a növényen, ezért az ilyen gyümölcsöt nyersen fogyasztani kifejezetten nem ajánlott.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Húsz perc alatt lyukat éget a gyerek nyelőcsövébe – a Heim Pál Gyermekkórház drámai figyelmeztetést adott ki
A nyállal érintkezve a gombelem kémiai reakcióba lép, és súlyos égési sérüléseket okoz a nyelőcsőben, figyelmeztetett a Heim Pál kórház. A szakemberek szerint a legrosszabb, amit a szülő tehet, ha hánytatással vagy itatással próbál segíteni.

Megosztom
Link másolása

Húsz perc. Ennyi idő sem kell, és egy lenyelt gombelem szó szerint lyukat éget a gyerek nyelőcsövébe. Miközben a szülő talán még észre sem vette, hogy baj van, a csillogó kis korong a nyállal érintkezve kémiai poklot rendez a kicsi szervezetében. Ez nem valami elrettentő kampányszöveg, hanem a kőkemény valóság, amire a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet adott ki riasztást, miután egyetlen hét alatt négy gyereket kellett megmenteniük.

Az intézmény drámai közleménye szerint a négy bekerült gyerek közül háromnál még időben, endoszkópos eljárással ki tudták operálni az elemet, a negyediküknél azonban már komolyabb nyaki műtétre volt szükség – írta a Blikk.

Az ő esete a legkritikusabb, a kórházba már súlyos belső károsodásokkal érkezett. Az életéért jelenleg is küzdenek az intenzív osztályon.

A gombelem a nyállal reakcióba lépve percek alatt fekélyt, szövetelhalást vagy perforációt okoz, ami a légutak és a mellüreg végzetes sérüléséhez, belső vérzéshez vezethet.

A szakemberek üzenete egyértelmű: ha felmerül a gyanú, azonnal orvoshoz kell fordulni. A figyelmeztető jelek egy sima torokfájásnak is tűnhetnek: nyelési nehézség, hirtelen és fokozott nyálzás, öklendezés, hányás, köhögés, mellkasi fájdalom, rekedtség, légzési nehézség és étvágytalanság.

A legfontosabb szabály, amit a kórház a szülők fejébe akar vésni, hogy ilyenkor tilos bármit is csinálni, ami logikusnak tűnhet. A szakértők szerint a legrosszabb, amit tehetünk, ha otthon próbáljuk megoldani a helyzetet: semmi esetre sem szabad enni vagy inni adni a gyermeknek, szigorúan tilos őt hánytatni vagy bármilyen módon megpróbálni »lehajtani« a lenyelt tárgyat.

Az a tévhit pedig, hogy majd a széklettel magától távozik, végzetes lehet.

És hogy ez mennyire nem egyedi eset, azt a számok is mutatják. Tavaly 777, idén júniusig pedig már több mint 630 gyerek került a Heim Pálba, mert lenyelt valamilyen idegen tárgyat. A listán a pénzérmék, a nyalókapálcikák, a díszkavicsok, a hajcsatok és a mágnesek mellett ott van a legveszélyesebb, a gombelem. A helyzet évről évre rosszabbodik.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Az Operettszínházban elszabadult a pokol, Nagy Ervin átfogó vizsgálatot rendelt el
Miután az Operettszínház dolgozói a minisztériumhoz fordultak a belső konfliktusok és botrányok miatt, Nagy Ervin államtitkár átfogó vizsgálatot jelentett be. A vizsgálatok után egy új, etikai ügyeket is vizsgáló szervezet jöhet létre.

Megosztom
Link másolása

„Megvédjük a magyar művészeket, biztonságba helyezzük az állományt és véget vetünk a hatalmi visszaéléseknek” – ezzel a nem túl visszafogott ígérettel jelentette be Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár, hogy a kormányzat most már tényleg belenéz a kulturális intézmények belső ügyeibe. A lavinát az indította el, hogy a Budapesti Operettszínház dolgozói a minisztériumhoz fordultak segítségért, mert elegük lett abból, hogy a szakmai munka helyett minden másról szól az élet a Nagymező utcában, írta a Mediapiac.

A reakció szinte azonnali volt: átfogó vizsgálat indul minden, a minisztérium fenntartása alá tartozó kulturális intézményben. A bejelentés szerint elsőként azokat a helyeket veszik górcső alá, ahonnan a legsúlyosabb panaszok érkeztek.

A terv pedig nem áll meg egy egyszerű átvilágításnál: az ellenőrzések után egy olyan új szervezetet is létrehoznának, amely a jövőben a visszaéléseket vizsgálhatja és etikai eljárásokat kezdeményezhet.

Az államtitkár nem is rejtette véka alá, hogy szerinte mi a probléma gyökere, amikor arról posztolt, hogy „az előző rendszer lehetőséget adott embereknek arra, hogy a politika támogatását élvezve, visszaélhessenek a hatalmukkal és félelemben tarthassanak egész társulatokat”.

A mostani minisztériumi lépés egyáltalán nem a semmiből jött. Az Operettszínház körüli légkört az utóbbi időben több, nagy visszhangot kiváltó megszólalás is terhelte. Mészáros Árpád Zsolt egyenesen működő „titkosrendőrséget” emlegetett a falakon belül, és „élete legszomorúbb születésnapjáról” beszélt, ami elég sokat elárul a belső hangulatról.

A fojtogató légkör mellett a fizikai biztonság is egyre többször került terítékre. A színház és Széles Flóra között pereskedés van kilátásban egy színpadi baleset miatt, miután a színésznő nem írta alá a jegyzőkönyvet, mert szerinte abból kihagytak egy fontos részletet.

Más ismert művészek is jelezték, hogy a belső viszonyok már a mindennapi munkát is ellehetetlenítik. Kerényi Miklós Máté azért távozott, mert ahogy fogalmazott, a színházban tapasztalt „sok kétséget, depressziót és kétszínűséget” már nem akarta hazavinni a családjának.


Megosztom
Link másolása