GASZTRO
A Rovatból

Ünnepi bárány az Anantara konyhájából – így készül az ünnepi menü egyik fogása

Kiss Krisztián, az Anantara New York Palace Budapest Hotel White Salonjának executive chefje az ünnepi menü egyik aktuális fogását mutatta meg nekünk.

Megosztom
Link másolása

Az Anantara New York Palace Budapest Hotel elegáns tereiben működő White Salon a szálloda kifinomult gasztronómiai kínálatának meghatározó része. Konyhája olyan fogásokra épül, amelyek egyszerre közérthetők és átgondoltak: a magyar alapanyagok és a nemzetközi konyha elemei természetesen fonódnak össze bennük. Az étterem executive chefje, Kiss Krisztián olyan ételeken dolgozik, amelyek technológiailag precízek, összetettek, mégis letisztultan értelmezhetők. Ezúttal egy aktuális ünnepi fogás receptjén keresztül enged bepillantást a White Salon konyhájába.

A bemutatott bárányétel jelenleg a White Salon karácsonyi ajánlatában szerepel, és még nagyjából két hétig elérhető az étteremben.

Ünnepi fogás a szó legjobb értelmében: rétegzett, komplex, mégis harmonikus.

A csont nélküli báránygerincet rakott csicsóka kíséri, a tányéron vörösboros, rozmaringos glaze, sült szilva és ropogós csicsókachips egészíti ki. Az édes, savas, földes és húsos ízek finom egyensúlyban jelennek meg, miközben az állagok játéka végig izgalmas marad.

A recept eredetileg éttermi léptékben, nagyobb mennyiségre készül. Most azonban úgy alakítottuk át, hogy egy négyfős verzióban is jól működjön, miközben megőrzi az étel karakterét és lényegét. Nem gyors vacsorára szánt fogás, sokkal inkább azoknak szól, akik szívesen elmélyülnek a főzésben, és örömmel vállalnak be egy összetettebb, ünnepi főételt.

Báránygerinc rakott csicsókával, sült szilvával, csicsókachipsszel és rozmaringos vörösboros glaze-szal

(4 főre)

Hozzávalók – báránygerinc

1 db csont nélküli báránygerinc (kb. 750–900 g)

1 l hideg víz

60 g só

kevés semleges olaj

Hozzávalók – rakott csicsóka

330 g csicsóka

330 g burgonya

6–7 g só

8 g burgonyakeményítő

20 g tisztított vaj

1 gerezd fokhagyma

1–2 ág friss kakukkfű

Hozzávalók – vörösboros glaze

200 ml száraz vörösbor

500 ml csirkealaplé (lehetőleg házi, ízes)

1 közepes fej vöröshagyma vagy 1–2 ek finomra vágott shallot

1 gerezd fokhagyma

1 szál friss rozmaring

1 kis sárgarépa

1 szál szárzeller

1 kisebb darab narancshéj vagy citrushéj

1 laurel (babérlevél)

frissen őrölt bors

só ízlés szerint

20–30 g vaj (a szósz fényesítéséhez)

Hozzávalók – sült szilva

6–8 db ringlószilva

Maldon só vagy durva tengeri só

1–2 ág friss kakukkfű

1–2 tk balzsamecet

Hozzávalók – csicsókachips

1 közepes csicsóka (kb. 150 g)

bő olaj a sütéshez

finom só

Tálaláshoz

mustárdresszing

ropogós salátalevelek

Elkészítés

Báránygerinc

A báránygerincet megtisztítjuk, lehártyázzuk, és egyenletes henger formára igazítjuk. A vízből és a sóból 6%-os sóoldatot készítünk, ebben a húst 50 percig pácoljuk, ügyelve, hogy a lé teljesen ellepje. Ezután lecsepegtetjük, fóliába szorosan feltekerjük, majd 58 °C-on 50 percig sous vide-ben készítjük. Tálalás előtt regeneráljuk, és forró serpenyőben kevés olajon minden oldalát gyorsan megkérgesítjük. Ezután pihentetjük és ujjnyi vastag szeletekre vágjuk.

Rakott csicsóka

A csicsókát és a burgonyát megtisztítjuk, külön-külön kb. 1 mm vastagra gyaluljuk. A vajat felolvasztjuk, hozzáadjuk a finomra zúzott fokhagymát és kakukkfüvet, majd langyosra hűtjük. A szeleteket sóval és fűszeres vajjal összeforgatjuk. Egy kisebb, kivajazott tepsibe rétegezzük, a rétegek közé finoman szórjuk a burgonyakeményítőt. 150 °C-on, sütőpapírral lefedve kb. 90 percig sütjük, amíg teljesen megpuhul. Ezután lehűtjük, enyhén lesúlyozva legalább néhány órára, majd adagokra vágjuk, és tálalás előtt minden oldalát aranybarnára sütjük.

Vörösboros glaze

A lábost felhevítjük, kevés olajon megfuttatjuk a finomra vágott vöröshagymát vagy shallottot és a zúzott fokhagymát. Amikor üveges, ráöntjük a vörösbort, és addig sűrűsödésig, párolódásig főzzük, amíg a bor mennyisége jelentősen lecsökken és koncentrált aroma lesz belőle. Ezután hozzáadjuk a csirkealaplevet, felaprított sárgarépát, zellert, rozmaringot, citrushéjat és a babérlevelet. Lassú tűzön, fedő nélkül gyöngyözve főzzük, amíg a folyadék sűrűsödik és fényes, gazdag textúrát kap (kb. 40–60 perc, a mennyiség kb. felére-harmadára csökken). A szószt finom szűrőn átszűrjük, a zöldségeket eltávolítjuk. Ha szükséges, 20–30 g hideg vajat dolgozunk a meleg szószba, hogy extra fényt és selymességet adjon, majd ízesítjük sóval és frissen őrölt borssal.

Sült szilva

A szilvákat cikkekre vágjuk, tepsire tesszük, Maldon sóval és kakukkfűvel megszórjuk, és kevés balzsamecettelmeglocsoljuk. 230 °C-on 8–10 percig sütjük, amíg enyhén karamellizálódik. Tálalás előtt a glaze-ban röviden langyosítjuk.

Csicsókachips

A csicsókát nagyon vékonyra, kb. 0,5 mm-re gyaluljuk. Forró olajban aranybarnára sütjük, papíron lecsepegtetjük, finoman sózzuk.

Tálalás

A tányérra mustárdresszinggel ízesített, ropogós salátaleveleket helyezünk. Mellé tesszük a pirított rakott csicsókát, a szeletelt báránygerincet, a sült szilvát és a csicsókachipset, majd körbelocsoljuk a vörösboros glaze-szal.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GASZTRO
A Rovatból
A TikTok új őrülete: Így lesz a görög joghurtból és egy csomag kekszből isteni tiramisu-szerű sütemény
A mindössze sűrű joghurtból és kekszből álló édesség januárban vált virálissá a TikTokon. Dietetikus szerint magas fehérjetartalma előnyös, de a kekszben lévő cukor miatt érdemes mértéket tartani.

Megosztom
Link másolása

Két hozzávaló, egy hűtő és néhány óra türelem: ennyi kell a legújabb gasztronómiai jelenséghez, amely januárban hódította meg az Instagramot és a TikTokot.

A japán ihletésű, sütés nélküli joghurtos „sajttorta” lényege a pofonegyszerűségében rejlik, a nyugati adaptáció pedig a Lotus Biscoff keksznek és egy kevés kávénak köszönhetően meglepően tiramisu-hangulatúvá teszi a végeredményt.

A trend Japánból indult, ahol eredetileg sablé-típusú kekszeket nyomtak sűrű joghurtba, majd a hűtőben pihentetve érték el a krémes, sajttortaszerű állagot.

A nemzetközi áttörést az hozta el, amikor a könnyebben elérhető, karamellás ízvilágú Biscoff vette át a főszerepet. A Food&Wine magazin januárban részletesen elemezte a jelenséget, és tisztázta, hogy a „japán” jelző a módszer online gyökereire utal, nem pedig a klasszikus, habkönnyű, sütött japán sajttortára kell gondolni.

@kikiskitchen

Viral Japanese Cheesecake aber mit weniger Kalorien und in der Tiramisu-Edition Vanilleskyr, Lotus-Kekse, Kaffee und Kakaopulver. Mindestens 4 Stunden kühl stellen, damit die Kekse einweichen.

♬ original sound - daniella

A módszer egyszerű, de hatásos: a kekszlapokat függőlegesen a sűrű, görög típusú joghurtba állítják, majd az egészet lefedve hűtik legalább négy-hat, de ideálisan egy egész éjszakán át.

Ezalatt a kekszek nedvességet szívnak magukba a tejtermékből, így puhává, süteményszerűvé válnak, miközben a joghurt besűrűsödik, és az állaga a krémsajthoz kezd hasonlítani.

A tiramisu-hatást a recept kávés továbbgondolásával érik el: a kekszeket egy-két másodpercre hideg eszpresszóba mártják, mielőtt a krémbe nyomnák őket, a kész desszertet pedig tálalás előtt cukrozatlan kakaóporral szórják meg.

Bár a közösségi médiában „két hozzávalós csodaként” terjedt el, a felhasználók gyorsan elkezdték testre szabni.

Van, aki egy kevés mézzel vagy juharsziruppal édesíti a joghurtot, mások vaníliakivonatot adnak hozzá.

Az édesség egészségügyi oldalát is górcső alá vették. „Pozitív fényben látom ezt a trendet, mivel egy magas fehérjetartalmú desszertről van szó” – nyilatkozta a Newsweeknek Kristy Thomas regisztrált dietetikus, aki ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a kekszek „sok hozzáadott cukrot és finomított szénhidrátot” tartalmaznak.

Javaslata szerint az arányokra érdemes figyelni: egy nagyobb, 400-500 grammos joghurthoz 4-9 darab keksz az ideális.

Sassy tipp! Aki maga is kipróbálná a tiramisu-hatású verziót, a recept a következőképpen néz ki négy adagra.

Keverjen simára 400 gramm sűrű görög joghurtot, ízlés szerint egy-két evőkanál mézzel. Mártson 12-14 darab Lotus Biscoff kekszet villámgyorsan 60 milliliter lehűtött eszpresszóba, majd állítsa őket sűrűn, függőlegesen a joghurtba.

Fedje le a tálat, és tegye a hűtőbe legalább hat órára. Tálalás előtt szórja meg vastagon cukrozatlan kakaóporral.

A siker kulcsa a valóban sűrű, zsírosabb görög joghurt vagy skyr használata, a hígabb verziók ugyanis nem adják meg a kívánt krémes állagot.


Megosztom
Link másolása

GASZTRO
A Rovatból
Veszélyben a tejbegríz trónja, egy elfeledett magyar desszert lehet a gyerekek új kedvence
Újra a figyelem középpontjába került a tejbetarhonya, a tejben főtt, kásajellegű tésztaétel. A gyors és olcsó fogás népszerűsége komolyan megingathatja a tejbegríz és a tejberizs eddigi egyeduralmát.

Megosztom
Link másolása

A komfortkaják dualizmusát, a tejbegríz-tejberizs tengelyt egy régi-új versenyző támadja, ami annyira retró, és annyira menő, hogy meg kell ismerned.

Tényleg ez lesz-e a gyerekek új kedvenc édessége, amiért nem kell könyörögni, hogy megegyék?

A tejbetarhonya lényegében a kásaételek és a tészták szerelemgyereke: egy krémes, édes, tejes fogás, ami pont annyival izgalmasabb a simára főzött társainál, amennyivel a tarhonya szemei haraphatóbbak a gríznél.

Az elkészítéséhez nem kell gasztroforradalmat indítani: 250 gramm tarhonyát egy kanál vajon kicsit átforgatunk, felöntjük két deci vízzel és egy csipet sóval, majd ha a vizet magába szívta, fél liter tejjel, alacsony lángon krémesre főzzük.

A végén jöhet bele a cukor, a vanília, esetleg egy kis reszelt citromhéj, és a húszperces meló után mehet a tetejére a kakaópor, a fahéjas cukor, vagy az igazi aduász, a sűrű házi baracklekvár.

A tejbetarhonya visszatérése egybeesik a kásák reneszánszával.

A kása a magyar népi konyha alapköve volt, amit a 17. század végéig a szegények és a gazdagok is ettek, csak a feltét volt más.

Nemcsak a mindennapok túlélőétele volt, hanem szimbolikus fogás is: ették szilveszterkor szerencsehozónak, lakodalmak végén pedig a „kitolókása” jelezte a buli végét.

A tarhonya pedig messze nem csak a sós ételekben tudott nagyot menni.

Bár ma a legtöbben a lecsós vagy pörköltszaftos verzióra esküsznek, régen simán készítettek belőle édes fogásokat, és olyan különleges egytálételeket is, mint a kiskunsági hebedunda vagy a nyárlőrinci tutajos.

„A gasztronómia nálunk egy olyan terület, ahol mindenkinek igaza van, és csak neki van igaza” – mondta Cserna-Szabó András író a Nosaltynak, és ez a tarhonya édes-sós kettősségére különösen igaz.

A receptet ma már persze simán lehet turbózni: működik kókusztejjel vagy más növényi itallal, mehet bele aszalt gyümölcs, fahéj, egy kis kardamom.

Ételérzékenység esetén - laktóz, glutén, vagy fűszerek - érdemes körültekintőnek lenni. A klasszikus baracklekváros tálalásnál pedig számolni kell azzal, hogy a tavalyi szezon gyenge volt, így a bolti lekvárok minősége ingadozó lehet – a legjobb, ha van otthon egy üveg a nagymama-féle, sűrű, igazi gyümölcsből készült verzióból.


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
A Rovatból
„Első alkalommal lépünk ki Erdélyből” – hatalmas gasztrofesztivált hoznak Szentendrére a szervezők
A magyar premier csak a kezdet, a szervezők Kolozsvárt és Bukarestet is bevennék. Trucza Adorjánék nagyot álmodtak, és a Pilis alatt indítják a hódítást

Megosztom
Link másolása

Aki eddig csak tervezgette, hogy megnézi magának Erdélyt, de valami mindig közbejött, annak most a lába elé hozzák a tutit. Március 27. és 29. között ugyanis a szentendrei Skanzenbe költözik a Taste of Transylvania fesztivál, ami Erdélyben 2022 óta nagyot megy, de Magyarországon most debütál. A dolog lényege, hogy

három napra az egész „Erdély” tájegység egyetlen hatalmas, szabadtéri gasztrokulturális központtá alakul.

A helyszínválasztás nem véletlen, ahogy azt a fesztivál magyarországi házigazdája, dr. Cseri Miklós, a múzeum főigazgatója el is mondta: „A skanzen Erdély tájegységét a 2022-es nyitás óta több százezer ember látogatta már meg. Bár a borospataki helyszínt nehéz felülmúlni, úgy gondolom, a Pilis hegyvonulatai ugyancsak pompás hátteret adnak majd a fesztiválhoz – a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnál alkalmasabb helyszínt tehát keresve sem találhatnánk. A programok sokszínűsége ugyancsak garancia arra, hogy ez a rendezvény a közösségek és a kultúrák igazi, élő találkozása legyen”.

A hétvége legizgalmasabbnak ígérkező dobása az Örömfőzde lesz, ahol a ring egyik sarkában tapasztalt erdélyi háziasszonyok, a másikban pedig Michelin-csillagos séfek állnak majd.

A csavar az, hogy ugyanazokból az alapanyagokból kell főzniük, párhuzamosan, bemutatva, hogy a hagyományos és a modern gasztronómia mennyire másképp nyúl ugyanahhoz a répához vagy húshoz. A végeredményt pedig a nép, vagyis a fesztiválozó kóstolhatja meg. A felhozatal elég combos: ott lesz Rácz Jenő, Kaszás Kornél, Szabi, a pék, a romániai csúcsséf Alex Petricean és persze a fesztivál alapítója, Trucza Adorján is.

És ha már legendák: a sajtótájékoztatón megjelent a máréfalvi Ilonka Rozália, vagyis Róza mama is, akinek édes tejfölös lepényeit végre a magyarországi közönség is megkóstolhatja.

A menüsor amúgy nem áll meg a magyar ízeknél, bepillantást enged az erdélyi román, zsidó, szász és örmény konyha világába is.

Aki pedig nemcsak enni jön, annak is lesz program: pénteken a 4S Street, szombaton a Bagossy Brothers Company, vasárnap pedig az Alma együttes ad koncertet. Emellett lesznek filmvetítések, például a Bölöniről szóló film, és könyvbemutatók is. A termelői vásár pedig gondoskodik róla, hogy a húsvéti sonka és tojás is bekerüljön a kosárba.

A fesztivál főszervezője, Trucza Adorján szerint ez csak a kezdet.

„Első alkalommal lépünk ki Erdélyből, és bízunk benne, hogy a Taste of Transylvania a magyarországi közönség szívét is meghódítja majd.

Az idei évben nagyszabású terveink vannak: a szentendrei esemény után a rendezvényt más nagyvárosokba, Kolozsvárra, Marosvásárhelyre és Bukarestbe is elvisszük. Közben természetesen már készülünk az elmaradhatatlan őszi borospataki fesztiválra is”. Szóval a terv az, hogy Erdély ízei és kultúrája nemcsak egy hétvégére költöznek a Pilis alá, hanem elindulnak egy komolyabb turnéra.


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
A Rovatból
Vörös- vagy fehér hagyma? Kiderült, mi a legfontosabb különbség, és nem az, amire gondolnál
Sokan csak legyintenek, pedig a rossz választás tönkreteheti a kedvenc ételünket. Eláruljuk, mikor melyiket kell használni.

Megosztom
Link másolása

Ott állsz a konyhapultnál, kezedben a kés, és épp azon agyalsz, hogy a pörköltbe vagy a szószba most a vörös- vagy a fehér hagyma a jobb-e. Vagyis dehogy agyalsz, csak leveszed a polcról, ami van, és kész. Pedig a nagy hagymakérdésben van egy pokoli fontos különbség, ami megváltoztathatja az egész fogást, és meglepő módon nem is annyira az íz, hanem a textúra az igazi vízválasztó.

A lényeg, hogy a hagyma nemcsak ízt ad, hanem szerkezetet is: vagy érezhetően ott marad a falatban, vagy diszkréten a háttérbe vonul, és csak selymes testet ad a szósznak.

A vöröshagyma jobban tartja a formáját főzés közben, kevésbé hajlamos szétesni. Bár idővel ez is megpuhul és édesedik, megőrzi azt a komplex, mély ízét, ami nem tűnik el teljesen a háttérben. Ezért tökéletes, ha sült hagymát, karamellizált hagymát, pörkölteket vagy olyan leveseket készítesz, ahol elvárod, hogy a hagyma ne csak egy távoli emlék legyen, hanem konkrétan ott legyen a tányéron. Nyersen viszont más a helyzet: a vöröshagyma íze szezonális.

Ha nincs túl sokáig tárolva, nyáron és kora ősszel édesebb, télen viszont sokkal csípősebbé válik.

Ezzel szemben a fehér hagyma a nagy beleolvadó, főleg ha sokáig kapja a hőt. Könnyebben szétfő és feloldódik, így ideális, ha az a cél, hogy szinte észrevétlenül építse fel az ízalapokat, például szószokban vagy alaplevekben.

Mivel édesebb és enyhébb ízű, mint a vörös, jó alap savanyításhoz vagy gyorsan készülő wokos ételekhez is.

Nyersen pedig megvan benne az az élénk, friss karcosság, ami miatt kiválóan működik mártogatósokban, salátákban vagy friss feltétként. Ráadásul az íze egész évben nagyjából ugyanolyan marad.

És ha ez nem lenne elég, a vöröshagyma a spájzban is jobban bírja. A Nemzeti Hagyma Szövetség szerint

a fehér hagymát kompakt sejtszerkezete miatt nem lehet olyan sokáig tárolni, mint más fajtákat.

A vöröshagyma egyébként is a népszerűbb, szóval jó eséllyel amúgy is vörös van otthon a kamrában.

A jó hír, hogy a legtöbb főtt ételben simán felcserélhetők. De ha nyersen használnád, és csak vörös van kéznél, szeletelés után elég hideg vízben átöblíteni, hogy megszelídítsd az ízét.

A lényeg tehát: ha azt akarod, hogy a hagyma megőrizze a karakterét, válassz vöröset.

Ha azt, hogy selymesen beleolvadjon az ételbe, a fehér a nyerő. Szóval most már tudod: nem mindegy, melyik hagyma miatt sírsz a deszka fölött.

Via Tasting Table


Megosztom
Link másolása