Kiderült a titok: Romhányi József, a Frédi és Béni legendás szövegírója ezért hívta magát „Rímhányónak”!
Egy új életrajzi könyv és egy vaníliás-csokis-puncsos sütemény apropóján derült ki a Fészek Művészklubban, hogy Romhányi József nem Ránki Györgytől kapta a „Rímhányó” nevet. A családi legenda szerint megelőző csapásként saját maga találta ki.
A Fészek Művészklubban, ahol egykor a pesti kulturális élet krémje versenybridzselt és itta a feketét, novemberben megidézték a múltat. Ezúttal Várkonyi Judit új, Romhányi Józsefről szóló életrajzi könyvét mutatták be, és ha már ott voltak, premiert tartottak a cukrászinnovációnak számító, úgynevezett Romhányi-szeletből is. Az eseményen Romhányi lánya, Ágnes is mesélt, és a Story.hu tudósítása szerint végre tiszta vizet öntött a pohárba a „Rímhányó” név eredetével kapcsolatban.
A gasztronómiai emlékezés egyenesen Pataki Ádám cukrászmestertől érkezett, aki Romhányi Berlinben egykor éttermet vezető édesanyjának receptjét gondolta újra.
– árulta el a cukrász, hozzátéve, hogy bár Romhányi nem volt nagy édesszájú, ez az egy süti kivételt képezett.
De a tortánál is édesebb volt a nagy leleplezés. Eddig a köztudatban az élt, hogy Ránki György zeneszerző ragasztotta rá a legendás becenevet, de a családi legendárium mást őrzött meg. „A rímhányó szót egyesek szerint Ránki György zeneszerző ragasztotta rá – nem vonom kétségbe, mert nagyon jó barátok voltak, sokat dolgoztak együtt –, de
A zseniális nyelvi lelemény mögött persze kőkemény munka és egyedi alkotói elv állt. Romhányi utálta a gügyögést, a gyereket partnernek tekintette. „Mindig felolvasta nekem a meséket, amikbe beleszólásom volt. Ha valamit nem értettem, azt hasznos visszajelzésnek vette, hiszen úgy gondolta, hogy akkor a kortársaim sem fogják érteni” – mesélte lánya.
Ennek a filozófiának a csúcsteljesítménye a Frédi és Béni magyarítása volt. „Az eredeti Frédi és Béni rajzfilmben egyáltalán nem volt nyelvi poén, csak rajzos poénok voltak. Apu kitalálta, hogy legyen nyelvileg is egy sajátos stílusa. Rímes próza, aminek az eredeti szájmozgásnak kellett megfelelnie” – mondta Ágnes a több mint negyven epizódot felölelő munkáról.
A családi élet sem volt kevésbé színes. A szülők megismerkedése egy klasszikus pesti történet: Romhányi felment barátjához, Fényes Szabolcs zeneszerzőhöz, akinél épp ott volt felesége, Csikós Rózsi primadonna gyerekkori barátnője, hogy kölcsönkérjen egy ridikült.
Anyu világéletében szép lány volt, idősen is, élete második felében Londonban élt, 93 évesen hunyt el két éve.”
A család élete ennél jobban nem is alakulhatott volna:
– idézte fel a közös éveket Ágnes. Romhányi imádott dolgozni és remekül főzött, de ha megakadt, a Fészek Művészklubban keresett menedéket a bridzsasztal mellett.
