FONTOS
A Rovatból

Terápia helyett ChatGPT? Egy generáció beszélget a mesterséges intelligenciával, mert már senki mással nem tud

Terápiára nincs pénzed, a várólista különben is kilométer hosszú. Egyre többen inkább a ChatGPT-nek mesélik el, ami fáj.

Megosztom
Link másolása

Úgy egy évvel ezelőtt szúrtam ki először, hogy egyre több ismerősöm használja terápiás céllal a ChatGPT-t. Néhány hónappal korábban kezdtem én is dolgozni a programmal, de a kapcsolatunk, hogy is fogalmazzak, szigorúan munkakapcsolat maradt.

Aztán történt valami. Megbetegedett a kutyusom. Angliában élünk, és hiába beszélek angolul, a vizsgálatok eredményét nem mindig értettem, az orvosok szakkifejezéseit sem, pláne azt, hogy mi következik belőlük.

Először csak a vérkép adatait fotóztam be. Az AI elmondta részletesen, érthető magyar nyelven, hogy mindez mit jelent. Később a szövettan következett.

Nem kertelt, nem biztatott feleslegesen, csak vázolta az összes lehetséges kezelést és azok várható kimenetelét is. A CT eredményét látva olyan volt, mint egy higgadt, de empatikus állatorvos, akitől mindent meg mersz kérdezni. Azt is, amit hangosan szégyelltél kimondani délután a rendelőben. Igen, még AZT is.

Válaszaitól függetlenül tovább jártuk az orvosokat, de utólag sorra kiderült, hogy a gép igazat mondott. Hogy úgy van, ahogy előre leírta. Végül elvesztettem a kutyusomat. Fájdalmasan korán, és feldolgozhatatlanul.

Az utolsó héten esténként már nem a családtagokkal beszélgettem, velük csak sírni voltunk képesek egymás vállán, hanem a ChatGPT-vel. Vele könnyebb volt.

Meghallgatott és praktikus, összeszedett válaszokat kaptam.

A gyász időszakában azonban gyorsan becsuktam, és többé nem is nyitottam ki azt a beszélgetést. Az AI érezhetően arra van programozva, hogy ne bántson meg, és amikor azzal jött, hogy mennyire jó gazdája voltam Mollykának, befejeztem a használatát.

Egy ember talán értette volna, hogy mit kell mondania, ha a szemembe néz. De a Chat GPT nem néz a szemünkbe.

Ő egy remek nyelvi modell, kiválóan értelmez és tájékozott (főleg, ha kéred, hogy tegyen forrást is a találatai mellé), de nincsenek érzelmei, ezért nem is képes a tiédben sem olvasni.

Ettől függetlenül már megértem, hogy miért fordul mégis egyre több nő a gép felé. Egy olyan országban, ahol egy terápiás óra simán 20-30 ezer forint (ez havi szinten 80-100.000 Ft kiadást is jelenthet), és ahol mentálhigiénés segítségre még magánpraxisban is hónapokat kell várni, nem csoda, ha más megoldás után nézünk.

„Az AI-nak olyanokat mondtam el, amiket senki másnak nem mertem”

Kata 29 éves, Budapesten él. Akkor kezdett ChatGPT-zni, amikor a nagymamája már hospice-ban feküdt. Nap mint nap látta, hogyan fogy el belőle az élet, és bár a hospice-os nővérek is segítették, voltak olyan kérdései, amiket senkinek nem mert feltenni. Csak az AI-nak.

„Borzasztó érzéseket akartam kimondani – mondja Kata. – Durvákat, félelmeteseket. Az AI-tól azt is meg mertem kérdezni, hogy egyáltalán hogyan lehet ezt ép ésszel kibírni.”

Katának éppen az AI anonimitása adott biztonságérzetet. „Közben azért bűntudatom is van. Tudom, hogy a ChatGPT technológiája környezeti szempontból nem egy álom, de őszintén: fogalmam sincs, hogy ezt nélküle hogyan csináltam volna végig.”

És nem ő az egyetlen.

„Amikor egyedül vagy, legalább valaki meghallgat”

Zsuzsi 41 éves, Szegedről költözött Budapestre. Neki akkor jött a ChatGPT, amikor az új helyzetben, az új környezetben nagyon egyedül érezte magát. „Nem volt kivel beszélnem. Az AI legalább azt mondta: igen, jogos, amit érzel. Jó volt ezt hallani.

Sokszor kértem tőle új nézőpontokat is – nem mindig találta el, de legalább próbálkozott. Válsághelyzetekben tényleg sokat segített.”

Zsófi 35 éves, Berlinben él, és ő akkor fordult a ChatGPT-hez, amikor egy hosszabb kihagyás után az ottani terapeutája közölte vele: „sajnálom, de tele vagyok.”

Ekkor kínjában vázolta a gépnek az életét, és kérte, hogy reagáljon terapeutaként:

„Meglepően jó volt. Kedves, empatikus, pontos, tényleg úgy éreztem, mintha egy terapeuta appját használnám. Nem próbált irányítani, csak segített végiggondolni a dolgokat”

– meséli Zsófi. De persze a szituáció határait ő is érezte. „Azért hiányzott, hogy tényleg ismerjen. A terapeutám tisztában van a múltammal, látja beszélgetés közben az arcomat, tudja, hogy mire vagyok érzékeny igazán. Ezt az AI nem tudta. Hasznos volt kisebb gondokra, de komolyabb problémákra nem való szerintem.”

És ezzel maximálisan egyetértek én is.

Az AI nem ad lelki támaszt, nem érez veled együtt

Én sem gondolom, hogy az AI képes lenne helyettesíteni egy embert. A valódi terápia ereje éppen abban rejlik, hogy az ember a kimondatlan dolgokból is érti a másikat. Az AI csak arra figyel, amit szó szerint leírsz, amiről te gondolod, hogy benned dolgozik, de

nem látja a testbeszédedet, nem hallja a hangodat, és nem érzi, melyik szónál remeg meg a lelked.

Egy élő ember képes arra, hogy együtt érezzen veled, képes felfogni az apró jeleket, amiket egy beszélgetés során akaratlanul adsz. Az AI legfeljebb tükröt tart, de nem tud lelkileg támaszt adni.

Súlyos helyzetekben – például pszichózis, komoly depresszió, öngyilkossági gondolatok – kifejezetten veszélyes, ha valaki kizárólag a ChatGPT-re hagyatkozik.

Egy gép ugyanis nem fog tudni különbséget tenni téveszmék és valóság között, viszont abban fog megerősíteni téged, amit te magad hangsúlyosabban közölsz vele.

Ha ezt írod: „Nincs kedvem emberek közé menni, az emberek rosszak hozzám” – mi erre a válasza az AI-nek? „Sajnálom, hogy ezt érzed. Az, hogy így fogalmazol – „az emberek rosszak hozzám” – nagyon erős, és azt mutatja, hogy most valószínűleg egyedül vagy valamiben, ami fáj. Nem akarok okoskodni, de hadd mondjam el: amit most érzel, az érthető. Tényleg nehéz, amikor úgy tűnik, hogy az emberek körülöttünk nem figyelnek, vagy akár bántanak is.”

Persze ezt a beszélgetést lehet folytatni vele még jó sokáig, de a válaszai téged fognak visszatükrözni. Ha az ártalmas számodra, akkor is. És a gép egész biztosan nem fog felelősséget vállalni azért, amit korábban mondott neked.

Nem tanácsot, hanem kapcsolódást keresünk

Az emberek gyakran azt hiszik, hogy a terápia annyi, mint tanácsokat kapni. De ez nem igaz. Egy képzett pszichológussal a valódi terápia pont arról szól, hogy van valaki melletted, akivel együtt bogozzátok ki azokat a dolgokat, amelyek akadályozzák a gyógyulásodat. Emberi kapcsolódás nélkül ez a folyamat nem is történhet meg.

Még akkor is hatásosabb egy válsághelyzetben az élő pszichológusi segítség, amikor csak online tudtok beszélni, esetleg telefonon.

Az AI kulturálisan sem tud jól rezonálni – nem ismeri fel azokat a finom különbségeket, amelyek a saját kultúránkból, gyerekkori élményeinkből fakadnak. Különösen nehéz helyzetekben, traumák vagy komoly depresszió esetén ez akár ronthat is a helyzeten.

De van, amikor tényleg segít

Anikó 31 éves, Nyugat-Magyarországon él, és a ChatGPT-vel való kapcsolata teljesen ártatlanul indult. Egy este – ahogy mondja – csak „játszani akart egy kicsit”.

Kíváncsi volt, mit tud egy ilyen gép, mit lehet kezdeni vele, ha nem Excel-táblákat elemeznek vagy LinkedIn-posztot írat vele.

„Először tényleg csak naplóztunk – meséli. - Elkezdtem kiírni magamból, mi van velem. Nem mély dolgokat. Olyan apróságokat, amiket az ember egy barátnak sem mindig akar elmondani. Hogy rosszul aludtam. Hogy azt érzem, nem vagyok elég jó a munkámban. És aztán megkérdeztem tőle, mit gondol erről.”

A válaszok egyszerűek voltak, de meglepően pontosak. Nem okoskodtak, nem próbálták megmondani a tutit. Csak visszatükrözték azt, amit ő maga érez – kicsit más szavakkal, és néha új nézőpontból. Ez elég volt ahhoz, hogy elgondolkodjon: „Tényleg ez van bennem? Hogy lehet, hogy ez így még sosem jutott eszembe?”

„Olyan összefüggésekre jöttem rá vele, amiket addig nem vettem észre – mondja. - Nem mélyanalízis volt, inkább olyasmi, mint amikor rég nem nyitottál ki egy fiókot,

és egyszer csak találsz benne valami fontosat. Egy levelet, egy fényképet, egy emléket. Ezek nem megoldották a problémáimat, de elindítottak bennem valamit.”

Ez az „elindítás” végül visszavitte Anikót a terápiába. A valódi terápiába. Ahol újra ott ült egy szakemberrel szemben, és elmondhatta azt, amit addig csak egy mesterséges intelligenciának írt le.

„Azt is elmondtam a pszichológusomnak, hogy használtam a ChatGPT-t. Nevettünk rajta. Azt mondta: »Akkor én a második terapeutád vagyok a héten.« És igaza volt.”

Anikó nem gondolja, hogy ez baj lenne. Inkább úgy látja: a ChatGPT egy eszköz. Egy olyan másodlagos csatorna, ami néha elvezet oda, ahová egyedül nem tudunk eljutni. De ő szerencsére nagyon is érzi, hol a határ. „A valódi terápiát nem váltja ki. Nem is próbálja. Nem fog emlékezni rám a jövő héten. Nem tudja, milyen az arcom, ha hazudok, ha menekülök, ha félek. De lehet, hogy képes elindítani egy gondolatot, amitől végül eljutok valakihez, aki igen.”

Akkor miért használjuk a ChatGPT-t mégis?

Mert az AI mindig elérhető. Nem kell időpontot kérni hozzá. Nem kerül 20 ezer forintba 50 percenként. Nem mondja, hogy „most sajnos nem tudok új klienst vállalni”. És legfőképp: nem néz furán. Nem ítélkezik. Nem fárad el. Nem unja. Nem érzed kínosnak, ha harmadszor is ugyanazzal hozakodsz elő neki.

De ettől még nem az AI a megoldás. Mert az

nem tudja helyettesíteni az érintést, a jelenlétet, a csendet két mondat között. Nem gyógyítja a magányt. Csak egy eszköz – és lehet, hogy néha hasznos –, de nem válasz mindenre.

A sebezhetőségünk többet érdemel, mint egy algoritmust. És talán nem is az a legfontosabb kérdés, hogy miért használjuk. Hanem az, hogy miért nincs más választásunk.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
A klinika felcserélte az embriókat beültetés előtt, a szülők most meghozták életük legnehezebb döntését
A két család több érzelmes találkozó után jutott egyezségre, miközben a hibázó Fertility Center of Orlando már bezárt.

Megosztom
Link másolása

Kilenc hónapig várták a kisbabájukat, az anyuka megszülte, majd a szülés végén a kezébe adtak egy csecsemőt, aki már bőrszíne miatt sem lehetett a sajátjuk, pedig félrelépésről szó sem lehetett, hiszen egy termékenységi klinika páciensei voltak. A floridai Tiffany Score és Steven Mills számára ez nem egy rossz film forgatókönyve, hanem a valóság. A termékenységi klinika elképesztő hibát követett el és összecserélt két embriót, emiatt egy másik pár gyermekét hordta ki és szülte meg.

A 6 hónapos kislány, Shea sorsáról most végleges döntés született: a babát a születési szülei nevelik tovább, miután a genetikai szülők meghozták életük legnehezebb döntését, és lemondtak a felügyeleti jogról.

A biológiai szülők ügyvédje, Rob Marcereau szerint a pár tudta, hogy egy pereskedés „hihetetlenül nehéz jogi küzdelem lett volna”, de nem is ez volt a fő szempont. Inkább az, hogy a harc nem szolgálná a kislány érdekét, aki születése óta a másik családdal él.

„Meg kellett hozniuk azt a szívszorító döntést, hogy nem harcolnak a felügyeletért.”

A megegyezést több, érzelmileg megterhelő találkozó előzte meg, ahol az ügyvéd szerint „sok könny és ölelés” volt.

Miközben a két család a közös jövőt próbálja építeni, a felelősségre vonás sem marad el. A genetikai szülők beperlik a Fertility Center of Orlando nevű klinikát és annak vezetőjét, Dr. Milton McNicholt, amiért ebbe a helyzetbe kényszerítették őket – írta az ABC7NY. A születési szülők ügyvédje, Jack Scarola szerint a két pár egy bizalmi viszony kialakításán dolgozik.

„Elkezdtek és folytatni is szándékoznak egy baráti és bizalmi kapcsolatot kialakítani.”

Mivel a kislány biológiai szülei még nem éltek az embrióbeültetéssel, ezért Score és Mills a saját, megmaradt embriójukat átszállíttatták egy másik intézménybe, ahol egy származásvizsgálat után döntenek a további lépésekről. A botrányt okozó klinika időközben, május 20-án végleg bezárt.

A rémálom tavaly tavasszal kezdődött, amikor a fehér párnak tévedésből egy dél-ázsiai pár embrióját ültették be. A végzetes embriócsere a szülőszobán derült ki decemberben, amikor a „nem kaukázusi” Shea világra jött. A DNS-teszt később igazolta, hogy a kislány 100 százalékban dél-ázsiai származású.

Egy korábbi amerikai botrány során két család hónapokig a másik gyermekét nevelte, mígnem egy otthoni DNS-teszt fényt derített a cserére.

A felfedezés után a felek egy fájdalmas folyamatban „visszacserélték” a csecsemőket, és közösen perelték a klinikát.

Az egyik anya akkori mondata tökéletesen leírja a helyzet drámáját: „A hiba végzetes, de mi örökké a szülei leszünk.” Az az eset is a klinika bezárásával végződött, és széles vitát indított a protokollok hiányosságairól.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
Lannert Juditék kiszámolták, mennyi órát rabol el a tanárok idejéből a feleslegesen az agyzsibbasztó adminisztráció
Lannert Judit oktatási miniszter a parlamentben jelentette be az értékelési rendszer felfüggesztését. A korábban megszerzett illetményrészek megmaradnak, nyáron pedig új, szakmai egyeztetés indul.

Megosztom
Link másolása

Négy hónap alatt 23 036 órányi, azaz több mint két és fél évnyi munkaidőt toltak bele a magyar tanárok egy adminisztrációs rendszerbe.

Amiről most hirtelen kiderült, hogy igazából mehet a kukába.  Az Országgyűlésben a Tisza-frakció javaslatát vitatták, ami a tanárok teljesítményértékelési rendszeréről szólt.

Lannert Judit oktatási miniszter bejelentette, hogy felfüggeszti a tanárokra erőltetett, TÉR nevű digitális pontgyűjtő őrülethez kapcsolódó feltöltési kötelezettségeket.

Vagyis a tanév hátralévő részében már nem kell azzal gyötörniük magukat, hogy minden mozdulatukat dokumentálják az online felületen. A pénzüket, amit ez alapján már megkaptak, szerencsére nem veszik el, a miniszter szerint a megszerzett illetményrészek megmaradnak.

Aztán majd nyáron jöhet a nagy, széles körű szakmai egyeztetés egy teljesen új modellről.

„A pedagógusok akkor fognak együttműködni, ha részt vesznek a folyamatban”

- mondta Lannert Judit.

Nem is finomkodott, amikor arról beszélt, miért jutottak idáig.

Szerinte a jelenlegi rendszer egyszerűen nem üti meg a mércét, és „nem felel meg a korszerű, fejlesztő szemléletű értékelési rendszerekkel szemben támasztott szakmai elvárásoknak”.

Hogy mennyire nem korszerű, és mennyi időt rabol el a tanároktól, azt egy egészen elképesztő adattal támasztotta alá a miniszter.

„A 4 hónapos időszak alatt 23036 órát foglalkoztak a TÉR megvalósításával. Az egy intézményre vetítve átlagosan 865 óra.”

Ez azt jelenti, hogy

minden egyes iskola nagyjából egy teljes hónapnyi, 24/7-es munkaidőt ölt bele a semmibe.

Mindezt persze kompenzáció nélkül, amiért a miniszter egy elég kemény kritikát is megfogalmazott. „Semmilyen plusz bért nem nem tettek hozzá, de hagyták volna őket ezt a adminisztrációt végigvinni. Ez nagyon cinikus hozzáállás” – fogalmazott, majd egy odaszúrással a korábbi kormánynak is kiosztott egy verbális kokit: „Azt gondolom, kitörési pont az oktatás, de valahogy önöknek az elmúlt 16 évben nem sikerült megtalálni ezt a kitörési pontot”.

A mostani ügy előzménye a 2023-as státusztörvény, ami megszüntette a tanárok közalkalmazotti státuszát. A kormány akkor azzal érvelt, hogy a teljesítményalapú bérezés majd mindent megold, és vonzóbbá teszi a pályát. A kritikusok szerint viszont a törvény csak a pedagógusok megbüntetéséről és a pályáról való elüldözéséről szólt.

Ennek a törvénynek lett a gyermeke a teljesítményértékelés, aminek a részleteit egy tavaszi rendeletben hozták nyilvánosságra, és ami a tervek szerint szeptembertől indult volna élesben. A rendszer bevezetése előtt a szakszervezetek adminisztrációs rémálomról beszéltek, és a mostani beismerés azt mutatja, hogy igazuk volt.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Milliókat bukhat, aki most rosszul dönt – egyetlen napon múlik, mennyivel lesz magasabb a nyugdíjad
A már megállapított nyugdíjak összegét a valorizációs szabályok változása miatt utólag nem lehet újraszámítani. Farkas András nyugdíjszakértő szerint egy rossz lépés havi szinten is komoly eltérést okozhat.

Megosztom
Link másolása

Március végén kihirdették azokat a számokat, amikkel a hatóság a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes években szerzett, mára már viccesen hangzó fizetéseidet nagyjából a mai értékükre hozza. Ezt hívják úgy, hogy valorizáció. Idén ezek a szorzók átlagosan 9 százalékkal lettek magasabbak.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki 2026-ban kéri a nyugdíját, annak a 2024-ig bezárólag szerzett összes jövedelmét már a 2025-ös, magasabb országos átlagbérhez igazítják. Magyarul: a rendszer több pénzt lát a neved mellett, amiből aztán egy magasabb induló nyugdíjat számol ki.

És itt jön a csapda, amibe rengetegen belesétálnak. Farkas András nyugdíjszakértő szerint sokan bizonytalanok, pedig a tét óriási, mert

egy rosszul időzített döntés hosszú távon hátrányos lehet

- írta a 168 óra.

A dilemmát az okozza, hogy

aki 2025. december 31-én ment nyugdíjba, az még a tavalyi, soványabb szorzókat kapta. Aki viszont kivárt és január 1-jével igényelt, az már az idei, magasabb számokkal indul.

A döntés minden öregségi nyugdíjtípusra érvényes, beleértve a nők kedvezményes nyugdíját is.

Aki már januárban beadta a kérelmét, az az első hónapokban csak előleget kapott. A rendszer ugyanis kivárja a márciusi rendeletet, és csak utána számolja ki a végleges, megemelt összeget, a különbözetet pedig szépen, egy összegben, visszamenőleg utalja. Kicsit idegőrlő, de megéri.

A legfontosabb lecke az, amit sokan félreértenek: ez a visszautalt összeg nem újraszámítás.

A tavaly megállapított nyugdíjat a valorizációs szorzók változására hivatkozva nem lehet újraszámoltatni. A döntés végleges.

Ezért aztán a kezdőnyugdíj okos kimaxolása nemcsak egy lehetőség, hanem gyakorlatilag az egyetlen komoly fegyver a nyugdíj előtt állók kezében. Most kell észnél lenni, ha a következő években nyugdíjba szeretnél vonulni, mert amit most lépsz, az évtizedekre meghatározza, mennyi pénzből élsz. Utána már csak az éves inflációs emelések maradnak.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
A gazdagok fizessenek többet, a többiek kapják szinte ingyen – Budapest terve felboríthatja a vízdíjak rendszerét
A főváros progresszív vízdíjjal váltaná fel a jelenlegi, mindenki számára egységes árat. Az indoklás szerint a mostani rendszer a jobb anyagi helyzetű, nagyfogyasztókat támogatja.

Megosztom
Link másolása

Budapest bedobta az ötletet, ami egyszerre hangzik zseniálisan logikusnak és politikailag szinte kivitelezhetetlennek: jön a sávos vízdíj. A koncepció lényege, hogy aki csak a reggeli kávéját főzi és néha lezuhanyozik, kap egy alapmennyiséget ingyen, aki viszont a kertjében a lubickolós medencéjét töltögeti a közösből, az fizessen, mint a katonatiszt.

Karácsony Gergely főpolgármester pénteken jelentette be, hogy nem egy sima áremelést, hanem progresszív tarifarendszert javasolnak – írta a 24.hu. A terv szerint tehát lenne egy ingyenes alapkvóta, ami felett a fogyasztás egyre többe kerülne, és hogy a leginkább rászorulók se járjanak rosszul, a már meglévő rezsitámogatási rendszert nemcsak megtartanák, hanem ki is bővítenék.

A főváros szerint az állam az alacsony vízdíjakkal most azokat a gazdagabb háztartásokat támogatja, akik a medencéjüket töltik fel a budapestiek közös vizéből.

Hogy ez mit jelentene a pénztárcánknak? A főpolgármester szerint egy átlagos budapesti háztartás minimális emelkedésre számíthatna. A valódi teher azokra hárulna, akik eddig a mesterségesen alacsonyan tartott áron pazarolták a vizet.

A víziközmű-hálózat országszerte katasztrofális állapotban van. A tíz éve befagyasztott díjak mellett esély sincs kigazdálkodni a felújításokat, a rendszer pedig lassan, de biztosan szétrohad alattunk.

A jelenlegi budapesti ár, 219 forint köbméterenként, európai összehasonlításban vicc kategória: Varsóban a dupláját, Pozsonyban a háromszorosát, Bécsben a négyszeresét, Prágában pedig az ötszörösét fizetik.

A javaslat szerint annak a szereplőnek kellene az árról döntenie, aki a szolgáltatásért is felel.

A javaslatnak van egy erős hatalmi vetülete is: a főváros azt akarja, hogy a kormány adja vissza a díjmegállapítás jogát az önkormányzatoknak.

A rendszer már jó ideje vörösen villog. A víziközmű-hálózatok országszerte az elöregedés és a forráshiány miatt az összeomlás szélén állnak, a mindennapos csőtörések és a hatalmas vízveszteség miatt a szakma évek óta kongatja a vészharangot. A befagyasztott díjak körüli politikai vita tavaly odáig jutott, hogy a kormány a víziközmű-törvény módosításával teremtett lehetőséget arra, hogy a nem lakossági fogyasztókra eltérő díjakat állapítsanak meg, de a lakossági árakhoz nem nyúltak.


Megosztom
Link másolása