FONTOS
A Rovatból

Milliók életét veszélyezteti a népszerű orvosi vizsgálat? – Kiderült: rákot okozhat a túl gyakori használat!

Megdöbbentő eredményre jutott egy friss kutatás: az itthon is évente több százezer emberen elvégzett vizsgálatok valójában jelentősen növelhetik a rák kialakulásának kockázatát!

Megosztom
Link másolása

Egy gyakran használt orvosi vizsgálat, a CT lehet, hogy pont azt okozza, amit kimutatni hivatott: kutatások szerint ugyanis jelentősen növeli a rák kockázatát.

A komputertomográfia (CT) részletes képeket készít a testről röntgensugarak segítségével, így képes idejekorán felismerni a daganatokat, sérüléseket, belső vérzéseket, vagy épp azt, hogy hatásos-e egy adott kezelés.

Csakhogy ezekhez a részletes felvételekhez nagy dózisú sugárzásra van szükség, aminek ráadásul a mértéke gépenként durván eltérő lehet.

2009-ben kutatók már azt számolgatták, hogy évente akár a daganatos esetek 2 százalékáért is felelős lehet a CT-vizsgálatok magas sugárdózisa. Ez évente nagyjából 30 ezer rákos megbetegedést jelent.

Ahogy pedig egyre több a CT, úgy lesz még több a sugárzás okozta daganat is – figyelmeztetnek a szakértők.

A CT persze életmentő lehet, ha időben elkapnak vele egy kezdődő betegséget vagy sérülést. Csakhogy a kutatók szerint gyakran indokolatlanul végzik el a vizsgálatokat, főleg külföldön, mert az kifizetődő a kórházaknak, vagy mert egy rossz diagnózis életekbe kerülhet.

„Ez az egész felfoghatatlan. Egyre több és több CT-t végzünk, közben egyre magasabbak a sugárdózisok”

– mondta Dr. Rebecca Smith-Bindman, a University of California San Francisco professzora, aki már a 2009-es kutatásban is részt vett.

Smith-Bindman szerint előfordul, hogy két különböző CT-készülék között akár tízszeres (!) különbség is lehet a sugárdózisban ugyanarra a vizsgálatra - írta meg a DailyMail.

„Itt nem 10 százalékokról van szó, hanem tízszeres különbségről, miközben ugyanazt a klinikai problémát vizsgálják.”

Az IMV orvosi kutatócég szerint évente körülbelül 93 millió CT-vizsgálat történik az USA-ban, és ez a szám folyamatosan nő. A sugárzást millisievertben (mSv) mérik, és bár mindenki naponta kap egy kevés sugárzást (például repülés közben vagy a környezetből), egy CT ennél sokkal intenzívebb.

Egy 2007-es kutatás a New England Journal of Medicine-ben már figyelmeztetett arra, hogy bár az egyénre nézve egyetlen elvégzett CT kockázata viszonylag alacsony, de a társadalom egyre növekvő sugárterhelése később komoly közegészségügyi probléma lehet.

A CT miatti daganatok a teljes daganatos megbetegedések 1,5–2 százalékát teszik ki.

A Smith-Bindman-féle 2009-es kutatás során 1119 felnőtt beteg 11 különböző CT-vizsgálatának sugárdózisait elemezték. Az eredmények döbbenetes eltéréseket mutattak: egy fej-CT átlagosan 2 mSv dózissal járt, míg egy hasi-medencei vizsgálat akár 31 mSv-t is jelenthetett. Összehasonlításként: egy New York–Tokió repülőút csupán 0,19 mSv dózist jelent, egy sima gyomor-röntgen pedig 0,6 mSv-t.

A kutatók ráadásul azt is kimutatták, hogy ugyanannál a vizsgálattípusnál a különböző kórházak CT-gépei között akár 13-szoros sugárdózis-különbség is lehetett.

A kutatás becslése szerint például azok közül a 40 éves páciensek közül, akik szívközeli artériák CT-vizsgálatán estek át, minden 270. nő és minden 600. férfi a CT miatt lesz rákos.

Egy rutin fej-CT-nél ugyanez a szám már jóval alacsonyabb (8100 nőből egy, 11 ezer férfiból egy),

de húszéves korban ezek az arányok duplázódnak, míg 60 éves korban feleződnek.

Azt nem részletezték, hogy pontosan milyen rákok kialakulására gondolnak, de az amerikai nukleáris hatóság szerint korábban sugárzással összefüggőnek találták már például a leukémiát, illetve a mell-, vastagbél-, hólyag-, gyomor-, petefészek-, tüdő- és májdaganatokat is.

A kutatók konklúziója egyértelmű:

„A leggyakoribb diagnosztikai CT-k sugárdózisa jóval magasabb és változékonyabb annál, mint amit korábban gondoltunk. Sokkal szigorúbb szabályozásra lenne szükség.”

Amerikában idén már szigorítottak a CT-gépekre vonatkozó szabályokon, és a kórházaknak jelenteniük kell, hogy pontosan mennyi sugárzásnak teszik ki betegeiket. Ha nem tartják be, súlyos bírságot kapnak.

Magyarországon egyelőre nincs hasonló szigorítás, így továbbra is lutri lehet, mekkora dózist kapunk egy-egy vizsgálat alatt.

A szakértők azt tanácsolják: a betegek bátran kérdezzék meg az orvosuktól, valóban szükséges-e az újabb CT-vizsgálat, vagy elegendő lehet egy másik, kevésbé kockázatos vizsgálati eljárás is.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
A klinika felcserélte az embriókat beültetés előtt, a szülők most meghozták életük legnehezebb döntését
A két család több érzelmes találkozó után jutott egyezségre, miközben a hibázó Fertility Center of Orlando már bezárt.

Megosztom
Link másolása

Kilenc hónapig várták a kisbabájukat, az anyuka megszülte, majd a szülés végén a kezébe adtak egy csecsemőt, aki már bőrszíne miatt sem lehetett a sajátjuk, pedig félrelépésről szó sem lehetett, hiszen egy termékenységi klinika páciensei voltak. A floridai Tiffany Score és Steven Mills számára ez nem egy rossz film forgatókönyve, hanem a valóság. A termékenységi klinika elképesztő hibát követett el és összecserélt két embriót, emiatt egy másik pár gyermekét hordta ki és szülte meg.

A 6 hónapos kislány, Shea sorsáról most végleges döntés született: a babát a születési szülei nevelik tovább, miután a genetikai szülők meghozták életük legnehezebb döntését, és lemondtak a felügyeleti jogról.

A biológiai szülők ügyvédje, Rob Marcereau szerint a pár tudta, hogy egy pereskedés „hihetetlenül nehéz jogi küzdelem lett volna”, de nem is ez volt a fő szempont. Inkább az, hogy a harc nem szolgálná a kislány érdekét, aki születése óta a másik családdal él.

„Meg kellett hozniuk azt a szívszorító döntést, hogy nem harcolnak a felügyeletért.”

A megegyezést több, érzelmileg megterhelő találkozó előzte meg, ahol az ügyvéd szerint „sok könny és ölelés” volt.

Miközben a két család a közös jövőt próbálja építeni, a felelősségre vonás sem marad el. A genetikai szülők beperlik a Fertility Center of Orlando nevű klinikát és annak vezetőjét, Dr. Milton McNicholt, amiért ebbe a helyzetbe kényszerítették őket – írta az ABC7NY. A születési szülők ügyvédje, Jack Scarola szerint a két pár egy bizalmi viszony kialakításán dolgozik.

„Elkezdtek és folytatni is szándékoznak egy baráti és bizalmi kapcsolatot kialakítani.”

Mivel a kislány biológiai szülei még nem éltek az embrióbeültetéssel, ezért Score és Mills a saját, megmaradt embriójukat átszállíttatták egy másik intézménybe, ahol egy származásvizsgálat után döntenek a további lépésekről. A botrányt okozó klinika időközben, május 20-án végleg bezárt.

A rémálom tavaly tavasszal kezdődött, amikor a fehér párnak tévedésből egy dél-ázsiai pár embrióját ültették be. A végzetes embriócsere a szülőszobán derült ki decemberben, amikor a „nem kaukázusi” Shea világra jött. A DNS-teszt később igazolta, hogy a kislány 100 százalékban dél-ázsiai származású.

Egy korábbi amerikai botrány során két család hónapokig a másik gyermekét nevelte, mígnem egy otthoni DNS-teszt fényt derített a cserére.

A felfedezés után a felek egy fájdalmas folyamatban „visszacserélték” a csecsemőket, és közösen perelték a klinikát.

Az egyik anya akkori mondata tökéletesen leírja a helyzet drámáját: „A hiba végzetes, de mi örökké a szülei leszünk.” Az az eset is a klinika bezárásával végződött, és széles vitát indított a protokollok hiányosságairól.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
A közterületen álló gyümölcsfa termése nem a tied, nem szedheted le itt a szabály, amit rengetegen megszegnek
A tulajdonjog szempontjából teljesen lényegtelen, hogy ki ültette vagy gondozza a közterületen álló gyümölcsfát. A termés minden esetben a terület tulajdonosát, azaz az önkormányzatot illeti.

Megosztom
Link másolása

Állsz a házad előtt, nézed, ahogy a cseresznyefa ágai a súlytól roskadnak, és legszívesebben létráért rohannál. A tiéd, hiszen te gondoztad, te locsoltad, a te ablakod alatt nőtt fel.

Aztán jön a hideg zuhany: jog szerint az a fa és a rajta lógó gyümölcs nem a tiéd.

A nyár nagy, visszatérő kérdése ismét pörög a közösségi oldalakon.

Különösen, hogy többen arra buzdítanak, hogy szüreteljük le a közterületen álló fák gyümölcsét, mert az ingyen van.

Na de szabad-e szüretelni a közterületi fákat?

A  egyszerű: ami közterületen áll, az jellemzően az önkormányzaté.

A fa, a pad, a kuka és igen, a rajta termő gyümölcs is – írta meg a legfontosabb tudnivalókat a Haon.

Teljesen mindegy, hogy a nagypapád ültette-e a fát, vagy te magad gondozod évek óta. Az is, hogy te mit gondolsz a közparkokban, játszótereken álló fákról.

A tulajdonjogot ez cseppet sem érdekli. A gyakorlatban persze az önkormányzatok ritkán küldenek ki szüretelőbrigádokat a kertvárosi utcákba, így a termés sorsa általában a helyiek kezében van. Ez pedig egyenes út a szomszédháborúhoz, mert amíg te a gondos gazda igazságérzetével nézed a fát, addig más a „senki földje” elv alapján közelít.

Szóval mit tehetsz, ha nem akarsz hajnalban kommandózni a szomszédok elől rejtőzve, de a gyümölcsöt sem hagynád szétrohadni? A törvény egyetlen apró kiskaput hagy: a szomszédjogi szabályok szerint a már lehullott termést bárki összegyűjtheti, de csak akkor, ha a tulajdonos – esetünkben az önkormányzat – láthatóan elmulasztotta a betakarítást.

Tehát ami a földön van, és már senkinek sem kellett, az a tiéd lehet.

De a fáról leszedni, az ágakat rázogatni vagy bottal verni már egy másik kategória. Fontos tudni azt is, hogy az ingatlanod előtti lakóként nincs jogod sem megtiltani, sem megengedni másoknak a szüretelést. Ezt kizárólag a tulajdonos, vagyis az önkormányzat teheti meg.

De mielőtt mégis rávetnéd magad a cseresznyékre, meggyekre, barackokra, szilvákra, van itt egy másik, kevésbé romantikus szempont: a kipufogógáz.

A nagyvárosi, forgalmas utak mentén álló fák gyümölcse jó eséllyel tele van porral és a forgalomból származó szennyeződésekkel. Kutatások igazolják, hogy a nehézfémek felhalmozódhatnak a növényen, ezért az ilyen gyümölcsöt nyersen fogyasztani kifejezetten nem ajánlott.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Lannert Juditék kiszámolták, mennyi órát rabol el a tanárok idejéből a feleslegesen az agyzsibbasztó adminisztráció
Lannert Judit oktatási miniszter a parlamentben jelentette be az értékelési rendszer felfüggesztését. A korábban megszerzett illetményrészek megmaradnak, nyáron pedig új, szakmai egyeztetés indul.

Megosztom
Link másolása

Négy hónap alatt 23 036 órányi, azaz több mint két és fél évnyi munkaidőt toltak bele a magyar tanárok egy adminisztrációs rendszerbe.

Amiről most hirtelen kiderült, hogy igazából mehet a kukába.  Az Országgyűlésben a Tisza-frakció javaslatát vitatták, ami a tanárok teljesítményértékelési rendszeréről szólt.

Lannert Judit oktatási miniszter bejelentette, hogy felfüggeszti a tanárokra erőltetett, TÉR nevű digitális pontgyűjtő őrülethez kapcsolódó feltöltési kötelezettségeket.

Vagyis a tanév hátralévő részében már nem kell azzal gyötörniük magukat, hogy minden mozdulatukat dokumentálják az online felületen. A pénzüket, amit ez alapján már megkaptak, szerencsére nem veszik el, a miniszter szerint a megszerzett illetményrészek megmaradnak.

Aztán majd nyáron jöhet a nagy, széles körű szakmai egyeztetés egy teljesen új modellről.

„A pedagógusok akkor fognak együttműködni, ha részt vesznek a folyamatban”

- mondta Lannert Judit.

Nem is finomkodott, amikor arról beszélt, miért jutottak idáig.

Szerinte a jelenlegi rendszer egyszerűen nem üti meg a mércét, és „nem felel meg a korszerű, fejlesztő szemléletű értékelési rendszerekkel szemben támasztott szakmai elvárásoknak”.

Hogy mennyire nem korszerű, és mennyi időt rabol el a tanároktól, azt egy egészen elképesztő adattal támasztotta alá a miniszter.

„A 4 hónapos időszak alatt 23036 órát foglalkoztak a TÉR megvalósításával. Az egy intézményre vetítve átlagosan 865 óra.”

Ez azt jelenti, hogy

minden egyes iskola nagyjából egy teljes hónapnyi, 24/7-es munkaidőt ölt bele a semmibe.

Mindezt persze kompenzáció nélkül, amiért a miniszter egy elég kemény kritikát is megfogalmazott. „Semmilyen plusz bért nem nem tettek hozzá, de hagyták volna őket ezt a adminisztrációt végigvinni. Ez nagyon cinikus hozzáállás” – fogalmazott, majd egy odaszúrással a korábbi kormánynak is kiosztott egy verbális kokit: „Azt gondolom, kitörési pont az oktatás, de valahogy önöknek az elmúlt 16 évben nem sikerült megtalálni ezt a kitörési pontot”.

A mostani ügy előzménye a 2023-as státusztörvény, ami megszüntette a tanárok közalkalmazotti státuszát. A kormány akkor azzal érvelt, hogy a teljesítményalapú bérezés majd mindent megold, és vonzóbbá teszi a pályát. A kritikusok szerint viszont a törvény csak a pedagógusok megbüntetéséről és a pályáról való elüldözéséről szólt.

Ennek a törvénynek lett a gyermeke a teljesítményértékelés, aminek a részleteit egy tavaszi rendeletben hozták nyilvánosságra, és ami a tervek szerint szeptembertől indult volna élesben. A rendszer bevezetése előtt a szakszervezetek adminisztrációs rémálomról beszéltek, és a mostani beismerés azt mutatja, hogy igazuk volt.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Milliókat bukhat, aki most rosszul dönt – egyetlen napon múlik, mennyivel lesz magasabb a nyugdíjad
A már megállapított nyugdíjak összegét a valorizációs szabályok változása miatt utólag nem lehet újraszámítani. Farkas András nyugdíjszakértő szerint egy rossz lépés havi szinten is komoly eltérést okozhat.

Megosztom
Link másolása

Március végén kihirdették azokat a számokat, amikkel a hatóság a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes években szerzett, mára már viccesen hangzó fizetéseidet nagyjából a mai értékükre hozza. Ezt hívják úgy, hogy valorizáció. Idén ezek a szorzók átlagosan 9 százalékkal lettek magasabbak.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki 2026-ban kéri a nyugdíját, annak a 2024-ig bezárólag szerzett összes jövedelmét már a 2025-ös, magasabb országos átlagbérhez igazítják. Magyarul: a rendszer több pénzt lát a neved mellett, amiből aztán egy magasabb induló nyugdíjat számol ki.

És itt jön a csapda, amibe rengetegen belesétálnak. Farkas András nyugdíjszakértő szerint sokan bizonytalanok, pedig a tét óriási, mert

egy rosszul időzített döntés hosszú távon hátrányos lehet

- írta a 168 óra.

A dilemmát az okozza, hogy

aki 2025. december 31-én ment nyugdíjba, az még a tavalyi, soványabb szorzókat kapta. Aki viszont kivárt és január 1-jével igényelt, az már az idei, magasabb számokkal indul.

A döntés minden öregségi nyugdíjtípusra érvényes, beleértve a nők kedvezményes nyugdíját is.

Aki már januárban beadta a kérelmét, az az első hónapokban csak előleget kapott. A rendszer ugyanis kivárja a márciusi rendeletet, és csak utána számolja ki a végleges, megemelt összeget, a különbözetet pedig szépen, egy összegben, visszamenőleg utalja. Kicsit idegőrlő, de megéri.

A legfontosabb lecke az, amit sokan félreértenek: ez a visszautalt összeg nem újraszámítás.

A tavaly megállapított nyugdíjat a valorizációs szorzók változására hivatkozva nem lehet újraszámoltatni. A döntés végleges.

Ezért aztán a kezdőnyugdíj okos kimaxolása nemcsak egy lehetőség, hanem gyakorlatilag az egyetlen komoly fegyver a nyugdíj előtt állók kezében. Most kell észnél lenni, ha a következő években nyugdíjba szeretnél vonulni, mert amit most lépsz, az évtizedekre meghatározza, mennyi pénzből élsz. Utána már csak az éves inflációs emelések maradnak.


Megosztom
Link másolása