Megdöbbentő számok: kiszámolták, mekkora kárt okoz a világnak a leggazdagabb 10% luxusélete
Képzeld el, hogy kapsz egy csekket a környezetrombolásért. A világ leggazdagabb 10 százalékának most kiállítottak egy ilyet, és hát, nem aprópénzről van szó: egy holland kutatás szerint évente 1,7–5,7 billió dollárnyi kárt tesznek a bolygóban. Nem is érdemes magyar forintra váltani, úgyis felfoghatatlan összeg.
Ez az az pénz, amivel a társadalomnak tartoznak a luxusfogyasztásuk miatt, és most először került az életmódjukra egy konkrét, tételes árcédula.
Oké, ezt nagyjából eddig is tudtuk, akkor most mi benne a pláne? Az, hogy a Leideni Egyetem kutatói most először nemcsak a szén-dioxid-kibocsátást árazták be, hanem a teljes bulit: a biodiverzitás tönkretételét, a vízkészletek felélését és a kémiai körforgások megzavarását.
A matek szerint, amit a ScienceAlert is bemutatott, az USA és Kína felső tíz százaléka például lazán összedobhatná a természetvédelemre 2030-ig hiányzó 675 milliárd dollárt.
A kutatók fogták a 2017-es fogyasztási adatokat – sajnos ennél nincs frissebb –, és a legújabb, 2024-es Környezeti Árak Kézikönyve alapján kiszámolták, hogy a felső réteg életmódja mennyibe is fáj a társadalomnak.
Az eredmények pedig elég látványosan mutatják a globális egyenlőtlenségeket. Míg egy átlagos amerikai a leggazdagabbak közül fejenként évi 19–63 ezer dolláros számlát kapna – ami egyébként a vagyonának mindössze 0,8–3 százaléka –, addig egy indiai „kollégája” megússza 410–1400 dollárral. A kutatók szerint ez tökéletesen tükrözi a fogyasztásban és a kibocsátásban rejlő szakadékot.
A kutatók egyértelműen megfogalmazták, miért tartották fontosnak a számításokat.
És hogy mire lenne elég ez a rengeteg pénz, ha valaki tényleg behajtaná rajtuk? A tanulmány szerint az amerikai leggazdagabbakra kivetett adó középértéken számolva egymaga fedezné azt az évi 993 milliárd dollárt, ami a 2035-ös klímacélok eléréséhez szükséges.
Ez szerintük nemcsak a klímavédelmi alapokat töltené fel, de akár az alacsonyabb jövedelmű háztartások terheit is enyhíthetné.
A szupergazdagok egy teljesen párhuzamos valóságot építettek maguknak. Ebben a világban a privát repülők, a külön séf a kutyáknak és a zártkörű klubok jelentik a normát, ami nemcsak elszigeteli őket a hétköznapi problémáktól, de olyan extrém erőforrás-igényű életmódot is fenntart, aminek környezeti hatásait most a holland kutatók számszerűsítették.
Ez a kutatás gyakorlatilag tudományos muníciót ad azokhoz a radikálisabb javaslatokhoz, amelyek szerint
Hiszen amíg a leggazdagabbak túlfogyasztása féktelen, addig a technológiai újítások önmagukban kevesek. A mostani tanulmány számai azt üzenik: a zöld átálláshoz szükséges pénz megvan, csak épp rossz helyen parkol.