Klímaváltozás: „Megnyugtató, hogy nincs gyerekem, tudva, hogy mit tartogat a jövő”

A Nemzeti Kulturális Alap körüli botrány új sebességre kapcsolt: miközben a pénz már csordogál vissza a közösbe, a NAV kedden hat embert is őrizetbe vett. A gyanú hűtlen kezelés és költségvetési csalás, ami elég rosszul hangzik, ha az ember nevét épp mostanában emlegetik több tíz- vagy százmilliós állami támogatással kapcsolatban.

A visszautalások összege közben a teljes, 17 milliárdos keret egytizede lehet az Index.hu adatigénylése alapján. A visszaküldők listáján olyan nevek is feltűntek, akik valószínűleg úgy érezték, ez a pénz már túl forró.

ahogy arról a 444.hu is beszámolt.

Hasonlóan tett Muri Enikő is, a Sugarloaf énekesnője szintén megszabadult attól az ötmilliótól, amit három dal szövegére ítéltek meg neki. Ők ketten tehát már a biztonsági zónában vannak, a kérdés most már az, ki követi a példájukat.

A reflektorfény most azokra vetül, akik egyelőre kivárnak. Itt van például Tóth Gabi, aki több fronton is sikeresen pályázott: menedzsmentjéhez köthető cégek 95 milliót kaptak a Szerencsejáték Zrt.-től, de idén tavasszal az NKA-tól is nyert magánszemélyként 5 milliót, párjával közös cége pedig további 9 milliót zsebelhetett be.

Radics Gigi gázsija is figyelemre méltó: egy Digitális Polgári Körök-rendezvényen való fellépésért 3 millió forint szerepelt a szerződésében, ami a legmagasabb tétel volt az eseményen. Az énekesnő ugyanakkor azt állítja, végül nem lépett fel.

A botrány egyik legizgalmasabb szereplője kétségkívül Pataky Attila.

És akkor még nem beszéltünk a százmilliós, sőt milliárdos tételekről, amelyek mellett ezek az összegek szinte eltörpülnek. Curtis például 120 millió forintot kapott a Nemzeti Filmintézettől egy, az életéről szóló dokumentumfilmre, ami a mai napig nem készült el. Ákos életrajzi filmje, az Ember maradj 326,45 millióból, Demjén Ferenc zenés mozija pedig egészen elképesztő, 700 millió forintos állami támogatásból valósulhatott meg.

A Fásy család sem panaszkodhat: Fásy Ádám érdekeltsége sajtóhírek szerint 82 millió forintot kapott, lánya, Fásy Zsüliett cége, a ZSAM-ART Production Kft. pedig 101,6 millió forintot nyert egy vándorkiállításhoz kapcsolódó projektre – ezt korábban több lap tévesen dokumentumfilmként említette.

A botrány még tavasszal robbant, amikor kiderült, hogy a Nemzeti Kulturális Alap egy ideiglenes kollégiumon keresztül, szinte teljesen titokban több mint 17 milliárd forintot osztott szét. A döntéshozatali folyamat átláthatatlansága és a kedvezményezettek kormányközeli kötődése azonnal kiverte a biztosítékot.

Via Story.hu

Ritkán szólal meg ilyen kemény hangon Oroszlán Szonja, most azonban úgy érezte, nem tudja tovább szó nélkül hagyni az őt érő bántó kommenteket.

A színésznő nemrég az RTL Reggeliben és Kadarkai Endre műsorában is szerepelt.

Posztjában kemény szavakkal ír az online ítélkezésről, a névtelen kommentelők kegyetlenségéről.

A Facebook-posztot teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük.

"Ez az irás csak saját, teljes terjedelmében osztható. Minden “kiszemezés” jogi következményeket von maga után.

Az elmúlt két hétben belementem egy televíziós és egy podcast interjúba.. A tv- az RTL Reggeli volt ahol az Agár Fajtamentést szerettem volna népszerűsíteni, nem valószínű, hogy sikerült…

A másik Kadarkai Endre “Világtalálkozó” című Klub Rádiós Youtube podcast-ja, ahol volt szerencsém Kapu Tiborral beszélgetni - Kadarkai mellett - ami nem sok mindenkinek adatik meg…

Lassan ott tartok, hogy mindkettőt megbánom…

Nem sok helyen jelenek meg, mert megválogatom hol és kikkel osztom meg a drága időmet és szeretek fontos dolgokról beszélgetni értelmes emberekkel.

Nyilván két teljesen más platform amiről beszélek, pont ezért is érdekes ez a dolog.

Nem tudjátok miben van, mivel küzd, mi az élethelyzete, mi van a családjával, a barátaival, miről beszél, csak a külsőségekre mentek. Megint csak tisztelet a kivételnek - akik olyan sokan vagytok, szerencsére. Ès köszönöm, hogy vagytok!

Bántsd azt akit tudsz, úgysem tudja meg ki a bántója. Szégyelld magad!!!

És tudom es érzékelem, hogy a többség nem ezt figyeli, hanem magát a beszélgetést, de mégis sajnos mindig az jut el az emberhez, ami a negatív. Mert bántó… Nagyon bántó…

Mert egy idő után már nem csak a kinézetem a fontos, hanem amit mondok ès amit teszek. Ha tudok nèhány embernek mondani pár lelkesítő szót, ha jobban érzik magukat attól, hogy engem hallgatnak. Ha hozzá tudok tenni a Világhoz valahogy.

Ötven éves leszek. Baromi nehéz. Nőként főleg. Ebbe bele se megyek…

Fingotok nincs ki min megy keresztül, mi történik az életében, a testével stb. Veletek ugyanez történik csak nem néztek tükörbe. Ültök otthon ès fikáztok a kanapéról. Nincs mögöttetek semmi amit fel tudtok mutatni, amivel el tudtok számolni. Beszélnétek magatokról a tv-ben? Beszélnétek magadról bárkinek? Gyámoltalan, szánalmas emberek vagytok akik attól boldogok, hogy aznap beírtak egy hozzászólást egy internetes poszthoz.

Kik vagytok Ti? Ezen sokat gondolkozom és végtelenül sajnállak és szánlak Benneteket. Remélem a következő életetekben az èn cipőmet fogjátok viselni. Nem véletlenül váltottam le a magassarkút western csizmára……. Mert a lovakon lehet segíteni, az embereken sajnos igen ritkán…"

Március végén kihirdették azokat a számokat, amikkel a hatóság a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes években szerzett, mára már viccesen hangzó fizetéseidet nagyjából a mai értékükre hozza. Ezt hívják úgy, hogy valorizáció. Idén ezek a szorzók átlagosan 9 százalékkal lettek magasabbak.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki 2026-ban kéri a nyugdíját, annak a 2024-ig bezárólag szerzett összes jövedelmét már a 2025-ös, magasabb országos átlagbérhez igazítják. Magyarul: a rendszer több pénzt lát a neved mellett, amiből aztán egy magasabb induló nyugdíjat számol ki.

És itt jön a csapda, amibe rengetegen belesétálnak. Farkas András nyugdíjszakértő szerint sokan bizonytalanok, pedig a tét óriási, mert

- írta a 168 óra.

A dilemmát az okozza, hogy

A döntés minden öregségi nyugdíjtípusra érvényes, beleértve a nők kedvezményes nyugdíját is.

Aki már januárban beadta a kérelmét, az az első hónapokban csak előleget kapott. A rendszer ugyanis kivárja a márciusi rendeletet, és csak utána számolja ki a végleges, megemelt összeget, a különbözetet pedig szépen, egy összegben, visszamenőleg utalja. Kicsit idegőrlő, de megéri.

A legfontosabb lecke az, amit sokan félreértenek: ez a visszautalt összeg nem újraszámítás.

Ezért aztán a kezdőnyugdíj okos kimaxolása nemcsak egy lehetőség, hanem gyakorlatilag az egyetlen komoly fegyver a nyugdíj előtt állók kezében. Most kell észnél lenni, ha a következő években nyugdíjba szeretnél vonulni, mert amit most lépsz, az évtizedekre meghatározza, mennyi pénzből élsz. Utána már csak az éves inflációs emelések maradnak.

Budapest bedobta az ötletet, ami egyszerre hangzik zseniálisan logikusnak és politikailag szinte kivitelezhetetlennek: jön a sávos vízdíj. A koncepció lényege, hogy aki csak a reggeli kávéját főzi és néha lezuhanyozik, kap egy alapmennyiséget ingyen, aki viszont a kertjében a lubickolós medencéjét töltögeti a közösből, az fizessen, mint a katonatiszt.

Karácsony Gergely főpolgármester pénteken jelentette be, hogy nem egy sima áremelést, hanem progresszív tarifarendszert javasolnak – írta a 24.hu. A terv szerint tehát lenne egy ingyenes alapkvóta, ami felett a fogyasztás egyre többe kerülne, és hogy a leginkább rászorulók se járjanak rosszul, a már meglévő rezsitámogatási rendszert nemcsak megtartanák, hanem ki is bővítenék.

Hogy ez mit jelentene a pénztárcánknak? A főpolgármester szerint egy átlagos budapesti háztartás minimális emelkedésre számíthatna. A valódi teher azokra hárulna, akik eddig a mesterségesen alacsonyan tartott áron pazarolták a vizet.

A víziközmű-hálózat országszerte katasztrofális állapotban van. A tíz éve befagyasztott díjak mellett esély sincs kigazdálkodni a felújításokat, a rendszer pedig lassan, de biztosan szétrohad alattunk.

A jelenlegi budapesti ár, 219 forint köbméterenként, európai összehasonlításban vicc kategória: Varsóban a dupláját, Pozsonyban a háromszorosát, Bécsben a négyszeresét, Prágában pedig az ötszörösét fizetik.

A javaslatnak van egy erős hatalmi vetülete is: a főváros azt akarja, hogy a kormány adja vissza a díjmegállapítás jogát az önkormányzatoknak.

A rendszer már jó ideje vörösen villog. A víziközmű-hálózatok országszerte az elöregedés és a forráshiány miatt az összeomlás szélén állnak, a mindennapos csőtörések és a hatalmas vízveszteség miatt a szakma évek óta kongatja a vészharangot. A befagyasztott díjak körüli politikai vita tavaly odáig jutott, hogy a kormány a víziközmű-törvény módosításával teremtett lehetőséget arra, hogy a nem lakossági fogyasztókra eltérő díjakat állapítsanak meg, de a lakossági árakhoz nem nyúltak.