INSPIRÁLÓ

Három ország, három karácsony: „Portugáliában a legmenőbb karácsonyi ajándék a sózott, nyers tőkehal”

Mitől olyan különleges a karácsony Lisszabonban, Székelyudvarhelyen és Prágában? Meseszerű részletekkel idézzük meg a karácsonyi hangulatot, határon innen és túl.

szöveg: Barnyák Mónika - sassy.hu
2024. december 24.

Karácsonyi készülődés közben pillantunk be három magyar család meghitt adventi emlékei közé. Mesélnek arról, hogy mi minden kerül majd az ünnepi asztalra és hogy milyen hagyományok szerint töltik majd az ünnepeket.

Portugáliában a tengerparti séta is része az ünnepnek

Duncsák Krisztina több mint 15 éve él Portugáliában, ahol idegenvezetőként és esküvőszervezőként is dolgozik. Jól ismeri a portugál karácsonyi szokásokat, mégis magyar karácsonyuk lesz.

- Hogyan készülődik Portugália az ünnepekre?

- A karácsony, itt Lisszabonban általában kellemes őszvégi időjárásban telik, 15-16 fokban, ezért a portugálok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy megidézzék a karácsony hangulatát. Lisszabon utcái már november végén ünnepi díszbe öltöznek. A város különleges karácsonyi dekorációiról híres, a hagyományos üvegdíszek csillogása varázslatos látványt nyújt. Az utcák fényárban úsznak, a terek és sugárutak színes fényfüzérekben pompáznak, és a város fő karácsonyfája is mindig lenyűgöző látvány.

Lisszabon fája már többször is bekerült a Guinness Rekordok könyvébe, mint az egyik legnagyobb szabadtéri karácsonyfa.

A karácsonyi vásárok a helyiek és a turisták körében is rendkívül népszerűek. Ezeken a hangulatos eseményeken az emberek nemcsak ajándékokat vásárolnak, hanem forralt bort vagy a híres portugál „ginjinha”-t, azaz meggylikőrt is kóstolgatják, ez különösen izgalmas, mivel csokoládé pohárban kínálják. A vásárokban olcsón kézműves termékek is kaphatók, amelyeket sokan szívesen választanak ajándéknak.

- Van valami klasszikusan portugál szokás?

- Portugáliában a karácsony régiónként eltérő szokásokkal tarkított. Északon például a városok főterein hatalmas tüzeket raknak, és az emberek esténként összegyűlnek, hogy közösen ünnepeljenek. Az otthoni karácsonyfát a legtöbb portugál család már november végén feldíszíti, így mi is. Érdekes, hogy itt a Mikulás, vagy ahogy nevezik, „Pai Natal” - Karácsony Apa - csak december 24-én este érkezik, nem úgy, mint Magyarországon, ahol december 6-án jön. A portugál családok bőkezűen ünnepelnek, az ajándékok mennyisége sokszor meglepően gazdag. Ennek egyik oka, hogy Portugáliában 14 havi fizetés jár évente, így az emberek nem sajnálják a pénzt karácsonyi ajándékokra.

Portugália nemzeti hagyományos étele, a „bacalhau” – azaz a sózott, szárított tőkehal – a karácsonyi ünnepek egyik főszereplője. A tőkehal szinte minden karácsonyi vacsorán ott van, és olyan népszerű, hogy sokan ezt adják szépen becsomagolva ajándékba is, mivel egy kiló ára akár 25 euró is lehet, igazán különleges meglepetésnek számít.

A portugál családok gyakran már karácsony előtt odaadják egymásnak a tőkehalat, hogy legyen idejük elkészíteni az ünnepi vacsorához.

A menüben a tőkehal mellett a polip is szerepel, amely szintén elengedhetetlen része a hagyományos vacsorának. A portugálok híresek arról, hogy édesszájúak, karácsonykor különösen nagy figyelmet fordítanak a desszertekre. Az ünnepi asztal dísze a „bolo rei” (király kalács), amely aszalt, cukrozott gyümölcsökkel van gazdagon díszítve. Ennek létezik egy „bolo rainha” (királynő kalácsa) változata is, amelyet inkább magvakkal készítenek el.

A különféle fánkok, például a „filhós” és a „sonhos” (álmok) szintén népszerűek. Ezek az édes, olajban sült tészták szinte minden portugál család karácsonyi asztalán megtalálhatók. Manapság egyre többen rendelnek előre kész ételeket az ünnepekre. Az üzletekben december 24-én hosszú asztalokon sorakoznak a becsomagolt fogások, amelyek névre szólóan várják a vásárlókat.

- Milyen karácsonyotok lesz?

- Mi a magyaros hagyományokat tartjuk, kárpátaljai csorba levest készítünk és lesz beigli is, de a legfontosabb, hogy együtt legyünk.

Vacsora előtt közösen kántálunk, majd evés után jöhet az ajándékozás.

Ilyenkor egyik legnagyobb örömünk, hogy végre nyugodtan beszélgethetünk, mert egész évben mindenki sokat dolgozik és rohan.

December 25-én a portugál családok, akárcsak Magyarországon, egymást látogatják, sokan emiatt még külföldről is hazautaznak, hogy együtt lehessenek. Egy különleges hagyomány is kapcsolódik ehhez a naphoz: sokan a tengerpartra mennek egy közös sétára.

A kellemes időjárásnak köszönhetően a családok élvezhetik a napsütést és a hullámok látványát, sétálgatnak a homokban.

A portugál karácsony egyszerre őrzi a hagyományokat és idomul a modern életvitelhez is. Szerintem ez a legizgalmasabb a portugál életstílusban, hogy rugalmas más kultúrákhoz, érezni a lendületes, nyüzsgő életvitelt még karácsonykor is, itt nem áll meg az élet egy percre sem.

„A karácsonyfánkra mindig házi szaloncukrot tettünk”

Székely Csilla, népi bútorfestő iparművész, lakberendező, Székelyudvarhelyen nőtt fel, minden számára fontos tárgyat és főleg emléket elhozott magával, amikor Gödre átköltözött. Karácsonyi emlékeit eleveníti fel advent készülődés közben.

- Milyen emlékek jutnak eszedbe a karácsonyról?

- Karácsony közeledtével mindig előkerülnek a gyermekkori emlékek és a régi, szívünknek oly kedves hagyományok. Nekem, mint Székelyudvarhelyen felnőtt népművésznek, a karácsony különösen fontos, hiszen ilyenkor nemcsak az otthonunkat, de a lelkünket is ünneplőbe öltöztetjük. Amikor Erdélyből Gödre költöztem,

mindent magammal hoztam, ami a gyökereimhez és a családi hagyományokhoz kötött – tárgyakat, ízeket, illatokat és azokat az emlékeket, amelyek most is meghatározzák, hogyan készülünk az ünnepekre.

Erdélyben, ahol a családi hagyományok mélyen gyökereznek, a karácsony számunkra nem csupán egy nap volt, hanem egy egész időszak, amely Szent András napjától Vízkeresztig tart. A hosszú adventi időszak tele van várakozással, hittel és sok-sok közös munkával.

Gyerekként mindig nagy izgalommal vártuk a decemberi családi disznóvágást,

ami igazi esemény volt édesanyám szülőfalujában, mert Erdélyben a karácsonyi asztalon főleg a sültek fogynak. Hajnalban kezdtünk, és estére minden elkészült: hurka, kolbász, töpörtyű, minden, ami az ünnepi asztalra került majd. Gyerekként sajnáltam a disznót, de mindenkinek meg volt benne a dolga, még nekünk kisebbeknek is segíteni kellett.

Nagyon élénken él bennem a Mikulás napi kötődés, amikor kiraktuk a cipőket az ajtóba ajándékokért, és a Luca-nap is, ami gyakorta már kiveszett a hagyományból. Falun elkészítették a Luca székét, ami annyi faragott darabból kellett legyen, ahány nap volt még karácsonyig.

Ha azt valaki elvitte a templomba és ráállt megláthatta vele, hogy kik a boszorkányok

– ez persze a gyermeki fantázia számára különösen izgalmas volt.

Elmaradhatatlan volt a házban a nagytakarítás, és az, hogy karácsony előtt mindig böjtölőre fogtuk magunkat, ezt ma is tartjuk. Mert ez nemcsak a testnek, hanem a léleknek is felkészülést jelent.

- Milyen volt a szenteste?

- Erdélyben a szentestéink mindig különlegesek volt. Az egész családunk, több generáció egy udvarban élt, így az ünneplés igazán bensőséges és közösségi volt. Délután elmentünk a templomi betlehemes játékra, és mire hazaértünk, már ragyogott a karácsonyfa – természetesen saját készítésű házi szaloncukorral díszítve. Ennek az ízét máig fel tudom idézni: egyszerű, mégis tökéletes édesség, amelyben benne volt a nagymamám keze munkája és szeretete.

Az ünnepi asztalra székely töltött káposzta került, mellé diós-mákos kalács, amelyek a bőséget jelképezték.

Egy hatalmas karácsonyfánk volt, ami általában a nagynénémnél lett felállítva, így amikor csengettek a vacsora után, hogy megjött a Jézuska, egyszerre tódult be a szobába az összes gyerek.

A karácsony egy nagy családi összejövetel volt régen a falun, ilyenkor volt a pihenő időszak a földeken. Karácsony után jött az István és a János nap is, így a jó hangulat tovább megmaradt.

- Ma is a székely hagyományaitok alapján készülődtök?

- Igen a legtöbb hagyományunkat ugyan úgy megtartjuk, mint a régi időkben, hogyan is lehetne másképp? Csak disznót nem vágunk. Bár már Gödön élek, a szívemben továbbra is ott van Erdély.

A karácsony előtti nagytakarítás és az otthon feldíszítése most is az ünnepi készülődés része. Az ajtónkra mindig kerül egy kis „Isten hozott” tábla, amit saját kezűleg festek, a bejáratot pedig fenyőágakkal és piros bogyós díszekkel ékesítem. A közös sütés hagyománya is megmaradt.

A lányaimmal karácsony előtt mézeskalácsot készítünk, és soha nem hiányozhat a torockói hamuzsák sem,

amely a családunk egyik legkedvesebb süteménye. Ennek a receptjét még az anyósom tanította meg nekünk, és ma már az egyik lányom viszi tovább az elkészítésének a hagyományát.

Ahogyan régen, ma is készítünk minden családtagnak egy-egy kedvenc süteményt, hogy az ünnepi tál igazán különleges és gazdag legyen.

- Milyen volt gyerekként az advent Erdélyben?

- Erdélyben a tél igazi mesevilág volt a gyerekkoromban.

A hó csikorgott a csizmánk alatt, a házunk udvarán pedig kifényesítettük a havat, azon tanultunk meg korcsolyázni,

és a közeli domboldalakon pedig síelni. Akkoriban nem voltak felvonók, így vagy tíz kilométert is gyalogoltunk a hóban, a léceket a vállunkon cipelve. Ez ma már csak egy szép emlék, de síelni a gyerekeimet is megtanítottuk, ezért a mai napig minden télen beiktatjuk a családdal a sítúránkat. Ilyenkor újra átélem azt a gyermekkori örömöt, amelyeket Erdélyben szereztem, ezek ma is meghatározzák, minden apró részletben a gyökereim erejét.

Cseh hagyomány Szenteste az össznépi mesefilmnézés

Blahut Erzsébet már több, mint húsz éve él Prágában, ahol idegenvezetőként dolgozik. A cseh főváros szerinte karácsonykor egy varázslatos mesebirodalommá változik.

- Hogyan hangolódtok a karácsonyra?

- Prága téli különlegességei a feldíszített karácsonyi villamosok, amiből hét darab közlekedik a városban keresztül-kasul, és a hideg ellenére is népszerű moldvai sétahajókázás, amely valóságos mesehelyszínné varázsolják a helyet. A város főbb részein most is a karácsonyi vásároké a főszerep, idén is a legnépszerűbbek a szeszes mézpárlatok, például a Medovina, amit egy kupicával a forró teába tesznek. Tudni illik, hogy a csehek a világelsők a sörivásban, és ebben téli hideg sem állítja meg őket – mondja nevetve Erzsébet.

Számomra mégis az egyik legkedvesebb karácsonyi cseh hagyomány, a nagy össznépi mesefilm nézés.

Ez a szokásuk nagyon meglepett amikor idekerültem Prágába. Csehországban szokásosan adventkor elkezdik vetíteni a híres cseh klasszikus mesefilmeket, egymás után mennek főműsoridőben a tévében, szinte minden hír eltörpül emellett.

Minden évben, december 24-én este mutatják be az év új mesefilmjét a nemzeti tévében. Ezt minden család izgatottan várja. Ez a kedves hagyomány már évtizedek óta töretlen Csehországban, és bár én eleinte nem voltam lelkes mesenéző, később, főleg amikor már jobban beszéltem a cseh nyelvet, nagyon megszerettem.

- Igaz, hogy vánoční cukroví nélkül nincs karácsonykor?

- Az biztos, hogy karácsonyi sütemények készítése nagyon nagy hangsúlyt kap a cseh háziasszonyok körében. Itt mindenki elkészíti a saját süteményeit az ünnepre.

Ez annyira népszerű téma, hogy a háziasszonyok mindenütt erről beszélnek az ünnepi időszakban, még a villamoson is ezt hallani akarva akaratlanul.

Vánoční cukrovínak hívják ezeket a sütiket, és a recepteket generációkon keresztül adják át egymásnak a családok. Ezek az apró, pici sütemények, elengedhetetlen szereplői a karácsonynak, valóban enélkül nem lenne igazi az ünnep.

Általában tízfélét szoktunk családonként készíteni. November közepén elkezdjük megsütni őket, mert minél tovább állnak annál finomabbak.

Lehetőleg mindenki a hideg erkélyen, dobozokban tárolja, de majd csak karácsonykor töltjük meg őket.

Már az én dobozaim is kint várakoznak a teraszon, bár kissé el vagyok maradva, de karácsonyra mind meg lesz.

A karácsony ünneplése egyébként hasonlóan történik, mint a magyar hagyományokban. December 24-én feldíszítik a fenyőfát, és a cseh karácsonyi vacsora is rántott ponty krumpli salátával. A pontyokat sokszor élve vásárolják a piacokon, és otthon egy kád vízben tartják addig, amíg el nem készítik, úgy mint régen otthon nálunk is. Vacsora után pedig almát vágnak fel ahányan vannak, az egészség és összetartozás szimbólumaként.

Mivel mi cseh-magyar család vagyunk nálunk ezért halászlé is lesz, sütünk bejglit és püspökkenyéret is a karácsonyi asztalra.

A cseheknél az ajándékokat Szenteste a Jézuska (Ježíšek) hozza. Az ajándékok kiosztására vacsora után kerül sor. A csengettyűvel jelzik, hogy megérkezett, és mindenki nagy örömére az ajándékok kibontása megkezdődhet.

A cseh karácsony tele van hagyományokkal, jóslásokkal és ünnepi finomságokkal, ami a Szenteste köré épül. A csehek számára is a legfontosabb a családdal együtt eltöltött idő és az ünnepi szertartások, népi babonák amikből sokat megőriztek, amelyek különlegessé teszik az ünnepet. A cseh nép nagyon összetartó, szeretik a biztonságot, amit a hagyományaik adnak és azt mondják, hogy a kellemes dolgokon nem akarnak változtatni – mondja búcsúzóul Erzsébet.

Kapcsolódó

Vilmos herceg bérlője vagyok - alig hittem a szememnek: levelet kaptam a Buckingham palotából!

Két levél is érkezett, és az egyik nagyobb meglepetés volt, mint a másik. De szó lesz a csintalan piskie-kről is.

Népszerű

Ajánljuk

SZÍNES

Itt a Lidl nagy újítása: ezekben a boltokban már nem kell sorban állnod

A Lidl június 4-től három üzletében vezette be a „Scan & Go” funkciót, amellyel a vásárlók maguk szkennelhetik a termékeket. Az újítás a Lidl Plus applikáción keresztül érhető el, az első használatért 5% kedvezmény jár.

Címlapról ajánljuk

INSPIRÁLÓ

Majdnem 100 évig mindenki rosszul tudta, mit jelent Schrödinger macskája, és azóta sem oldódott meg a probléma

Sokan azt hiszik, Schrödinger macskája a kvantumelmélet bizonyítéka, pedig az valójában egy tudományos kritika volt. A friss kísérletekkel a tudomány még mélyebbre ásta magát a Schrödinger által jelzett logikai csapdában.

Sassy - sassy.hu
2026. május 29.

Azt hiszed, Schrödinger macskája valami misztikus, szuperokos dolog egy cicáról, ami egyszerre lehet élő és halott?

Felejtsd el. Az igazság sokkal kiábrándítóbb és végtelenül menőbb:

a híres macska a tudomány történetének legnagyobb trollkodása volt.

És a poén ma jobban ül, mint valaha, miközben a fizikusok már tényleg „macskaállapotokat” hoznak létre szilíciumchipeken, ahogy arról a Nature Physics is beszámolt egy 2025 elején publikált cikkben, ezzel még kellemetlenebb helyzetbe hozva a modern tudományt.

Mert miközben a laborban már kvantumzombikat gyártunk, a lényegi kérdésre még mindig nincs semmilyen válasz.

Most jön a csavar, amitől az egész sztori értelmet nyer.

Erwin Schrödinger 1935-ben azért találta ki ezt az egészet, mert abszurdnak tartotta a kollégái elméletét – miszerint egy részecske a megfigyelésig több állapotban is létezhet egyszerre.

A gondolatkísérlet arra az abszurditásra reflektál, hogy a macska élő vagy holt állapota attól függ, hogy megfigyeli-e valaki ezt az állapotot.

Ezért a kérdést egészen eredeti módon próbálta megvilágítani.

Azt mondta, oké, srácok, ha ez igaz a szubatomi világban, akkor egy dobozba zárt macska is lehet egyszerre élő és halott egy radioaktív atom szeszélye miatt.

Schrödinger, hogy a kvantumelmélet egyik abszurditását szemléltesse, egy képzeletbeli macskát egy zárt dobozba helyezett, amelybe kívülről nem lehetett belelátni. A dobozban a macska mellett van egy szerkezet, melyet a macska nem tud befolyásolni. A szerkezet tartalmaz egy darab radioaktív anyagot, melyben egy óra alatt egy atom vagy lebomlik, vagy ugyanekkora valószínűséggel nem bomlik le. A radioaktív bomlást észleli egy Geiger–Müller-számláló, ami egy relén keresztül elenged egy kalapácsot és az összetör egy hidrogén-cianidos üveget, megölve ezzel a macskát. Ha egy órán át magára hagyjuk a dobozt, azt mondhatjuk, hogy a macska él, ha időközben nem volt atombomlás.

Hogy eldöntsük, a macska él-e vagy meghalt, ki kell nyitni a dobozt.

Ám a kérdés azonban az, hogy milyen állapotban van a macska a doboz kinyitása előtt?

A kvantumelmélet szerint a macska hullámfüggvénye egy élő és egy halott macska hullámfüggvényét egyszerre tartalmazza.

Schrödinger számára az az elképzelés, hogy a macska egyszerre élő és holt is, abszurd elképzelés volt, amit nem tudott elfogadni.

Ezzel akarta megmutatni, hogy a kvantumelmélet logikája a való világban látványosan összeomlik.

És itt jön a lényeg: a provokációja annyira betalált, hogy a fizika azóta is ezzel a problémával küzd. Ezt hívják „mérési problémának”, és arról a pofonegyszerű kérdésről szól, hogy pontosan hol és hogyan dől el, hogy a kvantumvilág elmosódott valószínűségeiből mikor lesz a mi valóságunk kőbe vésett ténye? Hol van a határ?

A legújabb kísérletek, amikben már nemcsak egy atomot, hanem annál jóval nagyobb rendszereket hoznak szuperpozícióba, csak még égetőbbé teszik a kérdést.

Létrehozzuk a paradoxont a laborban, de a magyarázatot ugyanúgy nem találjuk, mint Schrödinger idejében.

Szóval, amíg a neten mémként pörög a dobozban kuksoló, félig élő cica, addig a tudomány pont azt a falat bámulja, amit Schrödinger közel száz éve felépített. A kísérlet valódi üzenete nem a kvantumvilág varázslata, hanem egy megalázó emlékeztető: fogalmunk sincs, hogyan működik a valóság átmenete a mikroszkopikusból a makroszkopikusba. A helyzet az, hogy a világegyetem még mindig sokkal rejtélyesebb, mint amit a legokosabb egyenleteinkkel magyarázni tudnánk.

Kapcsolódó

Azt hitted, a regényolvasás csak ártatlan kikapcsolódás? Ez történik az agyaddal, amikor olvasol

Ha a kutatásnak igaza van, egy könyv sokkal többet árul el rólunk, mint gondolnánk.

Ajánljuk

INSPIRÁLÓ

„Vannak még jó emberek”: 3,2 millió forintot talált egy férfi Túrkevén, hiánytalanul visszaadta a nyugdíjasnak

A becsületes megtaláló kutyasétáltatás közben talált egy táskát, benne a hatalmas összeggel. A pénz egy idős úré volt, aki nyaralót szeretett volna vásárolni a településen.

Fehér Adél, Fotó: Illusztráció - sassy.hu
2026. június 09.

Olyan, mint a mesében, de ez a történet a valóság: Túrkevén Vasas Lajos a reggeli körét rótta a kutyájával, amikor figyelmes lett egy táskára. A sztori másik főhőse egy Lajos bácsi nevű nyugdíjas, aki nem a lottón nyerte a pénzt, hanem a nyugdíjából spórolta össze, hogy vegyen egy kis nyaralót. A terv az volt, hogy Túrkevén telepszik le, mert egy rádióműsorban hallotta, hogy milyen szuper hely, meg ott a gyógyvíz is.

„El lehet képzelni, milyen sokáig tartott, amíg a kis nyugdíjamból összespóroltam ezt a pénzt.”

A hétvégét már a városban töltötte, ingatlanokat nézegetett, a teljes vételárat pedig végig magánál hordta a táskájában, mert hát hol máshol lenne a legnagyobb biztonságban, ugye. Aztán a hazaúton jött a hideg zuhany: a táska sehol. A pánikot és a beletörődést tökéletesen foglalta össze:

„Sejthetik, mit éreztem, levert a víz, magamban pedig már lemondtam a pénzről.”

Nagyjából ekkor lépett a képbe Vasas Lajos és a kutyája. Amikor meglátták a táskát, még nem sejtették, hogy egy kisebb vagyont rejteget. „Eszünkbe sem jutott volna, hogy ennyi pénz van benne, kinyitottuk, hátha találunk valamilyen nyomot, ami a tulajdonosra utal” – mesélte.

Őszintén bevallja, hogy benne is felmerült egy pillanatra a kísértés, de aztán gyorsan elhessegették a gondolatot. Mivel a táskában nem volt semmi konkrétum, felhívták a 112-t, ahol a hivatalos utat, vagyis a jegyzőt javasolták. Csakhogy vasárnap volt, a hivatalok pedig alszanak. Így jött a 21. századi megoldás: egy Facebook-poszt. A felhívás több áttételen keresztül végül eljutott a kétségbeesett Lajos bácsihoz, aki azonnal visszafordult Túrkevére. Egy gyors azonosítás után hiánytalanul visszakapta az elveszettnek hitt milliókat. Az öröme akkora volt, hogy 50 ezer forintot nyomott a becsületes megtaláló kezébe, aki először nem is akarta elfogadni. Végül beadta a derekát, de a pénz sorsa igazán szívmelengető fordulatot vett.

„Mivel a feleségem tanárnő – elviszi az egész osztályt ebből a pénzből moziba.”

Lajos bácsit pedig a történtek csak megerősítették abban, hogy Túrkeve a legjobb hely a világon, és továbbra is ott keres magának nyaralót.

Tavaly nyáron például Rácz Jenő sztárséfnek sikerült a kocsija tetején felejtenie a táskáját, benne a pénztárcájával és közel egymillió forinttal. A tárca természetesen lerepült útközben, de szerencséjére egy becsületes megtaláló pár bukkant rá, és a benne lévő névjegykártya segítségével visszajuttatták neki.

A séf akkor a közösségi oldalán lelkendezett, hogy „vannak még jó emberek, sőt angyalok is!”

Kapcsolódó

Rácz Jenő elhagyta a pénztárcáját, benne közel egymillió forinttal – Becsületes megtalálóktól kapta vissza

A kocsi tetején felejtette táskáját, amiben a tárca volt, az pedig útközben lerepülhetett.

Ajánljuk

INSPIRÁLÓ

A 16 éves lány már nem érhette meg a ballagását, de a szíve ott dobogott a tömegben egy másik fiúban

A 16 éves Emily Matejovitz már nem érhette meg saját ballagását, halála előtt azonban olyan döntést hozott, amely több ember életét is megváltoztatta. A tinédzser felajánlotta szerveit átültetésre, az iskolai búcsúünnepségen pedig megjelent az a fiú is, aki Emily szívét kapta meg.

Földesi Zsóka, Fotó: Magnific - sassy.hu
2026. június 08.

Az iskolai ünnepségek általában a kényelmetlen egyenruháról, a szülők büszke könnyeiről és a jövőbe vetett reményről szólnak.

A michigani Reeths-Puffer középiskolában viszont ennél sokkal többről volt szó: egy lányról, aki már nem lehetett ott, és három emberről, akik azért utaztak több száz kilométert, hogy tisztelegjenek előtte.

A 16 éves Emily Matejovitz ugyanis már nem érhette meg a ballagását, de a döntése, hogy szervdonor lesz, három másik embernek adott új életet. Ők pedig úgy gondolták, a legkevesebb, amit tehetnek, hogy ott vannak az ünnepségen.

Emily tavaly decemberben, mentális egészségügyi problémákkal küzdve hunyt el, de pár hónappal korábban, a személyi igazolványa igénylésekor már jelezte, hogy halála esetén felajánlja a szerveit.

A lány édesanyja, Rebecca a People újságírójának, Toria Sheffieldnek arról beszélt, hogy lánya mindig is másokon akart segíteni, és ez a gesztus a legmélyebb gyászban is ad némi vigaszt.

„Hálás vagyok, hogy Emily szervei csodálatos emberekhez kerültek, és hogy a felajánlása beteljesítette azt, amit végső soron tenni akart: másoknak segíteni.”

A kedden tartott diplomaosztón ott volt a 16 éves Landon Coleman, aki Emily szívét kapta meg. A fiú számára ez a találkozás legalább annyira fontos volt, mint a gyászoló családnak.

„Sokat jelent, hogy találkozhatok azokkal az emberekkel, akik felnevelték és szerették azt a személyt, aki második esélyt adott nekem az életre”

– mondta, majd arról beszélt, most már olyan dolgokra készülhet, amik korábban elképzelhetetlennek tűntek.

„Alig várom, hogy megszerezzem a jogosítványomat, leérettségizzek és egyetemre menjek. Ezek olyan lehetőségek, amelyeket azért kaptam, mert valaki úgy döntött, hogy donor lesz.”

A legmeghatóbb pillanat talán az volt, amikor a 4 éves Ripley Ferrell, aki Emily egyik veséjét kapta, odaszaladt az anyához. Ripley édesanyja, Audra szerint ez volt az egyik legjobb napjuk a transzplantáció óta.

„Hihetetlen volt nézni, ahogy Ripley nevet és a legnagyobb öleléssel nyúl Rebecca felé”

– mesélte.

Audra szerint a szervdonáció nemcsak életet ad, hanem lehetőséget is: „a lehetőség a felnőtté válásra, az emlékek gyűjtésére és mindazon dolgok megtapasztalására, amelyek egy életet alkotnak.”

A Ferrell családot annyira megérintette Emily története, hogy létrehozták az Emily Matejovitz Alapítványt, amely ösztöndíjakat ad és a mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést segíti. A harmadik recipiens, egy 54 éves férfi, aki a lány máját és másik veséjét kapta, szintén ott volt az ünnepségen.

A ballagás mint a családi büszkeség és a dráma színtere a sztárvilágban is állandó téma. A közelmúltban például Jennifer Lopez és Ben Affleck jelentek meg együtt Affleck lányának diplomaosztóján, de a róluk készült képeken a köztük lévő feszültség szinte tapintható volt, miközben Heidi Klum és volt férje, Seal együtt sírtak a büszkeségtől fiuk ünnepségén.

Kapcsolódó

Megható videón, ahogy az Alkonyat sztárja megtudja születendő babája nemét: „Mindig is ez volt az álmom”

Taylor Lautner és felesége megható videóban mutatta meg, hogyan reagáltak, amikor kiderült születendő gyermekük neme. A nagy pillanat azonban nem ment zökkenőmentesen.

Ajánljuk

INSPIRÁLÓ

Pokorny Lia a színpadon megható felajánlást tett Kálloy Molnár Péter családjának

Pokorny Lia 500 ezer forintot ajánlott fel a csodálatos színész családjának. Lestár Ágnes, a színész özvegye először udvariasan próbálta visszautasítani a felajánlást.

Hegedűs Noémi, Fotó: Imdb/Beugró - sassy.hu
2026. június 05.

A taps után egy pillanatra mindenki elcsendesedett a 6SZÍN színpadán. Pokorny Lia kapta az első Kálloy Molnár Péter-díjat, majd a mikrofonhoz lépett, és a frissen kapott félmillió forintos pénzjutalmat egy az egyben felajánlotta néhai barátja és kollégája családjának. A gesztus nemcsak a közönséget, de a díjat átadó özvegyet, Lestár Ágnest is meglepte.

Kedden este tartották a Kálloy Alapítvány első díjátadóját, amivel

azokra a polihisztor művészekre emlékeznek, akik Kálloyhoz hasonlóan több műfajban is maradandót alkottak.

Az elismerést Pokorny Lia és Lutter Imre kapta, de a reflektorfény egyértelműen a színésznő váratlan bejelentésére irányult. Ahogy arról a Blikk is beszámolt, Pokorny egy pillanatig sem hezitált a döntésen.

„Maga a díj az enyém, és Pétert így hazaviszem magammal, de a pénzdíj egyértelműen a családé, ez nem volt kérdés a számomra” – mondta a színpadon.

A színésznő egyúttal a halált és a gyászt tabuként kezelő kulturális közegről is beszélt. „Egészen elképesztő, hogy a kultúránkban mennyire nem foglalkozunk azzal, hogy mindannyian elmegyünk. Erre készülni kell.”

Lestár Ágnes, a színész özvegye először udvariasan próbálta visszautasítani a felajánlást, de végül meghatottan elfogadta. A pénz a legjobb helyre kerül, egyenesen a Kálloy Alapítványhoz, amelynek pontosan az a célja, hogy a művész hatalmas, de jórészt befejezetlen hagyatékát gondozza.

„A Kálloy Alapítványban jó helye lesz ennek az összegnek, mert célul tűztük ki, hogy mindazt megőrizzük, fenntartsuk és továbbgondoljuk, amit Péter itt hagyott”

– erősítette meg az özvegy, utalva a rengeteg filmtervre, kiadásra váró verseskötetre és zenére.

A díj maga is szimbolikus: egy létrát ábrázol, amit egy Péterről mintázott figura tart. „Az az üzenete, hogy a felfelé haladó alak a csillagos égig jusson” – magyarázta Lestár Ágnes.

A díj megalapítását idén májusban jelentették be, azzal a céllal, hogy a Kálloy-hagyatékot gondozó alapítvány forrásokat teremtsen a befejezetlen művekhez.

Kapcsolódó

„Én még nem tudom megnézni” – Kálloy Molnár Péter özvegye ezt mondja férje utolsó tévés szereplése előtt

Lestár Ágnes megtörten vallott arról, milyen érzés a férjét a képernyőn látni. Miért bátorít mindenkit a műsorra, ha ő egy képkockát sem bír látni belőle?

Ajánljuk