Először beszélt nyilvánosan első gyermekük elvesztéséről Csőre Gábor

Kilenc hónapig várták a kisbabájukat, az anyuka megszülte, majd a szülés végén a kezébe adtak egy csecsemőt, aki már bőrszíne miatt sem lehetett a sajátjuk, pedig félrelépésről szó sem lehetett, hiszen egy termékenységi klinika páciensei voltak. A floridai Tiffany Score és Steven Mills számára ez nem egy rossz film forgatókönyve, hanem a valóság. A termékenységi klinika elképesztő hibát követett el és összecserélt két embriót, emiatt egy másik pár gyermekét hordta ki és szülte meg.

A biológiai szülők ügyvédje, Rob Marcereau szerint a pár tudta, hogy egy pereskedés „hihetetlenül nehéz jogi küzdelem lett volna”, de nem is ez volt a fő szempont. Inkább az, hogy a harc nem szolgálná a kislány érdekét, aki születése óta a másik családdal él.

A megegyezést több, érzelmileg megterhelő találkozó előzte meg, ahol az ügyvéd szerint „sok könny és ölelés” volt.

Miközben a két család a közös jövőt próbálja építeni, a felelősségre vonás sem marad el. A genetikai szülők beperlik a Fertility Center of Orlando nevű klinikát és annak vezetőjét, Dr. Milton McNicholt, amiért ebbe a helyzetbe kényszerítették őket – írta az ABC7NY. A születési szülők ügyvédje, Jack Scarola szerint a két pár egy bizalmi viszony kialakításán dolgozik.

Mivel a kislány biológiai szülei még nem éltek az embrióbeültetéssel, ezért Score és Mills a saját, megmaradt embriójukat átszállíttatták egy másik intézménybe, ahol egy származásvizsgálat után döntenek a további lépésekről. A botrányt okozó klinika időközben, május 20-án végleg bezárt.

A rémálom tavaly tavasszal kezdődött, amikor a fehér párnak tévedésből egy dél-ázsiai pár embrióját ültették be. A végzetes embriócsere a szülőszobán derült ki decemberben, amikor a „nem kaukázusi” Shea világra jött. A DNS-teszt később igazolta, hogy a kislány 100 százalékban dél-ázsiai származású.

Egy korábbi amerikai botrány során két család hónapokig a másik gyermekét nevelte, mígnem egy otthoni DNS-teszt fényt derített a cserére.

Az egyik anya akkori mondata tökéletesen leírja a helyzet drámáját: „A hiba végzetes, de mi örökké a szülei leszünk.” Az az eset is a klinika bezárásával végződött, és széles vitát indított a protokollok hiányosságairól.

Ritkán szólal meg ilyen kemény hangon Oroszlán Szonja, most azonban úgy érezte, nem tudja tovább szó nélkül hagyni az őt érő bántó kommenteket.

A színésznő nemrég az RTL Reggeliben és Kadarkai Endre műsorában is szerepelt.

Posztjában kemény szavakkal ír az online ítélkezésről, a névtelen kommentelők kegyetlenségéről.

A Facebook-posztot teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük.

"Ez az irás csak saját, teljes terjedelmében osztható. Minden “kiszemezés” jogi következményeket von maga után.

Az elmúlt két hétben belementem egy televíziós és egy podcast interjúba.. A tv- az RTL Reggeli volt ahol az Agár Fajtamentést szerettem volna népszerűsíteni, nem valószínű, hogy sikerült…

A másik Kadarkai Endre “Világtalálkozó” című Klub Rádiós Youtube podcast-ja, ahol volt szerencsém Kapu Tiborral beszélgetni - Kadarkai mellett - ami nem sok mindenkinek adatik meg…

Lassan ott tartok, hogy mindkettőt megbánom…

Nem sok helyen jelenek meg, mert megválogatom hol és kikkel osztom meg a drága időmet és szeretek fontos dolgokról beszélgetni értelmes emberekkel.

Nyilván két teljesen más platform amiről beszélek, pont ezért is érdekes ez a dolog.

Nem tudjátok miben van, mivel küzd, mi az élethelyzete, mi van a családjával, a barátaival, miről beszél, csak a külsőségekre mentek. Megint csak tisztelet a kivételnek - akik olyan sokan vagytok, szerencsére. Ès köszönöm, hogy vagytok!

Bántsd azt akit tudsz, úgysem tudja meg ki a bántója. Szégyelld magad!!!

És tudom es érzékelem, hogy a többség nem ezt figyeli, hanem magát a beszélgetést, de mégis sajnos mindig az jut el az emberhez, ami a negatív. Mert bántó… Nagyon bántó…

Mert egy idő után már nem csak a kinézetem a fontos, hanem amit mondok ès amit teszek. Ha tudok nèhány embernek mondani pár lelkesítő szót, ha jobban érzik magukat attól, hogy engem hallgatnak. Ha hozzá tudok tenni a Világhoz valahogy.

Ötven éves leszek. Baromi nehéz. Nőként főleg. Ebbe bele se megyek…

Fingotok nincs ki min megy keresztül, mi történik az életében, a testével stb. Veletek ugyanez történik csak nem néztek tükörbe. Ültök otthon ès fikáztok a kanapéról. Nincs mögöttetek semmi amit fel tudtok mutatni, amivel el tudtok számolni. Beszélnétek magatokról a tv-ben? Beszélnétek magadról bárkinek? Gyámoltalan, szánalmas emberek vagytok akik attól boldogok, hogy aznap beírtak egy hozzászólást egy internetes poszthoz.

Kik vagytok Ti? Ezen sokat gondolkozom és végtelenül sajnállak és szánlak Benneteket. Remélem a következő életetekben az èn cipőmet fogjátok viselni. Nem véletlenül váltottam le a magassarkút western csizmára……. Mert a lovakon lehet segíteni, az embereken sajnos igen ritkán…"

Március végén kihirdették azokat a számokat, amikkel a hatóság a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes években szerzett, mára már viccesen hangzó fizetéseidet nagyjából a mai értékükre hozza. Ezt hívják úgy, hogy valorizáció. Idén ezek a szorzók átlagosan 9 százalékkal lettek magasabbak.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki 2026-ban kéri a nyugdíját, annak a 2024-ig bezárólag szerzett összes jövedelmét már a 2025-ös, magasabb országos átlagbérhez igazítják. Magyarul: a rendszer több pénzt lát a neved mellett, amiből aztán egy magasabb induló nyugdíjat számol ki.

És itt jön a csapda, amibe rengetegen belesétálnak. Farkas András nyugdíjszakértő szerint sokan bizonytalanok, pedig a tét óriási, mert

- írta a 168 óra.

A dilemmát az okozza, hogy

A döntés minden öregségi nyugdíjtípusra érvényes, beleértve a nők kedvezményes nyugdíját is.

Aki már januárban beadta a kérelmét, az az első hónapokban csak előleget kapott. A rendszer ugyanis kivárja a márciusi rendeletet, és csak utána számolja ki a végleges, megemelt összeget, a különbözetet pedig szépen, egy összegben, visszamenőleg utalja. Kicsit idegőrlő, de megéri.

A legfontosabb lecke az, amit sokan félreértenek: ez a visszautalt összeg nem újraszámítás.

Ezért aztán a kezdőnyugdíj okos kimaxolása nemcsak egy lehetőség, hanem gyakorlatilag az egyetlen komoly fegyver a nyugdíj előtt állók kezében. Most kell észnél lenni, ha a következő években nyugdíjba szeretnél vonulni, mert amit most lépsz, az évtizedekre meghatározza, mennyi pénzből élsz. Utána már csak az éves inflációs emelések maradnak.

Budapest bedobta az ötletet, ami egyszerre hangzik zseniálisan logikusnak és politikailag szinte kivitelezhetetlennek: jön a sávos vízdíj. A koncepció lényege, hogy aki csak a reggeli kávéját főzi és néha lezuhanyozik, kap egy alapmennyiséget ingyen, aki viszont a kertjében a lubickolós medencéjét töltögeti a közösből, az fizessen, mint a katonatiszt.

Karácsony Gergely főpolgármester pénteken jelentette be, hogy nem egy sima áremelést, hanem progresszív tarifarendszert javasolnak – írta a 24.hu. A terv szerint tehát lenne egy ingyenes alapkvóta, ami felett a fogyasztás egyre többe kerülne, és hogy a leginkább rászorulók se járjanak rosszul, a már meglévő rezsitámogatási rendszert nemcsak megtartanák, hanem ki is bővítenék.

Hogy ez mit jelentene a pénztárcánknak? A főpolgármester szerint egy átlagos budapesti háztartás minimális emelkedésre számíthatna. A valódi teher azokra hárulna, akik eddig a mesterségesen alacsonyan tartott áron pazarolták a vizet.

A víziközmű-hálózat országszerte katasztrofális állapotban van. A tíz éve befagyasztott díjak mellett esély sincs kigazdálkodni a felújításokat, a rendszer pedig lassan, de biztosan szétrohad alattunk.

A jelenlegi budapesti ár, 219 forint köbméterenként, európai összehasonlításban vicc kategória: Varsóban a dupláját, Pozsonyban a háromszorosát, Bécsben a négyszeresét, Prágában pedig az ötszörösét fizetik.

A javaslatnak van egy erős hatalmi vetülete is: a főváros azt akarja, hogy a kormány adja vissza a díjmegállapítás jogát az önkormányzatoknak.

A rendszer már jó ideje vörösen villog. A víziközmű-hálózatok országszerte az elöregedés és a forráshiány miatt az összeomlás szélén állnak, a mindennapos csőtörések és a hatalmas vízveszteség miatt a szakma évek óta kongatja a vészharangot. A befagyasztott díjak körüli politikai vita tavaly odáig jutott, hogy a kormány a víziközmű-törvény módosításával teremtett lehetőséget arra, hogy a nem lakossági fogyasztókra eltérő díjakat állapítsanak meg, de a lakossági árakhoz nem nyúltak.