Az egyik legszittyósabb állat a gyümölcslégy: romantikus okok miatt fogyaszt szeszt
Számos állatfaj fogyaszt vagy használ bőségesen alkoholt a természetben, írja a Guardian. Főként nektárból, növényi nedvekből és fermentálódott gyümölcsökből jutnak etanolhoz. A tudósok azt is megállapították egyes esetekben, melyik állat miért iszik. Még csak nem is különböznek ezek az okok nagy mértékben az emberétől.
Az alkoholizmus nem egy emberekhez köthető nagy truváj, így még csak erről az oldalról sem érdemes büszkének lenni az iszákosságra az Exeteri Egyetem kutatóinak tanulmánya konklúziójaként.
Semmi kiugró nincs ugyanis az alkoholfogyasztásban, a vizsgálatok szerint
Anna Bowland, az Exeteri Egyetem kutatója rávilágított, hogy az alkohol nagy mennyiségben fordul elő természetes körülmények közt. A cukros gyümölcsökkel és nektárral táplálkozó állatok például bőségesen fogyasztanak bódító anyagot. Aztán vannak fajok, amelyek az evolúciós fejlődés során kifejlesztették az alkoholt toleráló képességüket, míg mások konkrétan berúgnak tőle.
Az etanol körülbelül 100 millió évvel ezelőtt indult hódító útjára, amikor a virágzó növények cukros gyümölcsöket és nektárt kezdtek termelni, és ebben az élesztő erjedni tudott. Az alkoholtartalom jellemzően alacsony, 1-2 térfogatszázalék körüli, de a túlérett pálmagyümölcsben a koncentráció elérheti a 10 százalékot is.
Egy tanulmány leszögezi, hogy Délkelet-Guineában vadon élő csimpánzokat rögzítettek a kamerák, amint a raffia pálmák alkoholos nedvét szürcsölgették boldogan.
A Trends in Ecology and Evolution című folyóiratban közzétett összegző publikáció szerint ezek mind bizonyítékok arra, hogy nem csak az ember alkoholizál.
Más kérdés, hogy a fogyasztás részegséghez vezet-e. A részeg állatokról szóló mesék sem ritkák: a botswanai marula gyümölcstől részeg elefántoktól és páviánoktól kezdve egészen a svédországi jávorszarvasig, amelyet fába szorult fejjel találtak erjesztett alma evés után.
Úgy tűnik, hogy sok állat lenyűgöző alkoholtűrő képességgel rendelkezik. Annak ellenére, hogy a tollasfarkú siklófélék bámulatos etanolfogyasztása volt tapasztalható vizsgálatok során, a tudósok nem találtak bizonyítékot arra, hogy az állatok be is rúgtak volna tőle.
Azok az állatok, amelyek rendszeresen erjesztett ételeket esznek, hajlamosak gyorsan lebontani az alkoholt, megkímélve magukat azok legrosszabb hatásaitól - meg a macskajajtól. Egyes lények azonban ritkábban találkoznak etanollal, és elszenvedhetik a következményeket. Vannak például madarak, amelyeknek nem kellett volna túlérett bogyókból lakmározás után repülniük, mert így épületeknek repülő statisztikai adatokká váltak.
Az alkohol talán legszembetűnőbb hatásai a rovaroknál tapasztalhatók.
Párhuzamosan ezzel a rokonfajok nőstényei azért visznek be etanolt, hogy
A gyümölcslegyek nem mellesleg etanolban gazdag élelmiszerekbe rakják tojásaikat, megvédve azokat a parazitáktól.
Mindemellett ott vannak az állatvilág choperes rövidezői. Az Eran Levin vezette kutatók a Tel Avivi Egyetemen arra a következtetésre jutottak, hogy
"Akár 80%-os etanolos oldatot is lenyelhetnek anélkül, hogy bármilyen negatív hatással lenne mortalitásukra vagy viselkedésükre" - mondta Dr. Sophia Bouchebti, a tanulmány szerzője az elképesztő teljesítményről.
A kutatók összegzése szerint a következőkben azt akarják tesztelni, hogy a vadon élő állatok előnyben részesítik-e az etanol tartalmú táplálékot, vagy csak akkor eszik azt, ha az etanol szintjét még fogyaszthatóan alacsonynak ítélik, és nincs más ehető táplálék a közelben, csak az alkohollal felütött.
