FONTOS
A Rovatból

8 mód, amivel a munka végül megöl - nem csak a túlhajszoltság teszi tönkre az egészségedet

Megöl a meló? – Így teszi tönkre az egészségedet a munka, lépésről lépésre.

Megosztom
Link másolása

A túlórázás lehet, hogy megdobja a fizetésedet, de közben a tested szépen felmond. Ráncok, trombózis, begyulladt hasnyálmirigy, depresszió – és ez még csak a kezdet. Összesen 8 módon pusztíthat a munkamánia, és azt is megmutatjuk, mit tehetsz ellene.

A Gallup 2024-es felmérése szerint az Egyesült Államokban egy teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló átlagosan heti 42,9 órát dolgozik. Ez azonban csak az átlag.

Milliók dolgoznak ennél jóval többet, és a következmények messze túlmutatnak a szimpla kiégésen.

Az elmúlt években egyre több olyan esetről számoltak be, ahol a dolgozók heti 100 órás munka mellett meghaltak - és nem csak Kínában és Japánban. Ezek a tragédiák arra kényszerítettek néhány céget, hogy újragondolják a munkatempóra vonatkozó elvárásaikat.

A New York Post hét egészségügyi szakértőt kérdezett meg arról, mit okozhat a testedben az, ha hetente 50, 60 vagy akár 70+ órát húzol le az asztalod mögött.

Spoiler: semmi jót.

1. Bőrproblémák: öregedés, pattanások, sőt, akár bőrrák

A bőröd a legnagyobb szerved – és az egyik első, ami jelez, ha túl sokat dolgozol.

„A hosszú időn át tartó túlmunka alváshiányt és krónikus stresszt eredményez, amelyek közismerten rontják a bőr egészségét, minőségét és megjelenését” – mondta Dr. Helen He, a Mount Sinai–Clinique Healthy Skin Dermatology Center társigazgatója.

„Ezek a változások felgyorsítják a bőr öregedését, gyengítik az immunrendszert, és károsítják a bőr védőrétegét. Ettől a bőr érzékenyebbé válik, és könnyebben gyullad be, illetve fertőződik meg” – tette hozzá.

Számíthatsz ráncokra, szem alatti duzzanatokra, pirosodásra, sötét karikákra, megereszkedett szemhéjakra és az ajkak körüli bőrsüllyedésre is.

Emellett a kortizolszint emelkedése miatt fokozódik a faggyútermelés, ami eltömíti a pórusokat, pattanásokhoz és cisztás aknéhoz vezet.

A vibráló irodai világítás nem csak idegesítő – káros is lehet.

„Sok ilyen lámpa kis mennyiségű UV-sugárzást bocsát ki”

– mondta Dr. Ross Levy, a Northwell Northern Westchester Hospital bőrgyógyászati osztályának vezetője. „Az UV-sugárzás jelentős oka a bőr öregedésének, és jelentősen hozzájárul a bőrrák kialakulásához is.”

És ott van még a kék fény – az, amit a LED-izzók és az elektronikus eszközök (mobil, tablet, laptop) bocsátanak ki.

„Ez a fény nemrégiben a DNS-károsító hatása miatt került a figyelem középpontjába, mivel oxidatív stresszt okoz, súlyosbítja a pigmentfoltokat és felgyorsítja a bőr öregedését

– különösen sötétebb bőrtípusúaknál” – mondta Dr. He.

Ha pedig napközben sosem ér a napfény, az D-vitamin-hiányt okozhat, amitől a bőr szürkévé, fakóvá válik.

Mit tehetsz ellene?

Aludj eleget

Igyál sok vizet

Egyél antioxidánsokban és omega-3-ban gazdag ételeket: zöldségeket, gyümölcsöket, magvakat, fermentált ételeket, halat

Mozogj rendszeresen

Használj vas-oxidot tartalmazó, színezett ásványi fényvédőt, bent is

Építsd be a bőrápolásodba a tretinoint, a hialuronsavat és a C-vitamint

Menj ki a szabadba

2. Látásromlás: digitális szemfáradtság és száraz szem szindróma

A képernyő bámulása kinyírja a szemed.

„A képernyők hosszan tartó nézése digitális szemfáradtságot és száraz szem szindrómát okozhat” – mondta Dr. Avnish Deobhakta, a New York Eye & Ear Infirmary of Mount Sinai szemésze.

„Ez homályos látást, fejfájást, égető érzést és fókuszálási nehézséget is jelenthet, amelyek hosszú távon rendkívül kellemetlenek lehetnek.”

Mit tehetsz ellene?

Kövesd a 20–20–20 szabályt: 20 percenként nézz 20 másodpercig egy 20 lábnyira (~6 méterre) lévő tárgyat

Tartsd a monitort legalább 60 cm-re magadtól, a középpontja legyen 10–12 cm-rel a szemszint alatt

Használj vény nélküli szemcseppet

Használj kifejezetten képernyőre tervezett szemüveget – Dr. Suyeon Yu szerint ez csökkenti a szem fókuszálási terhelését, megelőzve a fejfájást és a homályos látást

3. Szívbetegség és stroke

Azok, akik heti 55 óránál többet dolgoznak, 35%-kal nagyobb eséllyel kapnak stroke-ot, és 17%-kal nagyobb eséllyel halnak meg szívbetegségben, mint azok, akik heti 35–40 órát dolgoznak – állítja a WHO.

2016-ban világszerte több mint 745 000 haláleset kapcsolódott a túlmunka okozta szívbetegséghez és stroke-hoz.

A krónikus stressz főbűnös: a kortizol és adrenalin megemeli a vérnyomást, felpörgeti a szívverést, növeli a vércukor- és koleszterinszintet. Hosszú távon ez tönkreteszi a szív- és érrendszert.

És ez csak a stressz. A hosszú munkaidő gyakran együtt jár egészségtelen életmóddal is.

„Ha a legtöbb idődet munkával töltöd, kevesebb időd jut az egészséges ételekre, a társas kapcsolatokra, az alvásra és a mozgásra is”

– mondta Dr. Danielle Qing, a Mount Sinai belgyógyásza.

A mozgáshiány és a hosszas ülés trombózist okozhat, ami tüdőembóliához és szívmegterheléshez vezethet.

Mit tehetsz ellene?

Mozogj legalább napi 30 percet

Aludj 7–9 órát éjszakánként

Kerüld az ultrafeldolgozott ételeket, válaszd a zöldségeket, gyümölcsöket és teljes kiőrlésű gabonát

Használj stresszcsökkentő technikákat: légzőgyakorlat, tudatos jelenlét, progresszív izomlazítás, naplóírás

4. Súlygyarapodás és elhízás

A heti 40+ órás munkaidő az elhízás fokozott kockázatával jár. Nemcsak a közös nassolások miatt.

„Gyakran gyorsételeket választanak az emberek, mert ezek könnyen elérhetők és gyorsan elkészíthetők. Ezek azonban általában tele vannak sóval, zsírral és tartósítószerekkel” – mondta Qing.

A hosszú nap végén gyakori a túlevés, különösen, ha napközben kihagysz egy-két étkezést. Ráadásul a túlmunka miatt a mozgás is elmarad.

A nyugati emberek kevesebb mint egynegyede mozog eleget – és a legtöbben a munkát okolják.

„Ez mind elhízáshoz vezethet, ami szívbetegséget, diabéteszt, magas vérnyomást, magas koleszterinszintet, májbetegséget, alvási apnoét és bizonyos rákokat is okozhat.”

Mit tehetsz ellene?

Állj fel: szerezz be álló íróasztalt

Próbálj ki egészséges ételkiszállító szolgáltatásokat

Mozogj: gyaloglás, futás, kerékpározás is segít

5. Probléma: Nyak- és hátfájás

Ha valaha is órákon át voltál egy irodai székhez kötve, akkor pontosan ismered azt az ismerős nyilallást a nyakadban vagy azt az állandó, alattomos lüktető derékfájást.

Nem vagy egyedül.

A kutatások szerint az irodai dolgozók akár 69 százaléka tapasztal nyaki fájdalmat, és 51 százalékuk küzd alsó háti fájdalommal is.

Sokaknál ez az állapot krónikussá válik. A fő bűnös? A hosszú órákon át tartó ülés, megszakítások nélkül – gyakran kényelmetlen pózban vagy helytelen testtartással. Ez feszültséget kelt a gerincben, az izmokban és az ízületekben.

És akkor még ott van a rosszul kialakított munkakörnyezet is.

Túl magasan vagy alacsonyan lévő képernyők, nem megfelelő magasságban lévő székek, a deréktámasz hiánya – mindez csak tovább súlyosbítja a helyzetet.

Ráadásul az ismétlődő mozdulatok, mint a megállás nélküli gépelés, kéz- és csuklófájdalmakhoz vezethetnek, amelyek miatt még az olyan hétköznapi dolgok is fájdalmassá válhatnak, mint egy bögre felemelése vagy egy gomb begombolása.

Mit tehetsz ellene:

Tarts rövid szüneteket a nap folyamán, hogy nyújtózkodj és sétálj egyet.

Használj ergonomikus széket, billentyűzetet és egeret, amelyek segítenek helyreállítani a testtartásodat és megelőzni a mozgásszervi fájdalmakat.

Gondoskodj a megfelelő világításról – mert a hunyorgásból is jöhetnek a fej- és nyakfájások.

6. Probléma: Emésztési káosz

A túl sok ülés nemcsak a hátadat, hanem a beleid működését is hátráltatja. A mozgáshiány csökkenti a véráramlást a beleidben, miközben növeli a nyomást a gyomor- és bélrendszeredben.

Ennek eredménye a jól ismert szentháromság: székrekedés, puffadás, gázképződés és görcsök.

És ez még csak a kezdet. A krónikus stressz csak súlyosbítja az egészet. A kortizol és az adrenalin megbolygatják a bélrendszert: lelassítják az emésztést, és felborítják a hasznos és káros baktériumok közötti kényes egyensúlyt a bélflórádban.

Hosszú távon ebből lehet

irritábilis bél szindróma, gyulladásos bélbetegség vagy akár gyomorfekély is.

Márpedig nem valami kellemes dolog kávé után kétrét görnyedni az open office közepén.

Mit tehetsz ellene:

Egyél kisebb adagokat, gyakrabban, és ügyelj arra, hogy rostban gazdag ételeket válassz.

Igyál elég vizet.

Próbálj ki probiotikumokat vagy prebiotikumokat az emésztőrendszered támogatására.

Építs be lazító technikákat a napodba – mélylégzés, meditáció, jóga mind segíthetnek.

7. Probléma: Legyengült immunrendszer

A túlmunka kinyírja az immunrendszert. Ezért vagy te az, aki mindig megfázik, amikor körülötted valaki tüsszent egyet a nyomtatónál.

Dr. Theodore Strange szerint a krónikus stressz és az alváshiány kombinációja súlyosan csökkenti a fehérvérsejtek – például a fertőzések ellen küzdő limfociták – számát és hatékonyságát.

És ez még nem minden. Egy kutatás szerint már egyetlen átalvatlan éjszaka után is úgy viselkedik az immunrendszered, mintha híztál volna 20 kilót.

A bélflórád felborul, a gyulladásszint emelkedik, a fertőzésekre adott válasz gyengül.

Tehát amikor azt gondolod, hogy csak pár emailt küldesz még ki hajnal kettőkor, valójában épp az immunrendszeredet csinálod ki.

Mit tehetsz ellene:

Aludj minden éjjel legalább hét-kilenc órát – nem pótolható hétvégén.

Végezz stresszcsökkentő tevékenységeket – meditáció, jóga, séták, légzőgyakorlatok.

Tartsd be a higiéniai alapszabályokat: kézmosás, zsebkendő, tiszta telefon.

Csökkentsd az alkohol- és dohányfogyasztást – mert igen, ezek is számítanak.

 

8. Probléma: Depresszió, szorongás és kiégés

Mindezek a testi hatások csak tetézik azt a mentális lavinát, amit a túlmunka elindít benned. A túl sok munkaórával töltött hét, különösen, ha az meghaladja a 48 órát, szoros összefüggést mutat a depresszió és a szorongás kialakulásával – mondta Dr. Anna K. Costakis, a Northwell Staten Island University Hospital pszichiátere.

Az extrém hosszú munkaidő hozzájárul a kiégéshez is – ez egy olyan állapot, amely érzelmi, fizikai és mentális kimerültséggel jár, és amit a tartós stressz idéz elő.

„Bizonyítékok vannak arra, hogy a hosszabb munkaórák növelik az öngyilkossági gondolatok és cselekedetek előfordulását”

– tette hozzá Costakis.

A probléma nemcsak abból fakad, hogy stresszes a munkád. Az is számít, hogy közben a pozitív dolgok – barátok, család, pihenés, öröm – teljesen kiszorulnak az életedből.

„A szocializáció és a szeretteinkkel töltött idő kulcsfontosságú a mentális egészséghez. Ha ez elmarad, az elszigetelődéshez, magányhoz és fokozott depresszióhoz, szorongáshoz vezethet” – figyelmeztet Dr. Qing.

Mit tehetsz ellene:

Aludj eleget.

Tarts „mentális egészség-szüneteket”: sétálj egyet, ebédelj nyugodtan, beszélgess egy kollégával. Costakis ezt úgy hívja: „engedjük ki a gőzt a kuktából.”

És a legfontosabb:

„Elengedhetetlen, hogy világos határokat szabjunk a munkával kapcsolatban a fizikai és mentális egészség megőrzése érdekében”

– mondta Costakis.

„Egy-egy rövid, megterhelő periódus még kompenzálható a következő napokban, de azon túl minden nyereség eltörpül a pihenés és az egészség elvesztéséhez képest.”


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
A klinika felcserélte az embriókat beültetés előtt, a szülők most meghozták életük legnehezebb döntését
A két család több érzelmes találkozó után jutott egyezségre, miközben a hibázó Fertility Center of Orlando már bezárt.

Megosztom
Link másolása

Kilenc hónapig várták a kisbabájukat, az anyuka megszülte, majd a szülés végén a kezébe adtak egy csecsemőt, aki már bőrszíne miatt sem lehetett a sajátjuk, pedig félrelépésről szó sem lehetett, hiszen egy termékenységi klinika páciensei voltak. A floridai Tiffany Score és Steven Mills számára ez nem egy rossz film forgatókönyve, hanem a valóság. A termékenységi klinika elképesztő hibát követett el és összecserélt két embriót, emiatt egy másik pár gyermekét hordta ki és szülte meg.

A 6 hónapos kislány, Shea sorsáról most végleges döntés született: a babát a születési szülei nevelik tovább, miután a genetikai szülők meghozták életük legnehezebb döntését, és lemondtak a felügyeleti jogról.

A biológiai szülők ügyvédje, Rob Marcereau szerint a pár tudta, hogy egy pereskedés „hihetetlenül nehéz jogi küzdelem lett volna”, de nem is ez volt a fő szempont. Inkább az, hogy a harc nem szolgálná a kislány érdekét, aki születése óta a másik családdal él.

„Meg kellett hozniuk azt a szívszorító döntést, hogy nem harcolnak a felügyeletért.”

A megegyezést több, érzelmileg megterhelő találkozó előzte meg, ahol az ügyvéd szerint „sok könny és ölelés” volt.

Miközben a két család a közös jövőt próbálja építeni, a felelősségre vonás sem marad el. A genetikai szülők beperlik a Fertility Center of Orlando nevű klinikát és annak vezetőjét, Dr. Milton McNicholt, amiért ebbe a helyzetbe kényszerítették őket – írta az ABC7NY. A születési szülők ügyvédje, Jack Scarola szerint a két pár egy bizalmi viszony kialakításán dolgozik.

„Elkezdtek és folytatni is szándékoznak egy baráti és bizalmi kapcsolatot kialakítani.”

Mivel a kislány biológiai szülei még nem éltek az embrióbeültetéssel, ezért Score és Mills a saját, megmaradt embriójukat átszállíttatták egy másik intézménybe, ahol egy származásvizsgálat után döntenek a további lépésekről. A botrányt okozó klinika időközben, május 20-án végleg bezárt.

A rémálom tavaly tavasszal kezdődött, amikor a fehér párnak tévedésből egy dél-ázsiai pár embrióját ültették be. A végzetes embriócsere a szülőszobán derült ki decemberben, amikor a „nem kaukázusi” Shea világra jött. A DNS-teszt később igazolta, hogy a kislány 100 százalékban dél-ázsiai származású.

Egy korábbi amerikai botrány során két család hónapokig a másik gyermekét nevelte, mígnem egy otthoni DNS-teszt fényt derített a cserére.

A felfedezés után a felek egy fájdalmas folyamatban „visszacserélték” a csecsemőket, és közösen perelték a klinikát.

Az egyik anya akkori mondata tökéletesen leírja a helyzet drámáját: „A hiba végzetes, de mi örökké a szülei leszünk.” Az az eset is a klinika bezárásával végződött, és széles vitát indított a protokollok hiányosságairól.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
Lannert Juditék kiszámolták, mennyi órát rabol el a tanárok idejéből a feleslegesen az agyzsibbasztó adminisztráció
Lannert Judit oktatási miniszter a parlamentben jelentette be az értékelési rendszer felfüggesztését. A korábban megszerzett illetményrészek megmaradnak, nyáron pedig új, szakmai egyeztetés indul.

Megosztom
Link másolása

Négy hónap alatt 23 036 órányi, azaz több mint két és fél évnyi munkaidőt toltak bele a magyar tanárok egy adminisztrációs rendszerbe.

Amiről most hirtelen kiderült, hogy igazából mehet a kukába.  Az Országgyűlésben a Tisza-frakció javaslatát vitatták, ami a tanárok teljesítményértékelési rendszeréről szólt.

Lannert Judit oktatási miniszter bejelentette, hogy felfüggeszti a tanárokra erőltetett, TÉR nevű digitális pontgyűjtő őrülethez kapcsolódó feltöltési kötelezettségeket.

Vagyis a tanév hátralévő részében már nem kell azzal gyötörniük magukat, hogy minden mozdulatukat dokumentálják az online felületen. A pénzüket, amit ez alapján már megkaptak, szerencsére nem veszik el, a miniszter szerint a megszerzett illetményrészek megmaradnak.

Aztán majd nyáron jöhet a nagy, széles körű szakmai egyeztetés egy teljesen új modellről.

„A pedagógusok akkor fognak együttműködni, ha részt vesznek a folyamatban”

- mondta Lannert Judit.

Nem is finomkodott, amikor arról beszélt, miért jutottak idáig.

Szerinte a jelenlegi rendszer egyszerűen nem üti meg a mércét, és „nem felel meg a korszerű, fejlesztő szemléletű értékelési rendszerekkel szemben támasztott szakmai elvárásoknak”.

Hogy mennyire nem korszerű, és mennyi időt rabol el a tanároktól, azt egy egészen elképesztő adattal támasztotta alá a miniszter.

„A 4 hónapos időszak alatt 23036 órát foglalkoztak a TÉR megvalósításával. Az egy intézményre vetítve átlagosan 865 óra.”

Ez azt jelenti, hogy

minden egyes iskola nagyjából egy teljes hónapnyi, 24/7-es munkaidőt ölt bele a semmibe.

Mindezt persze kompenzáció nélkül, amiért a miniszter egy elég kemény kritikát is megfogalmazott. „Semmilyen plusz bért nem nem tettek hozzá, de hagyták volna őket ezt a adminisztrációt végigvinni. Ez nagyon cinikus hozzáállás” – fogalmazott, majd egy odaszúrással a korábbi kormánynak is kiosztott egy verbális kokit: „Azt gondolom, kitörési pont az oktatás, de valahogy önöknek az elmúlt 16 évben nem sikerült megtalálni ezt a kitörési pontot”.

A mostani ügy előzménye a 2023-as státusztörvény, ami megszüntette a tanárok közalkalmazotti státuszát. A kormány akkor azzal érvelt, hogy a teljesítményalapú bérezés majd mindent megold, és vonzóbbá teszi a pályát. A kritikusok szerint viszont a törvény csak a pedagógusok megbüntetéséről és a pályáról való elüldözéséről szólt.

Ennek a törvénynek lett a gyermeke a teljesítményértékelés, aminek a részleteit egy tavaszi rendeletben hozták nyilvánosságra, és ami a tervek szerint szeptembertől indult volna élesben. A rendszer bevezetése előtt a szakszervezetek adminisztrációs rémálomról beszéltek, és a mostani beismerés azt mutatja, hogy igazuk volt.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Milliókat bukhat, aki most rosszul dönt – egyetlen napon múlik, mennyivel lesz magasabb a nyugdíjad
A már megállapított nyugdíjak összegét a valorizációs szabályok változása miatt utólag nem lehet újraszámítani. Farkas András nyugdíjszakértő szerint egy rossz lépés havi szinten is komoly eltérést okozhat.

Megosztom
Link másolása

Március végén kihirdették azokat a számokat, amikkel a hatóság a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes években szerzett, mára már viccesen hangzó fizetéseidet nagyjából a mai értékükre hozza. Ezt hívják úgy, hogy valorizáció. Idén ezek a szorzók átlagosan 9 százalékkal lettek magasabbak.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki 2026-ban kéri a nyugdíját, annak a 2024-ig bezárólag szerzett összes jövedelmét már a 2025-ös, magasabb országos átlagbérhez igazítják. Magyarul: a rendszer több pénzt lát a neved mellett, amiből aztán egy magasabb induló nyugdíjat számol ki.

És itt jön a csapda, amibe rengetegen belesétálnak. Farkas András nyugdíjszakértő szerint sokan bizonytalanok, pedig a tét óriási, mert

egy rosszul időzített döntés hosszú távon hátrányos lehet

- írta a 168 óra.

A dilemmát az okozza, hogy

aki 2025. december 31-én ment nyugdíjba, az még a tavalyi, soványabb szorzókat kapta. Aki viszont kivárt és január 1-jével igényelt, az már az idei, magasabb számokkal indul.

A döntés minden öregségi nyugdíjtípusra érvényes, beleértve a nők kedvezményes nyugdíját is.

Aki már januárban beadta a kérelmét, az az első hónapokban csak előleget kapott. A rendszer ugyanis kivárja a márciusi rendeletet, és csak utána számolja ki a végleges, megemelt összeget, a különbözetet pedig szépen, egy összegben, visszamenőleg utalja. Kicsit idegőrlő, de megéri.

A legfontosabb lecke az, amit sokan félreértenek: ez a visszautalt összeg nem újraszámítás.

A tavaly megállapított nyugdíjat a valorizációs szorzók változására hivatkozva nem lehet újraszámoltatni. A döntés végleges.

Ezért aztán a kezdőnyugdíj okos kimaxolása nemcsak egy lehetőség, hanem gyakorlatilag az egyetlen komoly fegyver a nyugdíj előtt állók kezében. Most kell észnél lenni, ha a következő években nyugdíjba szeretnél vonulni, mert amit most lépsz, az évtizedekre meghatározza, mennyi pénzből élsz. Utána már csak az éves inflációs emelések maradnak.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
A gazdagok fizessenek többet, a többiek kapják szinte ingyen – Budapest terve felboríthatja a vízdíjak rendszerét
A főváros progresszív vízdíjjal váltaná fel a jelenlegi, mindenki számára egységes árat. Az indoklás szerint a mostani rendszer a jobb anyagi helyzetű, nagyfogyasztókat támogatja.

Megosztom
Link másolása

Budapest bedobta az ötletet, ami egyszerre hangzik zseniálisan logikusnak és politikailag szinte kivitelezhetetlennek: jön a sávos vízdíj. A koncepció lényege, hogy aki csak a reggeli kávéját főzi és néha lezuhanyozik, kap egy alapmennyiséget ingyen, aki viszont a kertjében a lubickolós medencéjét töltögeti a közösből, az fizessen, mint a katonatiszt.

Karácsony Gergely főpolgármester pénteken jelentette be, hogy nem egy sima áremelést, hanem progresszív tarifarendszert javasolnak – írta a 24.hu. A terv szerint tehát lenne egy ingyenes alapkvóta, ami felett a fogyasztás egyre többe kerülne, és hogy a leginkább rászorulók se járjanak rosszul, a már meglévő rezsitámogatási rendszert nemcsak megtartanák, hanem ki is bővítenék.

A főváros szerint az állam az alacsony vízdíjakkal most azokat a gazdagabb háztartásokat támogatja, akik a medencéjüket töltik fel a budapestiek közös vizéből.

Hogy ez mit jelentene a pénztárcánknak? A főpolgármester szerint egy átlagos budapesti háztartás minimális emelkedésre számíthatna. A valódi teher azokra hárulna, akik eddig a mesterségesen alacsonyan tartott áron pazarolták a vizet.

A víziközmű-hálózat országszerte katasztrofális állapotban van. A tíz éve befagyasztott díjak mellett esély sincs kigazdálkodni a felújításokat, a rendszer pedig lassan, de biztosan szétrohad alattunk.

A jelenlegi budapesti ár, 219 forint köbméterenként, európai összehasonlításban vicc kategória: Varsóban a dupláját, Pozsonyban a háromszorosát, Bécsben a négyszeresét, Prágában pedig az ötszörösét fizetik.

A javaslat szerint annak a szereplőnek kellene az árról döntenie, aki a szolgáltatásért is felel.

A javaslatnak van egy erős hatalmi vetülete is: a főváros azt akarja, hogy a kormány adja vissza a díjmegállapítás jogát az önkormányzatoknak.

A rendszer már jó ideje vörösen villog. A víziközmű-hálózatok országszerte az elöregedés és a forráshiány miatt az összeomlás szélén állnak, a mindennapos csőtörések és a hatalmas vízveszteség miatt a szakma évek óta kongatja a vészharangot. A befagyasztott díjak körüli politikai vita tavaly odáig jutott, hogy a kormány a víziközmű-törvény módosításával teremtett lehetőséget arra, hogy a nem lakossági fogyasztókra eltérő díjakat állapítsanak meg, de a lakossági árakhoz nem nyúltak.


Megosztom
Link másolása