FONTOS
A Rovatból

8 mód, amivel a munka végül megöl - nem csak a túlhajszoltság teszi tönkre az egészségedet

Megöl a meló? – Így teszi tönkre az egészségedet a munka, lépésről lépésre.

Megosztom
Link másolása

A túlórázás lehet, hogy megdobja a fizetésedet, de közben a tested szépen felmond. Ráncok, trombózis, begyulladt hasnyálmirigy, depresszió – és ez még csak a kezdet. Összesen 8 módon pusztíthat a munkamánia, és azt is megmutatjuk, mit tehetsz ellene.

A Gallup 2024-es felmérése szerint az Egyesült Államokban egy teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló átlagosan heti 42,9 órát dolgozik. Ez azonban csak az átlag.

Milliók dolgoznak ennél jóval többet, és a következmények messze túlmutatnak a szimpla kiégésen.

Az elmúlt években egyre több olyan esetről számoltak be, ahol a dolgozók heti 100 órás munka mellett meghaltak - és nem csak Kínában és Japánban. Ezek a tragédiák arra kényszerítettek néhány céget, hogy újragondolják a munkatempóra vonatkozó elvárásaikat.

A New York Post hét egészségügyi szakértőt kérdezett meg arról, mit okozhat a testedben az, ha hetente 50, 60 vagy akár 70+ órát húzol le az asztalod mögött.

Spoiler: semmi jót.

1. Bőrproblémák: öregedés, pattanások, sőt, akár bőrrák

A bőröd a legnagyobb szerved – és az egyik első, ami jelez, ha túl sokat dolgozol.

„A hosszú időn át tartó túlmunka alváshiányt és krónikus stresszt eredményez, amelyek közismerten rontják a bőr egészségét, minőségét és megjelenését” – mondta Dr. Helen He, a Mount Sinai–Clinique Healthy Skin Dermatology Center társigazgatója.

„Ezek a változások felgyorsítják a bőr öregedését, gyengítik az immunrendszert, és károsítják a bőr védőrétegét. Ettől a bőr érzékenyebbé válik, és könnyebben gyullad be, illetve fertőződik meg” – tette hozzá.

Számíthatsz ráncokra, szem alatti duzzanatokra, pirosodásra, sötét karikákra, megereszkedett szemhéjakra és az ajkak körüli bőrsüllyedésre is.

Emellett a kortizolszint emelkedése miatt fokozódik a faggyútermelés, ami eltömíti a pórusokat, pattanásokhoz és cisztás aknéhoz vezet.

A vibráló irodai világítás nem csak idegesítő – káros is lehet.

„Sok ilyen lámpa kis mennyiségű UV-sugárzást bocsát ki”

– mondta Dr. Ross Levy, a Northwell Northern Westchester Hospital bőrgyógyászati osztályának vezetője. „Az UV-sugárzás jelentős oka a bőr öregedésének, és jelentősen hozzájárul a bőrrák kialakulásához is.”

És ott van még a kék fény – az, amit a LED-izzók és az elektronikus eszközök (mobil, tablet, laptop) bocsátanak ki.

„Ez a fény nemrégiben a DNS-károsító hatása miatt került a figyelem középpontjába, mivel oxidatív stresszt okoz, súlyosbítja a pigmentfoltokat és felgyorsítja a bőr öregedését

– különösen sötétebb bőrtípusúaknál” – mondta Dr. He.

Ha pedig napközben sosem ér a napfény, az D-vitamin-hiányt okozhat, amitől a bőr szürkévé, fakóvá válik.

Mit tehetsz ellene?

Aludj eleget

Igyál sok vizet

Egyél antioxidánsokban és omega-3-ban gazdag ételeket: zöldségeket, gyümölcsöket, magvakat, fermentált ételeket, halat

Mozogj rendszeresen

Használj vas-oxidot tartalmazó, színezett ásványi fényvédőt, bent is

Építsd be a bőrápolásodba a tretinoint, a hialuronsavat és a C-vitamint

Menj ki a szabadba

2. Látásromlás: digitális szemfáradtság és száraz szem szindróma

A képernyő bámulása kinyírja a szemed.

„A képernyők hosszan tartó nézése digitális szemfáradtságot és száraz szem szindrómát okozhat” – mondta Dr. Avnish Deobhakta, a New York Eye & Ear Infirmary of Mount Sinai szemésze.

„Ez homályos látást, fejfájást, égető érzést és fókuszálási nehézséget is jelenthet, amelyek hosszú távon rendkívül kellemetlenek lehetnek.”

Mit tehetsz ellene?

Kövesd a 20–20–20 szabályt: 20 percenként nézz 20 másodpercig egy 20 lábnyira (~6 méterre) lévő tárgyat

Tartsd a monitort legalább 60 cm-re magadtól, a középpontja legyen 10–12 cm-rel a szemszint alatt

Használj vény nélküli szemcseppet

Használj kifejezetten képernyőre tervezett szemüveget – Dr. Suyeon Yu szerint ez csökkenti a szem fókuszálási terhelését, megelőzve a fejfájást és a homályos látást

3. Szívbetegség és stroke

Azok, akik heti 55 óránál többet dolgoznak, 35%-kal nagyobb eséllyel kapnak stroke-ot, és 17%-kal nagyobb eséllyel halnak meg szívbetegségben, mint azok, akik heti 35–40 órát dolgoznak – állítja a WHO.

2016-ban világszerte több mint 745 000 haláleset kapcsolódott a túlmunka okozta szívbetegséghez és stroke-hoz.

A krónikus stressz főbűnös: a kortizol és adrenalin megemeli a vérnyomást, felpörgeti a szívverést, növeli a vércukor- és koleszterinszintet. Hosszú távon ez tönkreteszi a szív- és érrendszert.

És ez csak a stressz. A hosszú munkaidő gyakran együtt jár egészségtelen életmóddal is.

„Ha a legtöbb idődet munkával töltöd, kevesebb időd jut az egészséges ételekre, a társas kapcsolatokra, az alvásra és a mozgásra is”

– mondta Dr. Danielle Qing, a Mount Sinai belgyógyásza.

A mozgáshiány és a hosszas ülés trombózist okozhat, ami tüdőembóliához és szívmegterheléshez vezethet.

Mit tehetsz ellene?

Mozogj legalább napi 30 percet

Aludj 7–9 órát éjszakánként

Kerüld az ultrafeldolgozott ételeket, válaszd a zöldségeket, gyümölcsöket és teljes kiőrlésű gabonát

Használj stresszcsökkentő technikákat: légzőgyakorlat, tudatos jelenlét, progresszív izomlazítás, naplóírás

4. Súlygyarapodás és elhízás

A heti 40+ órás munkaidő az elhízás fokozott kockázatával jár. Nemcsak a közös nassolások miatt.

„Gyakran gyorsételeket választanak az emberek, mert ezek könnyen elérhetők és gyorsan elkészíthetők. Ezek azonban általában tele vannak sóval, zsírral és tartósítószerekkel” – mondta Qing.

A hosszú nap végén gyakori a túlevés, különösen, ha napközben kihagysz egy-két étkezést. Ráadásul a túlmunka miatt a mozgás is elmarad.

A nyugati emberek kevesebb mint egynegyede mozog eleget – és a legtöbben a munkát okolják.

„Ez mind elhízáshoz vezethet, ami szívbetegséget, diabéteszt, magas vérnyomást, magas koleszterinszintet, májbetegséget, alvási apnoét és bizonyos rákokat is okozhat.”

Mit tehetsz ellene?

Állj fel: szerezz be álló íróasztalt

Próbálj ki egészséges ételkiszállító szolgáltatásokat

Mozogj: gyaloglás, futás, kerékpározás is segít

5. Probléma: Nyak- és hátfájás

Ha valaha is órákon át voltál egy irodai székhez kötve, akkor pontosan ismered azt az ismerős nyilallást a nyakadban vagy azt az állandó, alattomos lüktető derékfájást.

Nem vagy egyedül.

A kutatások szerint az irodai dolgozók akár 69 százaléka tapasztal nyaki fájdalmat, és 51 százalékuk küzd alsó háti fájdalommal is.

Sokaknál ez az állapot krónikussá válik. A fő bűnös? A hosszú órákon át tartó ülés, megszakítások nélkül – gyakran kényelmetlen pózban vagy helytelen testtartással. Ez feszültséget kelt a gerincben, az izmokban és az ízületekben.

És akkor még ott van a rosszul kialakított munkakörnyezet is.

Túl magasan vagy alacsonyan lévő képernyők, nem megfelelő magasságban lévő székek, a deréktámasz hiánya – mindez csak tovább súlyosbítja a helyzetet.

Ráadásul az ismétlődő mozdulatok, mint a megállás nélküli gépelés, kéz- és csuklófájdalmakhoz vezethetnek, amelyek miatt még az olyan hétköznapi dolgok is fájdalmassá válhatnak, mint egy bögre felemelése vagy egy gomb begombolása.

Mit tehetsz ellene:

Tarts rövid szüneteket a nap folyamán, hogy nyújtózkodj és sétálj egyet.

Használj ergonomikus széket, billentyűzetet és egeret, amelyek segítenek helyreállítani a testtartásodat és megelőzni a mozgásszervi fájdalmakat.

Gondoskodj a megfelelő világításról – mert a hunyorgásból is jöhetnek a fej- és nyakfájások.

6. Probléma: Emésztési káosz

A túl sok ülés nemcsak a hátadat, hanem a beleid működését is hátráltatja. A mozgáshiány csökkenti a véráramlást a beleidben, miközben növeli a nyomást a gyomor- és bélrendszeredben.

Ennek eredménye a jól ismert szentháromság: székrekedés, puffadás, gázképződés és görcsök.

És ez még csak a kezdet. A krónikus stressz csak súlyosbítja az egészet. A kortizol és az adrenalin megbolygatják a bélrendszert: lelassítják az emésztést, és felborítják a hasznos és káros baktériumok közötti kényes egyensúlyt a bélflórádban.

Hosszú távon ebből lehet

irritábilis bél szindróma, gyulladásos bélbetegség vagy akár gyomorfekély is.

Márpedig nem valami kellemes dolog kávé után kétrét görnyedni az open office közepén.

Mit tehetsz ellene:

Egyél kisebb adagokat, gyakrabban, és ügyelj arra, hogy rostban gazdag ételeket válassz.

Igyál elég vizet.

Próbálj ki probiotikumokat vagy prebiotikumokat az emésztőrendszered támogatására.

Építs be lazító technikákat a napodba – mélylégzés, meditáció, jóga mind segíthetnek.

7. Probléma: Legyengült immunrendszer

A túlmunka kinyírja az immunrendszert. Ezért vagy te az, aki mindig megfázik, amikor körülötted valaki tüsszent egyet a nyomtatónál.

Dr. Theodore Strange szerint a krónikus stressz és az alváshiány kombinációja súlyosan csökkenti a fehérvérsejtek – például a fertőzések ellen küzdő limfociták – számát és hatékonyságát.

És ez még nem minden. Egy kutatás szerint már egyetlen átalvatlan éjszaka után is úgy viselkedik az immunrendszered, mintha híztál volna 20 kilót.

A bélflórád felborul, a gyulladásszint emelkedik, a fertőzésekre adott válasz gyengül.

Tehát amikor azt gondolod, hogy csak pár emailt küldesz még ki hajnal kettőkor, valójában épp az immunrendszeredet csinálod ki.

Mit tehetsz ellene:

Aludj minden éjjel legalább hét-kilenc órát – nem pótolható hétvégén.

Végezz stresszcsökkentő tevékenységeket – meditáció, jóga, séták, légzőgyakorlatok.

Tartsd be a higiéniai alapszabályokat: kézmosás, zsebkendő, tiszta telefon.

Csökkentsd az alkohol- és dohányfogyasztást – mert igen, ezek is számítanak.

 

8. Probléma: Depresszió, szorongás és kiégés

Mindezek a testi hatások csak tetézik azt a mentális lavinát, amit a túlmunka elindít benned. A túl sok munkaórával töltött hét, különösen, ha az meghaladja a 48 órát, szoros összefüggést mutat a depresszió és a szorongás kialakulásával – mondta Dr. Anna K. Costakis, a Northwell Staten Island University Hospital pszichiátere.

Az extrém hosszú munkaidő hozzájárul a kiégéshez is – ez egy olyan állapot, amely érzelmi, fizikai és mentális kimerültséggel jár, és amit a tartós stressz idéz elő.

„Bizonyítékok vannak arra, hogy a hosszabb munkaórák növelik az öngyilkossági gondolatok és cselekedetek előfordulását”

– tette hozzá Costakis.

A probléma nemcsak abból fakad, hogy stresszes a munkád. Az is számít, hogy közben a pozitív dolgok – barátok, család, pihenés, öröm – teljesen kiszorulnak az életedből.

„A szocializáció és a szeretteinkkel töltött idő kulcsfontosságú a mentális egészséghez. Ha ez elmarad, az elszigetelődéshez, magányhoz és fokozott depresszióhoz, szorongáshoz vezethet” – figyelmeztet Dr. Qing.

Mit tehetsz ellene:

Aludj eleget.

Tarts „mentális egészség-szüneteket”: sétálj egyet, ebédelj nyugodtan, beszélgess egy kollégával. Costakis ezt úgy hívja: „engedjük ki a gőzt a kuktából.”

És a legfontosabb:

„Elengedhetetlen, hogy világos határokat szabjunk a munkával kapcsolatban a fizikai és mentális egészség megőrzése érdekében”

– mondta Costakis.

„Egy-egy rövid, megterhelő periódus még kompenzálható a következő napokban, de azon túl minden nyereség eltörpül a pihenés és az egészség elvesztéséhez képest.”


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
A Z generációs eladók, pincérek, ügyfélszolgálatosok köszönés nélkül bámulnak az idősebbek szerint
A jelenség valóban létezik, sokakat zavar. Többféle magyarázat is született a fiatalok viselkedésére.

Megosztom
Link másolása

Ha valaha léptél oda úgy egy kasszához vagy ügyfélszolgálati pulthoz, hogy csak néma néztek köszönés nélkül, vagy ha jártál már úgy étteremben, kávéházban, hogy köszönés nélkül bámult rád a fiatal felszolgáló, akkor már te is tudod, milyen az a "Z-generációs pillantás".

És nem vagy egyedül ezzel a tapasztalattal. velem is megtörtént már, például amikor laptopot vásároltam egy műszaki üzletláncnál. Se köszönés, se kedvesség, és amikor a kb. 20-21 éves eladótól kérdeztem valamit, szó nélkül faképnél hagyott. Amikor utánamentem, és megkérdeztem, csak rám mordult, hogy megnézi a raktárban a terméket.

A jelenség a világon egyre több helyen ismert.

Az idősebb generációknak nagyon nem tetszik, ahogyan a Z-generáció egyes tagjai kommunikálnak - pontosabban NEM kommunikálnak. Ezt foglalta össze nemrég egy cikkében a New York Post.

Azt írják, elárasztották az X-et (a hajdani Twittert) a posztok, amelyekben arról panaszkodik a többi generáció, hogy a mai fiatalok hogyan végzik az ügyfélszolgálati munkát.

"Elegem van az újfajta ügyfélszolgálatból, ahol az emberek csak néznek rád, amikor odaérsz a pulthoz."

Egy másik felhasználó is hasonlót tapasztalt, ám ő vendéglátóhelyen futott bele.

"Új jelenség terjed: bemégy egy kajáldába vagy kávézóba, és csak bámulnak rád – nem köszönnek, nem kérdeznek semmit." Ezt a reakciót nevezték el "Z-generációs pillantásnak".

Sokan számoltak be arról, hogy amikor csak üres tekintettek, szótlanul néznek rájuk, az zavarba ejtő, és nem ezt várják el az ügyfélkapcsolatban dolgozóktól.

Az emberek, amikor szolgáltatónál járnak, szeretnének reakciót kapni, szeretnék tudni, hogy jó helyen járnak-e, a megfelelő személyhez fordultak-e a problémájukkal.

A hostesstől elvárják, hogy rájuk mosolyogjon, az étteremben ne szó nélkül vezessék őket az asztalukhoz, és az üzletben ne nézzenek rájuk úgy, mintha rossz helyen járnának.

Akadt, aki megvédte ezt a viselkedést. Van, aki szerint a vevőknek egyáltalán nem jár a kedvesség, más pedig azzal érvelt hogy ha másnak is napi 8 órában kellene elviselni a világ összes idiótáját, az is így viselkedne.

Többféle oka lehet ennek a távolságtartó - és valljuk be, tényleg nem kedves - viselkedésnek. Például az is, hogy dolgozni muszáj, de sokan nem szeretik a munkájukat.

Vannak, akik a koronavírus járványra vezetik vissza az okokat.

A karantén és lezárás erőteljesen befolyásolta a Z-generáció szocializációját, hiszen egyrészt sokan akkor jártak iskolába, másrészt a társadalmi elszigetelődéssel együtt járt a kommunikációs készségek visszafejlődéésével. Nem tanulták meg kezelni a társas helyzeteket, és nem tudják, hogyan lehet másokkal offline gyorsan és hatékonyan kapcsolódni.

De akad olyan magyarázat, amelyik az okoseszközök elterjedésével és a túlzott képernyőhasználattal hozzák összefüggésbe a modortalanságot. A fiatalok egyrészt a képernyőhöz szoktak – olyan dolgokat néznek, amelyek sosem néznek vissza.

Másrészt a közösségben elsajátítható készségek hiánya miatt szoronganak társas helyzetben. Harmadrészt új norma alakult ki arról, hogy ne zavard a másikat – vagyis ne lépj be mások személyes terébe, hacsak nem muszáj.

Te mit gondolsz erről?

Forrás: The New York Post


Megosztom
Link másolása

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Ha ezeket a jeleket tapasztalod, akkor utál a főnököd, és jobb másik munkahelyet keresni
Amikor a reggeli kávé már nem segít felébredni és a gyomrod görcsbe rándul az e-mailek gondolatától is, lehet, hogy nem te változtál meg, hanem a munkahelyed mérgező.

Megosztom
Link másolása

A munkahelyi légkör nem csupán a napi hangulatodra van hatással, hosszú távon akár az önbizalmad, az egészséged és az egész pályád is rámehet. A rejtett, de árulkodó jelek és a szakértői tanácsok segíthetnek időben felismerni: itt az ideje váltani, mielőtt túlságosan mélyre süllyednél egy mérgező közegben.

Ezek a jelek figyelmeztetnek, hogy a főnököd nem annyira kedvel

A  mérgező vezetők egyik jellemző magatartása a folyamatos kritika, miközben a valódi teljesítményekért járó elismerést másoknak tulajdonítják. Ez a viselkedés hosszú távon aláássa a munkatársak önbizalmát, csökkenti a motivációt és rontja az egyén és a csapat teljesítményét is.

A Harvard Business Review és a Stevens Institute of Technology kutatásai szerint a legkárosabb főnöki típus nem feltétlenül az állandóan ellenséges, hanem az, aki kiszámíthatatlanul váltogatja a kedvességet és a durvaságot az úgynevezett „Jekyll és Hyde” típus.

Ez az érzelmi hullámvasút fokozott stresszt, bizalmatlanságot és érzelmi kimerültséget okoz, sokszor súlyosabb következményekkel, mint a nyílt elutasítás.

Ezen túlmenően a pszichopátiára hajlamos vezetőkre gyakran jellemző a mások munkájának kisajátítása, a felelősség elhárítása, manipulatív játszmák, valamint az empátia teljes hiánya. Az ilyen főnökök hosszú távon rombolják a munkahelyi légkört és az alkalmazottak mentális egészségét is.

Milyen jelek esetén érdemes megfontolni a munkahelyváltást?

Ha a munkahelyi szorongásod átragad a magánéletedre (pl. alvászavart, ingerlékenységet, gyérülő emberi kapcsolatokat észlelsz).

Ha már az értékeidet, határaidat rendszeresen megsértik például megaláznak, figyelmen kívül hagyják az észrevételeidet.

Ha a teljesítményed nem számít, csak a lojalitás, félelem, vagy hízelgés.

Ha a vezető félelemmel irányít, és az átláthatóság helyett csak utasít.

A munkahelyváltás még akkor sem  mindig könnyű, ha egy jól prosperáló gazdasági időszakban váltasz. Vannak ugyanakkor olyan körülmények, amikor érdemes megfontolni a maradást, a kitartást.

Mikor érdemes mégis kitartani?

Ha a főnök nem személyesen rád fókuszál, hanem általános szervezeti nyomás alatt áll (pl. új menedzsment, külső válsághelyzet).

Ha tudsz vele nyíltan beszélni, és elkezdődött a változás, még ha lassan is.

Ha a szervezet más tagjai (pl. HR, mentor, más vezető) támogatnak és hitelesen képviselnek téged.

A munkahelyed nemcsak a fizetésed forrása, hanem a mindennapi életed része. Ha rombol, nem épít: lépned kell.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
„Nem Birkinre gyűjtünk” – így kampányol Görög Zita a kerekesszékes gyerekeknek mellett
A modell arra buzdít, hogy te is adományozz: olyan buszt vesznek a pénzből, amivel kerekesszékes gyerekeket tudnak szállítani kórházi épületek között.

Megosztom
Link másolása

Görög Zita egy olyan kampány élére állt, ami kerekesszékkel közlekedő gyerekek szállításával kapcsolatos.

A modell és influencer szokatlan módját választotta a kampányolásnak: Instagramra feltöltött videójában egy táblát tart. Rajta felirat:

"Nem Birkinre gyűjtünk."

Mellette gyerekek ülnek kerekesszékben.

"Nem táskára, hanem 2 db, kerekesszékes gyermekek szállítására alkalmas autóbuszra gyűjtünk a Bethesda Gyermekkórház számára"

- írta a poszszövegben.

"A kórháznak több épülete van. A Bethesda utca 3. és az Ilka utca 57. között néhány száz méter a távolság. De próbáltad már ezt megtenni kerekesszékkel télen a Városligeten át? Nyáron 200 fokban? Álmunk, hogy olyan speciális, akadálymentesített kisbuszokat vásárolhassunk, amelyekkel biztonságosan, méltósággal és kiszámíthatóan szállíthatjuk a gyerekeket a fejlesztésekre és vizsgálatokra, az ezzel nyert időt pedig a gyógyításukra fordíthatjuk."

Hozzátette:

"Egy ilyen kisbusz a kényelmesebb szállítás mellett, a szülők válláról is levesz egy hatalmas terhet.

Sok család számára ugyanis minden egyes lépés egy küzdelem – de most lehetőségünk van arra, hogy ezeket a lépéseket együtt könnyebbé tegyük! Ahhoz, hogy a kis betegek egyszerűbben és még nagyobb biztonság mellett juthassanak el a gyógyulásukig vezető célig, összesen 40 millió forintra lenne szükségünk.

Csatlakozz hozzánk az adománygyűjtésben, és tegyük meg együtt a tízezer lépést!"

Így segíthetsz a gyűjtésben:

Bankkártyás adományozással: EZEN AZ OLDALON, KATT IDE

Banki átutalással: Bethesda Kórház Alapítvány 10300002 – 20350699 – 70073285 (MBH Bank) számlaszámra, és írd a megjegyzés rovatba a “kisbusz” szót.

A videót itt láthatod - vár meg, amíg betölt:


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
A lányos apák tovább élhetnek – és minél több lányuk van, annál tovább
Visszafele is jótékony a hatás: azok a lányok, akiknek az életében aktívan jelen van az apjuk, ritkábban küzdenek magánnyal.

Megosztom
Link másolása

Napjainkban a hosszú élet titka rendkívül népszerű téma, és mindenki szeretné kifürkészni, mi a titka. Bár továbbra sincsen csodálatos módszer az élet meghosszabbítására, a lányos apák jó hírünk van.

A kutatások szerint azok az apák, akiknek lányuk van, tovább élhetnek.

A @females nevű Instagram-oldal érdekes tudományos eredményeket osztott meg.

A lengyelországi Jagelló Egyetem kutatásai szerint a lányos apukák hosszabb életre számíthatnak – minden egyes lánygyermek születése átlagosan 74 héttel hosszabbítja meg az életüket. A több mint 4300 fő adatait vizsgáló kutatás nem talált hasonló hatást a fiúgyermekek esetében. Ráadásul a lányos apák érzelmileg kiegyensúlyozottabbak, jobban kommunikálnak és magasabb az önértékelésük is.

A kutatásban 2147 anyát és 2163 apát vizsgáltak. Az eredmények szerint sem a fiúk száma, sem a gyermekek összlétszáma nem volt hatással az apák életének hosszúságára – kizárólag a lánygyermekek számával mutatott összefüggést.

Bár a kutatás jót jelent az apák számára, az anyákra nézve kevésbé pozitív. A kutatók azt feltételezték, hogy a fiúk "több energiát vonnak el" az anya szervezetéből, és a tényező negatív hatással van a várható élethosszra. És az eredmények szerint fiú- és a lánygyermekek ugyanúgy csökkenthetik az anya életének hosszát.

Ennek több oka is lehet, például az, hogy manapság a nők egyre későbbi életkorban vállalnak gyermeket, és ezzel együtt nagyobb boldogságot és beteljesülést társítanak az anyasághoz.

Az apa-lánya kapcsolat érzelmi és élettani szempontból is különleges.

Az All For Kids nonprofit szervezet – amely hátrányos helyzetű gyerekeket, szülőket és közösségeket támogat – egy blogbejegyzésében hangsúlyozta: az apák pótolhatatlan szerepet töltenek be minden gyermek életében, de különösen szoros és egyedi kapcsolatot alakítanak ki lányaikkal.

Az Ohio State University kutatásai szerint azok a lányok, akiknek az életében aktívan jelen van az apjuk, ritkábban küzdenek magánnyal. A Family Studies Intézet pedig megállapította, hogy azok a lányok, akiknek jó a kapcsolatuk apjukkal, később lépnek párkapcsolatba, és inkább a tanulásra koncentrálnak, stabilabb életet építenek.

Forrás: Yourtango


Megosztom
Link másolása