Tenki Réka: „Nem vagyok felhőtlen boldog, mert attól félek, hogy elmegy a szerencsém”
Tenki Réka nem az a típus, aki hátradől a kanapén, és popcornnal a kézben végigpörgeti a saját filmjeit, majd elégedetten bólint, hogy „na, ez most odatettük”. Egyáltalán nem. Sőt, ha egyáltalán megnézi, az is évekkel később történik, amikor már nem feszíti belülről a forgatás emléke.
A színházban más a dinamika – ott a kémia dönt. Ha egy rendezővel ez nincs meg, nem tud beleállni a szerepbe. „Ilyenkor minden porcikám tiltakozik.” És fordítva: ha ott ül a nézőtéren egy alkotó, akire fel tud nézni, képes szinte önkéntelenül is hozzá idomulni.
Azt mondja, vágyik arra, hogy egyszer valaki őbenne lássa meg a következő filmje főhősét. Ne egy arc legyen a sok közül, hanem az arc. A fókusz. Egy lehetőség, ahol ő és a rendező együtt hoznak létre valami különlegeset. „Vágyom arra, hogy egyszer valaki bennem lássa meg a filmjének főszereplőjét, és a rendezővel kihozhassuk egymásból a maximumot” - árulta el a Blikknek.
Ha valaki még azt gondolná, hogy a Jászai Mari-díjas színésznő estéit díjátadók vörös szőnyegén tölti, annak van egy rossz híre: nem. És a külső? Szó sincs arról, hogy nem lenne fontos – csak nem úgy.
A példaképei között Monica Bellucci és Jennifer Lawrence is ott van – nemcsak a külsejük miatt. „Hihetetlenül tehetségesek is.” És ott van még Tilda Swinton: „Minden szerepében hiteles, különleges. Az biztos, hogy senkivel nem fogod összetéveszteni.”
Tenki Réka szerint a trendek jönnek-mennek – néha beletalál, máskor nem.
– teszi fel magának. De közben már arra is felkészült, hogy a lendületes időszakokat néha a csend követi. „Tudom, hogy sokan kiégnek ilyenkor, és folyamatosan azt kutatják, hogyan tudnának visszakapaszkodni a csúcsra. Nekem is meg kellett tanulnom, hogy ne vágyakozzam olyan dolgok után, amelyeket nem kaphatok meg.”
A rivaldán túl ott a másik világ is: az otthoni. És ebben az univerzumban is tudatosan építkezik. A gyerekei születése óta csak évente egy bemutatót vállal, havonta legfeljebb tíz előadással. Ezt pedig az Örkény Színház igazgatója, Mácsai Pál is tiszteletben tartja.
És hogy kiből meríti a legnagyobb erőt? Nem kérdés: a férjéből, Csányi Sándorból. „Nagy segítséget jelent a férjem, Csányi Sándor, aki olyan támaszt nyújt nekem, mint senki más. Ő az egyik legpozitívabb ember az életemben, aki minden helyzetben megtalálja a jót, és engem is képes magával rántani egy jó érzésbe.” Mert az öröm sem mindig jön magától.
Szóval, ha valaki még mindig azt hiszi, hogy a színészi lét kizárólag reflektorfényből, címlapfotózásokból meg örök boldogságból áll, az nézze meg Tenki Rékát. De csak pár év múlva – ő is akkor szokta.
