ÉLETMÓD
A Rovatból

Szeretnél leszokni a vape-ről? Ez a 11 ügyes trükk segít végleg megszabadulni tőle!

Hiányzik a vape? Íme a legjobb tippek, hogy legyőzd ezt az érzést!

Megosztom
Link másolása

A vape-ket jelentősen kevésbé tartják károsnak, mint a cigarettákat. Azonban tanulmányok kimutatták, hogy hasonlóan a cigarettához, a vape használata is növelheti a fogszuvasodás, az alvászavarok, a termékenységi problémák, a szívbetegségek és a tüdőt érintő betegségek kockázatát. Szóval hogyan lehet végleg megszabadulni tőle?

Dr. Bhavini Shah, a LloydsPharmacy Online Doctor háziorvosa szerint: „A legtöbb vape nikotint tartalmaz, ugyanazt az anyagot, mint a dohány. Ez ideiglenesen jó érzést kelt, és minél többet használsz, annál inkább sóvárogsz utána, ami függőséghez vezethet.

A nikotin olyan erős stimuláns, hogy megváltoztatja az agy kémiai folyamatait, így egyre többre van szükséged, hogy ugyanazt a hatást elérd. De ez a függőség legyőzhető.”

„Nem kell dohányosnak lenned ahhoz, hogy nikotinfüggőség alakuljon ki” – mondja Dr. Shah a The Sun-nak.

„Sok ember, különösen a fiatalok, úgy kezdtek el vapelni, hogy soha nem próbáltak cigarettázni, mégis nikotinfüggők lettek.”

„A vape gyakran a napi rutin részévé válik – étkezések után, munkaszünetekben vagy társasági eseményeken. Ezt a szokást megtörni nehéz, de lehetséges.”

A szakember szerint a leszokás négy szakaszra bontható:

- Mérlegelés – elkezdesz gondolkodni a leszokáson.

- Felkészülés – eldöntöd, melyik módszert választod, milyen szolgáltatások segíthetnek.

- Cselekvés – abbahagyod a vape használatát, és szembenézel az elvonási tünetekkel.

- Fenntartás – az új, egészségesebb életmódra koncentrálsz.

Dr. Shah szerint: „A leszokás többszöri próbálkozást igényelhet, és közben az akaraterőd rendesen próbára lesz téve.”

Segítünk, így teheted egy kicsit könnyebbé a leszokás folyamatát:

Tűzz ki egy dátumot

Válassz egy időpontot a következő két hétben, amikor abbahagyod a vapelést, és használd ki ezt az időt a felkészülésre. Ehhez adunk egy csomó tippet mindjárt.

Végül az előző este távolíts el minden e-cigarettát az otthonodból, az autódból és a munkahelyi fiókodból. Az első napod pedig legyen szuper elfoglalt, de ne túl stresszes.

Lassan, de biztosan

A felkészülés két hete alatt fokozatosan csökkentsd a vape-ed nikotintartalmát, hogy fokozatosan szokj le, ahelyett hogy hirtelen hagynád abba.

Amikor már nikotinmentes vape-et használsz, sokkal könnyebb letenni az e-cigit, mert az agyad kisebb sokknak lesz kitéve.

Új szabályok

A felkészülés ideje alatt határozd meg, hogy csak bizonyos időpontokban vagy helyeken vapelhetsz – például csak munkahelyi szünetekben, az otthonodon kívül vagy meghatározott napszakokban.

Ettől nehezebb rendszeresen használni, és fokozatosan csökkentheted az összes fogyasztást.

Légy észszerű

Fontos, hogy megértsd, miért akarsz leszokni. Írd le az okokat, és nézd meg a listát, amikor rád tör a sóvágás.

Azonosítsd a triggereket

Ismerd fel azokat a helyzeteket, érzéseket vagy embereket, amelyek vapelésre csábítanak. Kezdetben próbáld elkerülni ezeket – például menj moziba buli helyett, ha úgy érzed, nem tudsz ellenállni a vapelésnek, amikor iszol.

Maradj aktív

Egy lendületes séta segíthet csökkenteni a sóvárgást és enyhíteni az elvonási tüneteket, derül ki a Psychopharmacology című folyóirat tanulmányából.

Az Exeteri Egyetem kutatása szerint már öt perc mérsékelt testmozgás, például gyors séta vagy biciklizés is elég lehet ahhoz, hogy leküzdd a nikotin iránti vágyat.

Kezeld a stresszt

A stressz ismert kiváltó oka a vapelésnek. A kanadai Torontóban végzett kutatások szerint a fiatal e-cigaretta használók több mint kétszer nagyobb valószínűséggel számolnak be krónikus stresszről.

Meditáció, jóga és mély lélegzetvétel - mind segíthet. Derítsd ki, mi működik neked a legjobban.

Kérj támogatást

Beszélj a barátaiddal és a családoddal, és mondd el nekik, hogy leszoksz. Talán sikerül meggyőznöd valakit, hogy együtt csináljátok, ami nagy segítség lehet.

Csatlakozhatsz egy támogató csoporthoz is, vagy keress a neten ingyenes Stop Smoking szolgáltatást.

Ünnepeld a sikereidet

Van egy új cipő, amire vágysz? Vagy egy étterem, amit szeretnél kipróbálni? Jutalmazd meg magad valami különlegessel, amikor elérsz bizonyos mérföldköveket, például két hetet, hat hónapot vagy egy évet vape nélkül.

Maradj elfoglalt

Sok vaper egyszerűen megszokja, hogy a vape mindig a kezében van, és gyakran maga a szokás hiányzik. Cukormentes nasik vagy a stresszlabdák remek figyelemelterelők lehetnek.

Használj segédeszközöket

Miért ne próbálnád ki a nikotinpótló terápiát? Tapaszok, rágók, tabletták, spray-k és inhalátorok kaphatók boltokban, gyógyszertárakban vagy akár vényre is.

Ha nagyon szenvedsz, kérj tanácsot egy gyógyszerésztől vagy a háziorvosodtól.

Meddig tart ez az egész?

„Ez attól függ, mennyi nikotint használtál eddig – magyarázza Dr. Shah. - Leállhatsz hirtelen is, de ez a módszer gyakran nem működik” – teszi hozzá.

„A fokozatos leszokást ajánlom – és csak akkor, ha eldöntötted, hogy nem térsz vissza a dohányzáshoz.”

Mire számíthatsz?

Az elvonási tünetek körülbelül 8 órával az utolsó vapelés után kezdődnek.

24 óra elteltével a sóvárgás fokozódik, majd 72 óránál éri el a csúcspontot, amikor valószínűleg ingerlékeny, szorongó leszel, és nehezen tudsz koncentrálni.

Ekkor kell az életmódbeli változásokra és új szokások kialakítására összpontosítanod, hogy pótold a vapeléssel töltött időt.

„Ne feledd, bár a tünetek kellemetlenek lehetnek, a nikotin elvonása nem ártalmas az egészségedre.”


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Beszéljünk a kakiról: ennyi székletürítés számít egészségesnek egy héten - meglepő számok következnek
Ennyiszer kéne kakilnod hetente, ha nem akarsz gyulladást, májkárosodást meg egy rakás más bajt. És adunk egy 11 pontos listát, ami segít elérni a bélmozgásos nirvánát.

Megosztom
Link másolása

Kakilni mindenki szokott. De hogy hányszor mész vécére hetente, az nem csak a komfortérzetedet befolyásolja – hanem a hosszú távú egészségedet is. Egy amerikai kutatás szerint ugyanis

a vécézés gyakorisága összefügghet a gyulladásokkal, a méreganyagok felhalmozódásával, sőt a májkárosodással is.

A chicagói Institute for Systems Biology kutatói szerint az arany középút – vagyis a golden number –

napi egy-két székletürítés, azaz heti 7-14 alkalom. Ennél ritkább ürítés már gyanús, a túl gyakori pedig szintén problémákat jelezhet.

Korábbi tanulmányok már összekötötték a székrekedést a fertőzések, a hasmenést pedig a demencia fokozott kockázatával. A mostani kutatás azonban mélyebbre ásott, hogy kiderítse: ezek a problémák okok vagy inkább tünetek?

A bélrendszer nem játék

Sean Gibbons, a kutatás vezetője szerint az orvosok hajlamosak a rendszertelen székletet puszta kellemetlenségként kezelni. Pedig az, hogy mi történik odabent, erősen befolyásolja a tested működését. Több mint 1400 egészséges felnőttet vizsgáltak, és elemezték az étrendjüket, a bélmikrobáikat, a genetikai állományukat és a vérük összetételét is.

Az alanyokat aszerint csoportosították, hogy milyen gyakran jártak vécére: hetente csak egyszer-kétszer (székrekedés), vagy naponta háromszor-négyszer is (hasmenés). Az eredmény:

ha a széklet túl sokáig marad a bélrendszerben, a jó baktériumok helyét rosszfiúk veszik át, amelyek a rostok helyett a fehérjéket bontják le – méreganyagokat termelve.

„Még teljesen egészséges embereknél is megemelkedett toxin-szintet találtunk a vérben, ha székrekedésük volt” – mondja Sean. Ezek a toxinok különösen a vesét terhelik meg.

A másik véglet sem jobb

Akik túl gyakran mentek vécére, azoknál gyulladást és májkárosodásra utaló jeleket találtak. Ilyenkor ugyanis a szervezet túl sok epesavat veszít, amit amúgy a zsírok emésztéséhez hasznosítana.

A bélboldogság arany zónája tehát: napi 1-2 kaki. Az ebbe a sávba eső emberek bélrendszerében több „jó baktérium” volt jelen, és az egész emésztésük harmonikusabban működött.

Nem meglepő módon, az étrendjük tele volt zöldséggel, gyümölccsel és vízzel - írta a The Sun.

Azt azonban hozzátették, hogy

a heti 3 kakilás még a normális alsó határán van, az ennél ritkább számít kifejezetten veszélyesnek.

Meg persze a 14-nél több...

Most pedig következzen a 11 tipp, amivel te is belőheted magad az arany zónába.

1. Kiwi, a bélrendszer titkos fegyvere

A napi két kiwi nemcsak C-vitamint tol be, hanem a benne lévő rostoknak köszönhetően hatékonyan segít mozgásba lendíteni az emésztőrendszert. Emily Leeming mikrobiomkutató szerint igazi szupergyümölcs, ha a kakiproblémáidra keresel megoldást.

2. Térd 90 fokban – nem csak tornán

A vécéhasználat testtartás kérdése is. Tedd fel a lábad egy kis sámlira, hogy a térded 90 fokos szögbe kerüljön. Ezzel kiegyenesíted a végbeled, és sokkal könnyebben tudsz majd üríteni.

3. Egy kanál olívaolaj – nem csak a salátára

Kirsten Jackson dietetikus szerint egy evőkanál olívaolaj segíthet beindítani a „gastro-colicus reflexet” – vagyis az emésztőrendszer automatikus válaszát arra, hogy valami új jön lefelé. Egy tanulmány szerint már napi 4 ml olívaolaj is hatékonyabb lehet, mint a klasszikus hashajtók.

4. 30 perc séta – az emésztés barátja

Az ülőmunka az emésztés ellensége. Egy laza séta már segíthet beindítani a bélmozgást, különösen közvetlenül étkezés után.

5. Vegyél mély levegőt – és ne tartsd vissza

Ha nyilvános helyen kellene vécére menned, és stresszelsz miatta, az csak ront a helyzeten. Emily szerint hallgass a tested jelzéseire, és próbálj meg lazítani. Mindenki kakál – ez nem ciki, ez biológia.

6. Egyél napi háromszor – normálisan

A reggeli kihagyása vagy az ebéd elodázása nem csak az energiaszintedet üti meg, hanem a bélrendszeredet is. A rendszeres evés serkenti a bélmozgást, főleg ha tele van rosttal és növényi eredetű fehérjékkel (például csicseriborsóval).

7. Ne dőlj be a chia-hype-nak

Bár mindenki a chia magot dicséri, Kirsten szerint a benne lévő nem oldódó rostok ponthogy lassíthatják az emésztést, főleg érzékeny gyomrúaknál.

8. Oldódó rost, a gyomor barátja

Jordan Haworth, a Functional Gut Clinic fiziológusa szerint az oldódó rost sokkal kíméletesebb a bélhez. Ilyen rost van például az almában, répában, zabban, borsóban és diófélékben. Segít megőrizni a széklet víztartalmát, így könnyebb tőle az élet.

9. Igyál napi fél liter ásványvizet – de nem mindegy, milyet

A megfelelő hidratáltság alap. De a magnézium- és nátrium-szulfátban gazdag természetes ásványvizek kifejezetten segíthetnek a székrekedés enyhítésében – legalábbis egy európai tanulmány szerint. A magnézium természetes hashajtóként működik.

10. Nézd meg, milyen színű a pisid

Ha olyan, mint az almalé, igyál többet. A vizeleted színe többet elárul a hidratáltságodról, mint hinnéd. A cél: halvány citromlé-szín. A sötét szín székrekedést is jelezhet, mert a szervezeted a belekből szívja vissza a vizet.

11. Ebédre probiotikumos joghurt? Igen!

Az erjesztett tejtermékek jó baktériumokat tartalmaznak, de ha biztosra akarsz menni, válassz olyat, amiben hozzáadott probiotikumok vannak – például Activia vagy Yakult. Jordan szerint ezeknek valóban van tudományosan igazolt hatásuk a bélmozgásra.

Szóval ha nem szeretnél toxikus anyagokat a véredbe, és meg akarod óvni a májadat is, akkor vedd komolyan a kaki-témát. Heti 7-14 alkalom nem csak a komfortzónád, hanem az egészséged záloga is.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Ez történik az emberi testtel, ha 9 hónapot tölt az űrben, ezzel néznek most szembe az asztronauták
Izomsorvadás, idegrendszeri betegségek, látáskárosodás – csak néhány a komoly egészségügyi kockázatok közül.

Megosztom
Link másolása

Egészen biztosan te is hallottál már az űrállomáson rekedt asztronautákról, és arról, hogy késett a megmentésük.

Egy nyolcnapos küldetésből lett kilenc hónapos tartózkodás az űrben. A NASA két asztronautája, Sunita Williams és Barry Wilmore most végre hazatérhetett.

De milyen hatással van az emberi szervezetre, ha ennyire hosszú ideig van az űrben?

Az emberek fejlődésük során a földi élethez alkalmazkodtak: a gravitációhoz, a természetes napfényhez. Ráadásul jóval kisebb sugárzáshoz vagyunk szokva. Az űrben azonban nincsen gravitáció, nincsen természetes napfény és nagyobb a kozmikus sugárzás szintje. Már eleve fizikai kihívást jelent a súlytalanság állapota, ám ez így együtt komolyan megterheli az emberi szervezetet.

A nagy energiájú sugárzás (amitől a Földön a légkör és bolygónk mágneses mezője véd) szakértők szerint DNS-károsodáshoz vezethet. Megnövekszik a rákbetegségek, neurodegeneratív betegségek, szív- és érrendszeri problémákhoz és az immunrendszer diszfunkciójának kialkulásának esélye.

A neurodegeneratív betegségek például az idegek károsodásával járó folyamatok, melynek következtében az agy funkciói csökkennek. A neurodegeneratív betegségekben az idegsejtek szerkezeti és funkcionális sérülése vagy előrehaladott pusztulása jellemző.

Mivel a gravitáció kulcsszerepet játszik az emberi test működésében, annak hiánya számos káros hatással jár.

Amikor az asztronauták szervezetét nem a földi élet során megszokott erőhatások érik, a két leggyakoribb probléma a csontsűrűség csökkenése és az izomsorvadás.

NASA szerint az asztronauták csontsűrűsége havonta körülbelül 1%-kal csökkennek, ha nem tesznek meg bizonyos óvintézkedéseket. A csontok emiatt gyengébbé és törékenyebbé válnak. Az izmok pedig azért kezdenek sorvadni az űrben eltöltött idő alatt, mert nincsenek kitéve olyan fizikai igénybevételnek, mint a Földön.

A gravitáció hiánya miatt a testfolyadékok felfelé áramlanak, ami növeli koponyaűri nyomást, ez pedig károsíthatja a látást.

A fejfájás is gyakori probléma az űrben. Egy 2024-es tanulmányból kiderült, hogy 24 megkérdezett asztronautából 22 gyakran szenvedett fejfájástól a Földtől távol töltött 26 hét alatt.

A zárt, elszigetelt környezet, a korlátozott társas kapcsolat az emberek mentális egészségét kezdi ki. Ez stresszhez, alvászavarokhoz, a kognitív teljesítmény csökkenéséhez és hangulatváltozásokhoz vezethet.

Bár még 700 ember járt az űrben, az eddigi kutatások szerint az asztronauták többsége idővel felépül. Ehhez általában annyi időt vesz igénybe, mint amennyi ideig távol voltak. A rövid, néhány napos alacsony Föld körüli pályán zajló küldetések esetében a biológiai károsodások 95%-a visszafordítható a visszatérés után.

Néhány hatás azonban - például a csontsűrűség csökkenése és a látásromlás, látáskárosodás - a hosszú ideig tartó űrben tartózkodás után megmaradhat.

Forrás: Sky.com


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
A rózsáid hatalmas, gyönyörű virágokat hoznak, ha ezt a 3 házi csodaszert beveted
Ne vegyél több méregdrága műtrágyát, a rózsáid imádni fogják ezeket az otthoni megoldásokat.

Megosztom
Link másolása

Ha valaha is volt rózsád, tudod, hogy ritkán érik be egy kis napsütéssel meg vízzel – ezek a növények konkrétan zabálják a tápanyagot. És

ha azt szeretnéd, hogy ne csak túléljenek, hanem döbbenetesen nagy és egészséges virágokat hozzanak, akkor ideje komolyan venni az etetésüket.

A túl sok nitrogén például hatalmas leveleket csinál ugyan, de virágot alig. A túl kevés nitrogéntől viszont sárgák lesznek a levelek, kókadtak a szárak és jelentéktelen, színtelenek a virágok. A foszfor hiánya miatt a bimbók ki sem nyílnak, a káliumhiány meg olyan gyenge szárakat hoz, hogy egy sima tavaszi szellő is letöri őket.

Lotte Berendsen, a Plantin nevű növényápoló app szakértője most három olyan házi praktikát ajánl, amitől a rózsáid nem csak életre kelnek, hanem konkrétan virágbomba üzemmódba kapcsolnak.

1. Tojáshéj – nem csak a reggelid maradéka

A tojáshéj tele van kalciummal, ami erősíti a növény sejtjeit és segít megelőzni egy rakás betegséget. Fogj pár héjat, daráld le, szórd a rózsa tövéhez, kapard bele a talajba, majd öntözd meg – a növényed hálás lesz.

2. Banánhéj – nem vicc, tényleg működik

A banánhéjban rengeteg kálium van, amitől a virágok nagyobbra nőnek és egészségesebbek lesznek. Vágd fel darabokra, keverd a rózsatő földjébe, vagy dobd egy befőttesüveg vízbe 2-3 napra, és ezzel locsold meg a növényt. A különbséget látni fogod.

3. Csontliszt – ne ijedj meg a nevétől

Ez foszforban gazdag, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy egyáltalán legyenek virágok. Egy nagy kanálnyit keverj bele mélyen a talajba – Lotte szerint nem csak a rózsák örülnek neki, de így kisebb eséllyel jönnek a kertedbe a kártevők.

Sokan igyekeznek elkerülni a bolti műtrágyákat, mert azokkal könnyen kiégethetik a növények gyökerét, vagy hosszú távon tönkreteszik a talajt.

Ezekkel az otthoni megoldásokkal viszont természetes módon segítheted a rózsáidat.

Via Express


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Meddig maradhatnak a vizes ruhák a mosógépben? A szakértő elárulja!
Sőt még tippet is adott, ha véletlen ott felejtetted volna őket!

Megosztom
Link másolása

Mindannyian jártunk már úgy, hogy elindítottunk egy mosást, majd teljesen megfeledkeztünk róla, és a vizes ruhák órákig a gépben maradtak.

De vajon mennyi idő után kell újra kimosni őket?

A higiéniai és tisztítási szakértő, Mary Futher, aki a közösségi médiában Madame Sweat néven ismert, most elárulta, mit érdemes tudni erről.

„Az általános szabály az, hogy ha a ruhák 12 óránál tovább állnak nedvesen, akkor újra kell mosni őket.”

Mary továbbá azt javasolja, adj fél csésze szódabikarbónát a mosószerhez, hogy biztosan eltüntesd a kellemetlen szagokat.

További trükkök a kellemetlen szagok ellen

Miután a szakértő megosztotta a tippjét, mások is elmondták kommentben, milyen módszereket használnak a dohos szagok megszüntetésére:

• Ha egy kevés ecetet adsz a mosáshoz, az is elősegítheti a kellemetlen szagok megszűnését

• Ha elöltöltős mosógéped van, soha ne csukd be teljesen az ajtaját! Hagyd félig vagy teljesen nyitva, hogy jól kiszellőzzön. A gumigyűrűt is töröld szárazra két mosás között, és ha lehet, a mosószer-adagoló fiókot is hagyd nyitva

• Ha kisebb adagokat mosol gyorsprogramon, sokkal könnyebb és hatékonyabb lesz

Via


Megosztom
Link másolása