ÉLETMÓD
A Rovatból

Mondd el anyukádnak: a kutatók szerint napi félóra séta látványosan csökkenti a vérnyomást 60 felett

Nem kell egyszerre letudni a mozgást, akár több részletben is ugyanolyan hatásos. A rendszeres gyaloglás javítja az erek rugalmasságát, ami kulcsfontosságú ebben az életkorban.

Megosztom
Link másolása

Aki azt hitte, hogy hatvan felett csak a félmaraton meg a spenótturmix mentheti meg a magas vérnyomástól, az most dőljön hátra. A nagy mutatvány ugyanis az, amikor a felső érték, a szisztolés, makacsul kapaszkodik felfelé, miközben az alsó, a diasztolés, ártatlanul pislog a normális tartományban. Az European Society of Cardiology szerint ez az izolált szisztolés hipertónia, és az erek rugalmasságának csökkenése okozza.

A jó hír az, hogy pont erre a problémára az egyik legjobb gyógyír nem egy drága tabletta, hanem a legegyszerűbb mozgás: a séta.

A nemzetközi szakmai ajánlások ma már egészen konkrét számot mondanak. „A lényeg heti 150 perc közepes intenzitású mozgás, ami a gyakorlatban napi 30 perc tempós séta, heti öt napon át” – foglalják össze az irányelvek. Ez pedig nem azt jelenti, hogy levegő után kapkodva kell róni a köröket.

A tempó akkor jó, ha még el lehet pletykálni a barátnővel, de egy hosszabb monológot már nem nyomnánk le lihegés nélkül.

A belgyógyászok azért imádják, mert ízületkímélő, biztonságos, és gyógyszerszedés mellett is simán végezhető.

Hogy ez nem csak valami légből kapott jótanács, azt egy friss kutatás is alátámasztja. Az Iowa State University és a University of Connecticut vizsgálatában 68 és 78 év közötti, magas vérnyomással élő felnőtteket vettek górcső alá.

„Húsz hét után a résztvevők, akik napi plusz 3000 lépést sétáltak, átlagosan 7 higanymilliméterrel alacsonyabb szisztolés értéket produkáltak, ami belgyógyászati szempontból már kimutathatóan mérsékli a szív- és érrendszeri kockázatot”

– magyarázta a kutatás egyik vezetője. Ez a plusz 3000 lépés nagyjából pont az a félórás séta, amiről a szakértők beszélnek.

És a legjobb az egészben? Nem kell egyszerre letudni. A napi adag simán lebontható két-három rövidebb, tíz-tizenöt perces menetre, a hatás ugyanaz. Ha pedig valaki jobban szereti a lépéseket számolni, az American Heart Association adatai szerint

napi 6000–7000 lépés már jelentős védőhatással bír.

A lényeg a rendszeresség, nem a teljes kifulladás. Persze az óvatosság nem árt. „A mozgás nem váltja ki a kezelést, viszont csökkentheti a gyógyszeradagot és lassíthatja az állapot romlását, de új program előtt mindig egyeztessen a kezelőorvosával, főleg, ha már van a kórtörténetében valami komolyabb” – figyelmeztetnek a szakmai ajánlások. Ha pedig séta közben szédülés, mellkasi nyomás vagy erős légszomj jelentkezik, azonnal meg kell állni. Úgyhogy lehet is felhúzni azt a kényelmes cipőt, és megtenni az első háromezer lépést, lehetőleg társaságban. Az erek hálásak lesznek érte.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
A Rovatból
Sokan esküsznek rá a kánikulában, pedig a szakértők szerint ilyenkor már többet árt, mint használ
Bár a ventilátor a legelterjedtebb otthoni hűtési megoldás, a kutatók szerint extrém melegben és magas páratartalom mellett már nem hatékony. Ilyenkor a készülék nem segíti a test párologtatását, ami a szervezet fő hűtési mechanizmusa, így a hőártalmak kockázata megnő.

Megosztom
Link másolása

Amikor a beton ontja a meleget és az agyunk is olvadni kezd, a túlélés két nagy ikonja körül forog a vita: a ventilátor vagy a légkondi? A válasz nem egy sima igen vagy nem, sokkal inkább egy kőkemény helyzetfelmérés, ami az egészségedről, a pénztárcádról és a bolygó jövőjéről is szól.

A lényeg, hogy a tested a párologtatással hűti magát, de ha a levegő túl párás, ez a szuperképesség csődöt mond.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a hőhullámok különösen az idősekre, a krónikus betegekre és a csecsemőkre jelentenek halálos veszélyt, akiknél ez a rendszer amúgy is sérülékenyebb.

Szóval, mikor melyik a nyerő?

Közepes melegben, amikor a páratartalom még nem fojtogat, a ventilátor a király. Pörgeti a levegőt, segíti a bőrödön a párolgást, és ha még egy kis vízzel is spricceled magad, szinte csodát tesz.

Extrém hőségben, 32-35 Celsius-fok felett, magas páratartalom mellett viszont a ventilátor már csak a forró levest kavargatja. Ilyenkor nem véd a hőártalomtól, sőt, az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint növelheti a testhőmérsékletet. Ilyenkor a légkondi a biztonságosabb megoldás.

Ha azonban nincs légkondid, egy pofonegyszerű trükkel mégis hűvöset csinálhatsz:

tegyél egy tál jeget vagy néhány jégakkut a ventilátor elé, és máris egy házi készítésű hidegfrontot indítottál a szobában.

A kényelemnek és a hűs levegőnek azonban ára van, és nem csak a villanyszámlán. A régi, hibás ventilátorok az amerikai Fogyasztóvédelmi Termékbiztonsági Bizottság szerint konkrétan tűzveszélyesek lehetnek. A légkondi sem ártatlan: a túlságosan száraz levegő irritálhatja a szemet és a torkot, a rosszul karbantartott, nedves belső részekben pedig megtelepedhet a penész, ami allergiát és asztmás rohamokat provokálhat.

Ráadásul a hűtőközegekkel is van egy apró probléma: brutálisan károsítják a környezetet. Az Európai Unió Tanácsa ezért is szigorított a szabályokon.

„Sok mindennapi termék, például a hűtőszekrények és a klímaberendezések, rendkívül káros anyagokon alapulnak, amelyek aláássák a környezetünket. Az új szabályok egyértelmű tilalmakat és korlátozásokat írnak elő”

Ezt Alain Maron, a brüsszeli régió klímaügyi minisztere közölte az EU Tanácsának sajtóközleményében.

Mielőtt azonban bármilyen gépet bekapcsolnánk, érdemes körülnézni a lakásban. A forró lakás elviselhetőbbé tétele már a megfelelő árnyékolásnál és a tudatos szellőztetésnél kezdődik. Napközben redőny le, ablak csukva, éjjel-hajnalban pedig kereszthuzat.

Egy alapos karbantartás is csodákra képes: a tiszta klímaszűrők és a pormentes ventilátorlapátok nemcsak hatékonyabbak, de biztonságosabbak is.

A végső döntés tehát mindig a hőmérőn, a páratartalom-mérőn és a józan észen múlik. Mérsékelt melegben a ventilátor a barátod, brutális kánikulában viszont a légkondi menti meg az életed. A legokosabb pedig az, ha a kettőt kombinálod: az Egészségügyi Világszervezet szerint a klímát 27 fokra állítod, és egy ventilátorral keringeted a hűs levegőt. Így a komfort megmarad, a villanyszámla csökken, a lelkiismereted pedig egy fokkal tisztább marad.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
A Rovatból
11 korai szokás, amiből meg lehet mondani, kiből lesz gazdag – és kiből nem
Ugyan senki sem lát a jövőbe, vannak olyan korai viselkedésminták, amelyek elég sokat elárulnak arról, hogy ki merre tart.

Megosztom
Link másolása

A vagyon ritkán érkezik egyik napról a másikra. A legtöbben nem lottónyertesek vagy startupmilliárdosok lesznek, hanem hosszú évek alatt rakják össze azt az életet, amiben van tartalék, biztonság és mozgástér. És bár senki sem lát a jövőbe, vannak olyan korai viselkedésminták, amelyek elég sokat elárulnak arról, hogy valaki merre tart.

Nem arról van szó, hogy aki albérletben lakik és a hó végén számolgatja a pénzét, abból biztosan nem lesz sikeres. Sokkal inkább arról, hogyan kezeli a nehézségeket, a munkát, az idejét és a saját hibáit.

1. Elhiszi, hogy képes javítani a saját helyzetén

Azok, akik később jobban boldogulnak, nem feltétlenül a leghangosabb vagy legmagabiztosabb emberek. Inkább azok, akik hisznek abban, hogy tudnak fejlődni.

Nem várják, hogy majd valaki felfedezi őket, és nem magyarázzák örökké a körülményeket.

Tisztában vannak az erősségeikkel, de azzal is, miben kell még fejlődniük. Ez a hozzáállás sokkal többet számít, mint a motivációs idézetek a Facebookon.

2. A problémákat nem végállomásnak tekintik

Van, aki egy kudarc után hetekig a sors igazságtalanságán búsong, más pedig azt nézi, mit lehetne legközelebb másképp csinálni.

Az utóbbiaknak általában nagyobb esélyük van előrébb jutni.

Nem azért, mert kevésbé viseli meg őket a kudarc, hanem mert képesek tanulási lehetőségként kezelni azt.

Kutatások szerint a fejlődési szemlélet segít abban, hogy az emberek ne adják fel az első komolyabb akadálynál.

3. Kérnek visszajelzést

Sokan úgy tesznek, mintha mindent tudnának. Ez rövid távon magabiztos viselkedésnek tűnhet, hosszú távon viszont meglehetősen drága stratégia.

Azok, akik hajlandók meghallgatni, mit rontottak el, és mit csinálhatnának jobban, gyorsabban fejlődnek.

Nem ragadnak bele ugyanazokba a hibákba, és kevésbé sértődnek meg attól, ha valaki kritikát fogalmaz meg velük szemben.

4. Olyan emberekkel veszik körül magukat, akiktől tanulhatnak

A kapcsolatok nem csak arra valók, hogy legyen kivel meginni egy kávét péntek délután. Aki tudatosan építi a szakmai és emberi kapcsolatait, gyakran több lehetőséget talál meg. Nem fél segítséget kérni, mentorokat keres, és nem gondolja azt, hogy mindent egyedül kell megoldania.

Egy ismert kutatás szerint még a lazább szakmai kapcsolatok is fontos szerepet játszhatnak abban, hogy valaki új álláslehetőségekhez jusson.

5. Tud nemet mondani

Ez különösen hasznos képesség Magyarországon, ahol sok munkahelyen még mindig erénynek számít az állandó túlterheltség.

A gazdag emberek nem azért jutnak előrébb, mert mindenre igent mondanak, hanem mert tudják, mire nem érdemes időt és energiát pazarolni.

Nem vállalnak el minden pluszfeladatot, nem mennek el minden megbeszélésre, és nem érzik kötelességüknek mindenki problémáját megoldani.

6. Pihennek, mielőtt teljesen kiégnének

A magyar munkahelyi kultúrában még mindig sokan úgy tekintenek a kimerültségre, mint valamilyen kitüntetésre. Pedig a kutatások évek óta ugyanazt mutatják: aki kipihent, jobb döntéseket hoz, produktívabb és kevésbé hibázik. Azok, akik hosszú távon jól teljesítenek, általában felismerik, hogy a pihenés nem lustaság, hanem befektetés.

7. Tudnak alkalmazkodni

Aki még mindig ugyanazokkal a módszerekkel próbál boldogulni, mint tíz éve, könnyen lemaradhat.

A munkaerőpiac, a technológia és a gazdaság folyamatosan változik.

Azoknak van nagyobb esélyük jól járni, akik képesek új készségeket elsajátítani,

és nem ragaszkodnak görcsösen ahhoz, ami régen működött.

8. Nem várnak arra, hogy valaki megmondja nekik, mit csináljanak

A kezdeményezőkészség ritka és értékes tulajdonság. Az ilyen emberek nem engedélyre várnak. Ha látnak egy problémát, megpróbálják megoldani. Ha van egy ötletük, elmondják. Nem feltétlenül azért jutnak előrébb, mert mindig igazuk van, hanem mert egyáltalán lépnek.

9. Nem próbálnak egyszerre mindent csinálni

A multitasking jól hangzik az önéletrajzban, de a valóságban gyakran csak annyit jelent, hogy valaki egyszerre több dolgot végez közepes színvonalon.

A hosszú távon sikeres emberek inkább priorizálnak.

Tudják, mi fontos és mi nem, és nem akarnak egy nap alatt három napnyi munkát elvégezni. Ha kell, delegálnak, segítséget kérnek vagy egyszerűen elengednek feladatokat.

10. Rendszeresen átgondolják a döntéseiket

A Harvard Business Review kutatása szerint a vezetők jelentős része a kudarcokból és a kellemetlen helyzetekből tanul a legtöbbet. Az önreflexió nem valamilyen ezoterikus gyakorlat, hanem annak felismerése, hogy időnként érdemes megállni és végiggondolni, mi működött és mi nem. Aki erre képes, általában gyorsabban fejlődik.

11. Nem csak azt nézik, mi nincs meg nekik

Mindig lesz valaki, akinek nagyobb a fizetése, szebb a lakása vagy újabb az autója. Azok viszont, akik kizárólag erre koncentrálnak, könnyen beleragadnak az elégedetlenségbe.

A gazdag emberek általában tudják értékelni azt is, amijük már van, miközben dolgoznak a következő céljukon.

Kutatások szerint a hála és az elégedettség érzése még a pénzügyi döntésekre is pozitív hatással lehet: türelmesebbé teszi az embereket, és csökkenti a rossz impulzusvásárlások esélyét.

A felsorolt szokások természetesen nem garantálják, hogy valakiből milliárdos lesz. A családi háttér, a szerencse, az egészség vagy éppen a gazdasági helyzet is rengeteget számít. De ezek azok a viselkedésminták, amelyek alapján gyakran már jóval az első komolyabb siker előtt látszik, hogy valaki képes lehet stabilabb, biztonságosabb és anyagilag is nyugodtabb életet építeni magának.

Via Yourtango


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
A Rovatból
Filléres trükk a nyári büdös kukák ellen: percek alatt megszünteti a szagot
Hogyan szagtalanítsd a nyári hőségben rekordgyorsasággal büdösödő kukákat? A módszer alapja a speciális tisztítási technika és olyan házi szerek használata, mint az ecet vagy a szódabikarbóna.

Megosztom
Link másolása

Van a nyárban egy egészen biztos pont: a pillanat, amikor a konyhai vagy a kerti kuka egy biológiai fegyverré érik. A hőség és a szerves hulladék nászából olyan szagorkán születik, ami elől nincs menekvés, és ami vonzza a nyüveket. De mielőtt felgyújtanád az egészet, vagy vegyvédelmi ruhában vinnéd ki a szemetet, van egy jobb ötletünk. Egy tízperces rutin, és három filléres háztartási szer elég ahhoz, hogy a probléma légszennyezésből szimpla logisztikai feladattá szelídüljön.

A csata első és legfontosabb lépése a kuka totális megtisztítása, de nem akárhogy. A Bunte.de cikke szerint a nagytakarítási protokoll kulcsa a módszeresség: egy slaggal vagy magasnyomású mosóval fentről lefelé haladva kell lebombázni a koszt a falakról. A trutyis vizet kiöntöd, majd az egészet megismétled, amíg a végeredmény csillogó nem lesz.

A legfontosabb lépés a végén jön: a kukát fejjel lefelé, egy falnak döntve kell hagyni csontszárazra száradni.

Ha a terep tiszta, jöhet a szagok elleni csodafegyver-arzenál. Permetezz a kuka belsejébe hígított eceteszenciát, ami kinyírja a szagokat okozó baktériumokat. Ha utálod az ecetszagot, a citromsav a te barátod: ugyanazt tudja, csak kulturáltabb illattal. A harmadik opció a szódabikarbóna, amit a száraz kuka aljára kell szórni, hagyni pár napig dolgozni, majd egy gyors öblítéssel eltávolítani. Ez a hármas hatékonyabb, mint bármilyen drága, vegyszeres csodaszer.

Emellett van egy bevált, régimódi trükk is: az ételmaradékokat csomagold újságpapírba, mielőtt kidobod.

A papír magába szívja a nedvességet, ami a bomlás és a bűz elsődleges motorja. Végül pedig a legbanálisabb, mégis leggyakrabban elrontott szabály: a kukát tedd árnyékba. A tűző nap ugyanis a bomlási folyamatok gyorsítósávja, ami garantálja a szagkatasztrófát.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
A Rovatból
9 dolog, amit a nők már tinédzserként megtanulnak, a férfiak viszont felnőttként sem
A párkapcsolati konfliktusok gyökere a nemek eltérő neveltetése. Az éretlen férfiak képtelenek megbirkózni 9 olyan alapvető készséggel, amit a legtöbb nő már tinédzserként elsajátít

Megosztom
Link másolása

A felnőtté válás része, hogy elsajátítunk olyan alapvető készségeket, amelyek megkönnyítik az életben való eligazodást. Bár ezek többsége az idő múlásával fejlődik ki, a nők jellemzően már fiatalon mesterévé válnak ezeknek, miközben az éretlen férfiak talán soha nem képesek rájönni a nyitjukra.

A nőket gyakran már fiatalon arra ösztönzik, sőt kényszerítik, hogy túl sok felelősséget vállaljanak magukra. Emiatt a gyakorlati és az interperszonális (személyközi) készségeink sokkal korábban fejlődnek ki, mint a férfiaké.

A tanulási hajlandóság és a felelősségvállalás elengedhetetlen az életben, és amikor ezek a készségek hiányoznak valakinél, a teher gyakran a nőkre hárul, hogy pótolják a hiányosságokat. Ennek eredményeképpen sok nő már a tinédzserévei alatt elsajátítja azokat az alapvető életvezetési készségeket, amelyekkel néhány éretlen férfi még felnőttként is küzd.

Íme az a 9 alapvető készség, amelyet a legtöbb nő tinédzserként elsajátít, de az éretlen férfiak nem tudnak kezelni:

1. Az érzelmek egészséges kifejezése: A társadalmi normák miatt a fiúkat gyakran úgy nevelik, hogy csak a „férfiasnak” tartott érzelmeket (például düh) mutathatják ki, míg a sebezhetőséget vagy az empátiát elnyomják. A nők tinédzserként megtanulják az érzelmek széles skáláját egészségesen megélni és kifejezni. A gőgös, éretlen férfiak felnőttként is beragadnak a régi mintákba, és elzárkóznak a változástól.

2. A visszautasítás méltóságteljes kezelése: A nők a felnövekedésük során (például a szülői szigornak köszönhetően) korán megtanulják elfogadni a „nemet” anélkül, hogy az sértődöttséget okozna. Ezzel szemben az éretlen férfiak a visszautasítást személyes sértésnek veszik, és gyakran nehezteléssel, hibáztatással vagy ellenségességgel reagálnak rá.

3. Osztozás a házimunkában: Sok családban a lányokat már korán bevonják a takarításba, főzésbe és a ház körüli teendőkbe. Az éretlen férfiak felnőttként is hajlamosak a házimunkát más feladatának tekinteni, és csak akkor hajlandóak segíteni, ha külön megkérik őket, ami egyenlőtlen párkapcsolati dinamikát szül.

4. Egyszerűbb ételek elkészítése: Az önellátás alapvető feltétele az ételkészítés. A nők többsége serdülőkorában megtanulja az alapvető konyhai folyamatokat, míg sok éretlen férfi felnőttként is teljesen másokra vagy a készételekre hagyatkozik, mert kényelemből kerüli a főzést.

5. A saját időbeosztás és ügyintézés menedzselése: Az orvosi vizsgálatok, a naptár vezetése vagy az autó karbantartása mind a felnőtt élet részei. A nők tinédzserként megtanulják kézben tartani a saját kötelezettségeiket, az éretlen férfiak viszont folyamatosan külső emlékeztetőkre (gyakran a párjukra vagy az anyjukra) utaltak, mert képtelenek önállóan megszervezni az életüket.

6. Bocsánatkérés, ha hibáztak: Az éretlen férfiak a tévedést nem tanulási lehetőségnek, hanem személyes kudarcnak és a büszkeségükön esett csorbának látják, ezért nehezen ismerik el a hibáikat. A nők már fiatalon rájönnek, hogy a felelősségvállalás és a bocsánatkérés a jellemet építi, és előreviszi a kapcsolatokat.

7. Kommunikáció konfliktushelyzetben: A lánytestvérek közötti viták megtanítják a nőket arra, hogyan fejezzék ki egyértelműen az érzéseiket és hogyan értsék meg a másikat a konfliktusok során. Ezzel szemben az éretlen férfiak a produktív beszélgetés helyett inkább teljesen bezárkóznak (falat húznak maguk köré) vagy agresszíven robbantják a vitát, mert hiányzik belőlük az ehhez szükséges érzelmi érettség.

8. Segítségkérés, ha szükség van rá: Sok férfi a sebezhetetlenség látszatát és a teljes önellátást a férfiassággal azonosítja, így az éretlen férfiak a segítségkérést a hozzá nem értés jeleként élik meg. A nők korán megtanulják, hogy a támogató háttérre való támaszkodás nem gyengeség, hanem a bölcsesség és a belső magabiztosság jele.

9. Felelősségvállalás a saját fejlődésért: Az érettség legfőbb mutatója a fejlődésre való hajlam. Az éretlen férfiak a belső önreflexió helyett mindig a körülményeket, a szülőket, a partnert vagy a társadalmat hibáztatják a kudarcaikért. Nem hajlandóak felelősséget vállalni a saját életükért, mert az egójuknak egyszerűbb stagnálni, mint szembenézni a hiányosságokkal.

Via YourTango


Megosztom
Link másolása