ÉLETMÓD

A pollenallergiások tüneteit durván súlyosbítja a légszennyezés a Levegő Munkacsoport szerint

A parlagfű pollenfelülete például a buzogányfejre emlékeztet, amire rátapadnak a levegőben lévő koromszemcsék.
Sassy - sassy.hu
2022. szeptember 02.


Megosztom
Link másolása

A napokban várható az idei parlagfű pollenszezon tetőzése.

"Jelenleg országosan nagyon magas a pollenterhelés, helyenként akár extrém magas is lehet a parlagfű virágporának koncentrációja. A héten a megerősödő szél tovább fokozhatja a pollenterhelést, melyen számottevően az átmeneti záporok sem enyhítenek. Az elkövetkező két hétben továbbra is erős tünetekre számíthatnak a parlagfű pollenre érzékenyek"

– írta erről a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

A Levegő Munkacsoport szerint azt sajnos nem közölték, hogy a pollenallergiát elsősorban a légszennyezés csökkentésével lehetne megelőzni.

„Az emberi szervezet az evolúció során alkalmazkodott a pollenekhez, tehát önmagukban általában nem károsítják az egészségünket. A pollenallergiában szenvedők rohamosan növekvő száma elsősorban annak a következménye, hogy a légszennyezéssel a virágport is számunkra ártalmassá tettük” – állapította meg Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport programvezetője.

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) kutatásai már két évtizeddel ezelőtt kimutatták: általánossá vált, hogy a pollenek felületén megragadnak a különböző légszennyező anyagok.

A témáról így írt 1995-ben Müller Mária főorvos, gyermek-allergológus (1998-ban bekövetkezett haláláig a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének alelnöke):

„…a parlagfű pollenfelülete a buzogányfejre emlékeztet. Erre rátapadnak a levegőben lévő koromszemcsék, és a pollen így kerül a nyálkahártyára. Itt a koromból kátrány képződik, mely elősegíti a pollenszemcse átjutását a nyálkahártyán. A szervezet immunrendszere megpróbál védekezni az idegen anyag ellen, és így jön létre az allergiás tünetegyüttes.”

(Azt, hogy mennyire különbözik ugyanazon virágfajta pollenjének felülete tiszta levegőjű környezetben és szennyezett levegőjű környezetben miként változik meg egy pollen felülete a légszennyezés hatására, jól szemléltetik a researchgate.com által közzétett elektronmikroszkópos nagyítású képek.)

súlyosbítja a parlagfű allergiát a légszennyezés

Rudnai Péter főorvos, az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) Környezetepidemiológiai osztályának vezetője pedig már egy 2001-ben tartott konferencián elmondta: „A légszennyezésből származó illékony szerves molekulák a port ragadóssá teszik. Minél ragadósabb a por, annál több kötődik a pollen (tüskés) felszínére. A pollenben ilyenkor lényegesen nagyobb mennyiségű allergén fehérje is képződik.”

„Az elmúlt évtizedekben számos kutatás mutatta ki, hogy a fűtésből, a közlekedésből és egyéb emberi tevékenységből származó szennyező anyagok a számunkra egyébként ártalmatlan pollent méreggé változtatják.

Tanulmányok sora bizonyítja ugyanakkor, hogy sokkal egészségesebbek és tovább élnek azok az emberek, akik környezetében növények, fák vannak, mint azok, akiknek nem adatott meg, hogy ilyen környezetben éljenek. Ezért minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy óvjuk a zöldfelületeket – többek között a fűtés, a közlekedés és más emberi tevékenység okozta légszennyezéstől is.

Ne tegyük a fákat és más növényeket barátból ellenséggé!” – állapította meg Horváth Zsolt agrármérnök, a Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa.

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
6 táplálkozási hazugság, mellyel mindannyiunkat etettek - ne dőlj be nekik!
Szó lesz a koleszterinről, a sóról és a friss zöldségekről is.

Megosztom
Link másolása

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy az egészséges étrend valójában sokkal egyszerűbb, mint hittük - az összes élelmiszercsoport kiegyensúlyozott fogyasztásából áll, kevés cukorral, valamint sok gyümölccsel és zöldséggel.

A dietetikusok most elárulják, mik a leggyakoribb diétás hiedelmek, amelyek teljes tévedésben tartanak:

1. A méz és a szirupok egészségesebbek, mint a cukor

A méz és a juharszirup antioxidáns, antimikrobiális és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezhet. De hogy ez pontosan hogyan hat az egészségünkre, nem tudjuk. Az viszont bizonyított, hogy gyakorlatilag ugyanolyan hatással vannak a vércukor szintre, mint a sima cukor.

„Szervezetünk cukorként tekint ezekre az élelmiszerekre”

- mondta Alyssa Pacheco dietetikus a Yahoo Life-nak.

A túlzott cukorbevitel minden formában káros, és növelheti a hízás kockázatát, cukorbetegséghez, szív- és érrendszeri betegségekhez, rákhoz, anyagcserezavarokhoz, depresszióhoz és mentális zavarokhoz vezethet.

Ahelyett, hogy azon pörögnénk, hogy milyen cukrot választunk, Pacheco azt tanácsolja, hogy együk azt, amelyiket jobban szeretjük, de mértékkel.

Az Amerikai Szívgyógyászok Szövetsége a nőknek napi legfeljebb hat, a férfiaknak pedig kilenc teáskanál hozzáadott cukrot javasol.

2. A tengeri só különösen egészséges

A cukrokhoz hasonlóan a tengeri só, a himalájai só és az asztali só végső soron mind só, és nagyjából 40 százalékban nátriumot tartalmaz, amely a vérnyomást befolyásolja. A tengeri só minimális feldolgozási folyamaton megy keresztül, és kis mennyiségű magnéziumot, kalciumot és káliumot tartalmazhat.

Az asztali sót viszont feldolgozzák, hogy eltávolítsák belőle a szennyeződéseket, és általában jódot is adnak hozzá a pajzsmirigy egészsége érdekében.

De mindaddig, amíg az étrended kiegyensúlyozott, nincs szükség arra, hogy az ásványi anyagokat tengeri sóból szerezd be.

A túlzott nátriumfogyasztás magas vérnyomással és más egészségügyi problémákkal hozható összefüggésbe, ezért fontos, hogy a nátriumbevitelt összességében csökkentsd, függetlenül a só típusától - mondta Michelle Rauch, a Actors Fund dietetikusa.

3. A tojás emeli a koleszterin szintedet, ezért ne egyél

Még egy tévhit, hogy a tojás rosszat tesz, és emeli a koleszterinszintet.

Koleszterintartalma miatt a tojás régóta heves viták tárgya. A tudósok azonban azt állítják, hogy nincs hatással a koleszterin szintedre.

Tanulmányok azt mutatják, hogy a tojásban lévő koleszterin nem emeli meg a koleszterinszintet úgy, mint más élelmiszerek, például a magas telített zsírtartalmúak.

Egy 2020-as tanulmányban egy harvardi kutató által vezetett amerikai kutatócsoport nem talált összefüggést a tojásfogyasztás és a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) kockázata között - ami szívrohamhoz vagy stroke-hoz vezethet.

„A tojás része az egészséges táplálkozásnak, és támogathatja az izmok karbantartását, az általános jó közérzetet, segít fedezni a napi fehérjeszükségletet, és sokoldalú fehérjeforrás, amely sokféle ételhez adható” - mondta Umo Callins sportdietetikus.

4. Ne egyél este 6 után

„A testednek nincs olyan belső órája, amely azt kiabálja a sejtjeidnek: este 6 óra van, ideje, hogy elkezdj raktározni - mondta Katie Schimmelpfenning, dietetikus. - Az energia az energia, függetlenül attól, hogy mikor visszük be.”

Tanulmányok kimutatták, hogy nem az okozhat súlygyarapodást, hogy mikor eszünk, hanem az, hogy mit eszünk.

Ha a nap elején többet eszünk, az segíthet a későbbi éhségérzet kezelésében, és megakadályozhatja, hogy túl sokat együnk.

Rhyan Geiger dietetikus szerint: „Minden azon múlik, hogy milyen típusú ételeket választunk. A friss gyümölcsök, zöldségek vagy teljes kiőrlésű gabonafélék sokkal hasznosabbak, mint a sütik, cukorkák és édességek.”

5. Ragaszkodj a friss élelmiszerekhez

Sokan hiszik, hogy vásárláskor a bolt szélein kell maradni, mivel ott koncentrálódnak a friss áruk, de Lauren Harris-Pincus dietetikus szerint ez hiba lenne.

„A középső gondolák a tápanyagban dús élelmiszerek kincsesbányái, beleértve a fagyasztott gyümölcsöket, zöldségeket és tenger gyümölcseit, a bab-, gyümölcs- és zöldségkonzerveket, valamint a száraz hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonákat, dióféléket, magvakat és fűszereket'” - mondta.

Ha a lehető legalacsonyabb kalóriatartalmú ételeket választod, általában éhes maradsz, és végül túlzásba viszed az evést. Ráadásul ha nem eszel elég kalóriát, hosszú távon visszafelé sülhet el, mert lassul tőle az anyagcseréd.

Egyes magas kalória- és zsírtartalmú élelmiszerek, mint például a diófélék, az avokádó és az olajok, tele vannak nagyon fontos tápanyagokkal. A kalóriákhoz hasonlóan az csökkentett zsírtartalmú étel nem feltétlenül jobb, mint a teljes zsírtartalmú. A zsiradékra azért van szükség, hogy teltségérzetet adjon, jobban felszívódjanak a zsírban oldódó vitaminok, és ízt adjon. Ezek az élelmiszerek pedig a bolt közepén tanyáznak.

6. A mélyhűtött termék rossz minőségű

„Valójában a fagyasztott gyümölcsök és zöldségek magasabb tápanyagtartalmúak lehetnek - állítja Kim Pearson brit táplálkozási szakértő. - Ez azért van így, mert a gyümölcsöket közvetlenül a szedés után fagyasztják le, és előtte csak minimális feldolgozáson mennek keresztül, ami azt jelenti, hogy sok tápanyagot megtartanak.”

Ezzel szemben a friss termékek napokkal vagy hetekkel a szedésük után is a szupermarket polcain állhatnak, ami azt jelenti, hogy mire megeszik őket, több tápanyagot veszíthetnek.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
3 alap hiba, amit a takarítás során elkövethetsz, pedig nem kéne
A takarítást legtöbbünk a háta közepére sem kívánja. Pedig pár egyszerű trükkel meg lehet gyorsítani a folyamatot.

Megosztom
Link másolása

Tudom, hogy vannak olyanok, akik szeretnek takarítani, és egyébként sokszor engem is kikapcsol, de azért valljuk be, van ennél sokkal de sokkal jobb elfoglaltság is.

Most egy profi takarító elárulta, hogy milyen hibákat követnek el takarítás közben az emberek, amikkel nemhogy előrébb nem kerülnek, de még nagyobb bajt is okozhatnak. Ha azonban odafigyelünk ezekre, gyorsabban is túleshetünk rajta.

Portörlés szárazon

Mikor a polcokat ellepi a por, és összegyűjtöttük a kellő energiát, hogy végre letöröljük, akkor érdemes száraz ruhával kezdeni. A szakértő szerint a nedves ruha csak szétnyomja a port, és sokkal nehezebb letörölni. Mielőtt bármit teszel, töröld le egy száraz ronggyal, majd használj valamilyen tisztítószert.

Hagyd megszáradni

Sokszor felmerül a kérdés, hogy miért nem szárad meg a szobában a ruhánk. Ha van rendes fűtés, még van esélye szegény nedves daraboknak, de ennek hiányában, csak a bepállás áll előtte, mint jövőkép. A szakértő azt tanácsolja, hogy ha teheted, mindenképp a szabadban szárítsd a ruháidat, de ha esetleg nem áll rendelkezésedre ekkora luxus, akkor is egy olyan helyiséget válassz, ahol tud mozogni a levegő. Egyrészt gyorsabban megszáradnak, másrészt sokkal frissebb illatúak lesznek.

Mosd ki a felmosót is

Berögözött rossz szokás, hogy a felmosót használat után csak visszaakasztjuk a helyére, esetleg beleállítjuk a vödörbe. Csakhogy így egészen biztosan nem tud megszáradni, ráadásul a felmosás során rákerült kosz sem fog magától elillanni. Így aztán nem csoda, ha felmosás után csak dohos szagot érzel, és úgy látod, máris mehetsz egy kört a porszívóval. A felmosó használata után tehát érdemes ezeket is leöblíteni és olyan helyre tenni, ahol meg tud száradni.

@purdyandfigg Have you made any of these cleaning mistakes?! We’re giving you 3 ways you can step up your cleaning game with these quick and easy hacks 🧼 #cleaningtiktok #cleantok #cleaninghacks #lifehacks #dustprevention #dust #easyhack ♬ original sound - Purdy & Figg | Cleaning Hacks

Forrás: The Sun


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Februári vitaminbombák: 5 szezonális zöldség, melyet nem szabad kihagynod!
Tél végére nem csak a vitamintartalékaink ürülnek ki, de a boltok polcai is. Ezekkel a most is kapható zöldségekkel újra felturbózhatod az egészséged.

Megosztom
Link másolása

A tél végi hónapokban, mint amilyen február is, sokan küzdünk fáradtsággal és az immunrendszerünk is erősítésért kiált. Ilyenkor különösen fontos, hogy tápláló, vitaminokban gazdag ételeket válasszunk. Szerencsére,

bár a hidegebb hónapokban kevesebb a friss zöldség, mégis vannak olyanok, amelyek elérhetőek és tele vannak értékes tápanyagokkal.

Lássuk, melyek ezek a februárban is kapható zöldségek, és miért érdemes őket fogyasztani:

1. Sárgarépa

A sárgarépa az egyik legkönnyebben hozzáférhető zöldség télen, mely bőségesen tartalmaz béta-karotint, amely az A-vitamin előanyaga. Az A-vitamin létfontosságú a jó látás, a bőr egészsége és az immunrendszer támogatása szempontjából. Ezenkívül a sárgarépa antioxidáns tartalma segít a szabad gyökök elleni küzdelemben, amelyek sejtkárosodást okozhatnak.

2. Kelkáposzta

A kelkáposzta igazi tápanyagbomba. Magas C-vitamin tartalma kiemelkedő, amely nem csak az immunrendszerünk erősítésében játszik fontos szerepet, hanem antioxidánsként is működik, segítve a sejtek védelmét. Emellett K-vitaminban és rostokban is gazdag, amelyek hozzájárulnak a szív- és érrendszeri egészségünk megőrzéséhez.

3. Brokkoli

A brokkoli egy másik téli zöldség, mely szintén rendkívül gazdag C-vitaminban, valamint számos B-vitaminban, folsavban, káliumban, és rostban. Ezek az összetevők együttesen segíthetnek az egészséges emésztés fenntartásában, támogatják a szív egészségét és erősítik az immunrendszert.

4. Cékla

A cékla igazi szuperélelmiszer a téli hónapokban. Gazdag folátban, vasban, káliumban, C-vitaminban és antioxidánsokban, különösen a betainban, ami segít csökkenteni a gyulladást, támogatja a szív egészségét és javíthatja az állóképességet.

5. Póréhagyma

A póréhagyma, bár kevésbé ismert, rendkívül tápláló zöldség, amely alacsony kalóriatartalmú, de magas A- és C-vitamin, valamint rosttartalommal bír. Segíthet az emésztési rendszer támogatásában és az immunrendszer erősítésében.

A fenti zöldségek nem csak azért értékesek, mert segítenek megbirkózni a téli időszak betegségeivel, mint a megfázás és az influenzaszezon, hanem mert hozzájárulnak az általános jólét és egészség fenntartásához.

A rostokban gazdag étrend elősegíti a jó emésztést, csökkenti a szívbetegségek kockázatát, a magas vitamin- és antioxidánstartalom pedig növeli az energiaszintet, javítja a bőr állapotát és segít fenntartani az egészséges testsúlyt.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Mi az a popcorn-agy? Lehet, hogy neked is az van?
Úgy tűnik, hogy az állandó stimuláció hatással van az agy teljesítményére. De jó ez vagy rossz? Eláruljuk.

Megosztom
Link másolása

Ha úgy érzed, hogy a digitális média tempója túlterhel, és nehezen tudsz egyetlen feladatra vagy gondolatra koncentrálni, akkor lehet, hogy neked is popcorn-agyad van.

„A popcorn-agy elnevezés arra utal, hogy a figyelmünk és fókuszunk gyorsan ugrál egyik dologról a másikra, mintha kukoricaszemeket pattogtatnánk”

– mondta Dr. Daniel Glazer klinikai pszichológus a Metro UK-nak.

A popcorn-agy nem új jelenség – a kifejezést 2011-ben a Washingtoni Egyetem kutatója, David Levy alkotta meg –, de a mentális egészségügyi szakértők új módszereket dolgoztak ki a jelenség kézbentartására, mivel életünk egyre digitálisabbá válik.

Egy tanulmány szerint a világ népességének 62,3%-a használja a közösségi médiát, és az elmúlt hónapban az átlagos napi használat 2 óra 23 perc volt.

Dannielle Haig pszichológus a Glamour UK-nak elmondta, hogy a túlzásba vitt böngészés az új posztok, értesítések és hirdetések között egy kis dopamin felszabadulást vált ki, ami jutalmazza az agyat és táplálja a ciklust.

„Idővel ez az állandó figyelemigény és a feladatok közötti gyors váltás a mentális nyugtalanság érzéséhez vagy a gondolatok ugrálásához vezethet, mivel nehéz megtartani hosszabb ideig a figyelmet, bármilyen feladatról legyen szó”

– magyarázta Haig. Az Irvine-i Kaliforniai Egyetem kutatása megállapította, hogy a 2004-es 2,5 percről 2012-re 75 másodpercre, napjainkra pedig 47 másodpercre csökkent a képernyőn elérhető átlagos figyelem, ezt lehet megragadni, mielőtt átváltanánk valami másra.

Úgy tűnik, hogy az állandó digitális stimuláció hatással van az agy teljesítményére.

„A kutatások azt sugallják, hogy az agyban lévő neurális pályák átíródnak vagy alkalmazkodnak a multitasking és a gyors információfeldolgozás követelményeihez”

– mondja Haig, ami annak rovására mehet, hogy „mélyen és átgondoltan tudjunk foglalkozni a tartalommal, ami később hatással lehet a tanulásra, a memóriára és az érzelmi szabályozásra is”.

Figyelmeztet, hogy a popcornagy negatívan befolyásolhatja a szociális interakciókat, a türelmet, az érzelmi jólétet, miközben növeli a szorongást és a kiégés lehetőségét.

Íme néhány javaslat Haig és Glazer szerint a popcorn-agy szindróma javítására:

  • Korlátozd a technológia használatát bizonyos időpontokra, és végezz digitális detoxot, hogy az agyad pihenhessen és feltöltődhessen.
  • Vegyél részt képernyőmentes tevékenységekben, például kézimunkázz, élvezd a természetet, sportolj, olvass vagy készíts művészeti alkotásokat.
  • Ügyelj arra, hogy tarts gyakran szünetet, ha lehet, csak egyetlen feladatra összpontosíts, így edzheted az agyad arra, hogy ne kelljen állandóan multitaskingot végeznie.
  • Időnként töröld az alkalmazásokat, így próbáld visszanyerni a telefonod feletti kontrollt.


Megosztom
Link másolása