Egy magyar kutató szerint 165-féle vegyi anyaggal mérgezzük magunkat minden reggel
A Diagnózis Egészség Podcast legutóbbi adásában Szász Máté neurobiológus kutató, a Legkedvesebb mérgeink című könyv szerzője volt Ganzer Orsolya vendége, ahol a szépségápolási termékekben rejlő, sokszor nem ismert veszélyekről beszélgettek. A műsorvezető egy személyes történettel indított: 21 évvel ezelőtt egy daganatos nyirokcsomót találtak a hónaljában, ami után lecserélte alumíniumtartalmú dezodorait, és feltette a kérdést a kutatónak, hogy vajon jó döntést hozott-e.
Szász Máté szerint fontos különbséget tenni a szagsemlegesítő dezodorok és az izzadásgátló antiperspiránsok között. Utóbbiak tradicionálisan alumíniumsókat tartalmaznak, amelyek a szakértő állítása szerint a szervezetbe kerülve fémösztrogénként, azaz „metalöztrogénként” viselkedhetnek.
A kutató elmondta, hogy bár a felszívódás mértéke a bőrön keresztül csekélynek tűnik, a mindennapos, krónikus használat felveti a kockázatokat. „Gyakorlatilag úgy éled az életedet, hogy egy ösztrogén hatású vegyületet beteszel a hónod alá, és ott tartod” – fogalmazott. Rámutatott, hogy a felszívódás mértéke a hajlatokban, ahol a bőr folyamatosan nedves, akár tízszeres is lehet, a borotválás vagy epilálás okozta mikrosérülések pedig tovább gyengítik a bőr védelmi vonalát.
– magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy a folyamatos kitettség miatt minden felszívódik, így szerinte nem érdemes a fehér cápával játszani.
A beszélgetés a géllakok felé fordult, különösen a nemrég betiltott TPO nevű összetevő kapcsán. Szász Máté elmondta, a TPO egy fotopolimerizáló anyag, amely UV-fény hatására szilárdítja meg a lakkot. A kutató állítja, a vegyület veszélyeire már két évtizeddel ezelőtt is voltak jelek. „A gyanú, hogy ez a TPO vegyület reprotoxikus, az már húsz évvel ezelőtt felmerült.
– jelentette ki. A TPO a CMR kategóriába tartozik, ami karcinogén (rákkeltő), mutagén (mutációt okozó) és reprotoxikus (a szaporítószervekre káros) anyagokat jelöl.
Kiemelte, hogy a nem tökéletesen polimerizálódott lakkból monomer részecskék szívódhatnak fel a körömlemezen keresztül, amelyek súlyos, egész életen át tartó allergiát okozhatnak.
Szász Máté szerint bár az európai és különösen a magyar szabályozás jóval szigorúbb, mint például az amerikai, a teljes biztonság illúzió. Míg az EU több mint 1600 kozmetikai összetevőt tiltott be, addig „az USA ebből 11-12-t”. Ettől függetlenül szerinte a fogyasztóknak defenzív hozzáállást kell tanúsítaniuk. „Minden egyes vegyület potenciális veszélyforrás” – figyelmeztetett. Azt tanácsolja, hogy keressük a „mentes” jelzőkkel ellátott termékeket, de ne higgyünk el nekik mindent feltétel nélkül, mert a „natúr” vagy „bio” jelzőknek nincs szigorú jogi szabályozása.
Szóba került a triklozán is, egy antibakteriális szer, amelyet korábban széles körben alkalmaztak szappanokban és fogkrémekben, és amelynek szerkezete hasonlít a pajzsmirigyhormonéra, így zavarokat okozhat a működésében.
A szakértő szerint a legnagyobb veszélyben a mai tinédzserek vannak, akik a közösségi média hatására a felnőtteket is megszégyenítő bőrápolási rutinokat alakítanak ki. Személyes példával illusztrálta, milyen érzelmi kötődés alakul ki ezekhez a termékekhez, amelyeket éppen ezért nevezett „legkedvesebb mérgeinknek”. „Ahogy egy ilyen serdülő kisleány ezt így átveszi, hogy megszagolja, becsukja a szemét magához, öleli, kinyitja, rád néz az alapboldog kiskutya tekintettel, átölel, hogy köszi apa. Figyelj, tehát nagyon nehéz ilyenkor ezt nem odaadni neki” – mesélte. A megoldást a tudatosságban és a fogyasztói szokások megváltoztatásában látja. Úgy véli, a piac azonnal reagálna, ha a vásárlók elkezdenék keresni a valóban biztonságos, természetes alternatívákat.
– mondta.
A bőrápolás alapja szerinte nem a külsőleg használt termékekben, hanem a belső egészségben rejlik. A megfelelő táplálkozás, hidratáció és stresszkezelés sokkal többet ér, mint a drága krémek. „A bőrápolás az ott kezdődik, hogy a piacon milyen kaját veszel magadnak” – hangsúlyozta. „Azért égetni magamat szét a napon, hogy fokozzam a daganatkialakulás kockázatát, ráncosítsam a bőrömet, hogy utána majd kozmetikumokkal próbáljam elfedni, ami úgy szintén fokozza a daganatkialakulást, és ezt szépségnek nevezni, ez nonszens” – mondta a kutató a napozási szokásokkal kapcsolatban.
A fényvédőkkel kapcsolatban a kutató egyértelművé tette: az UV-sugárzás bizonyítottan rákkeltő, és a káros hatásai felülmúlják a fényvédő krémek kockázatait.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet a kémiai (pl. oxibenzon) és fizikai (pl. titán-dioxid) fényvédők potenciális veszélyeire. A megoldást a fizikai védelemben, például a speciális, UV-szűrős ruházat viselésében látja. Azt javasolja, hogy csak a fedetlenül maradó, kisebb területeket, mint az arc, a fül vagy a tarkó kenjük be.
A beszélgetés végén Szász Máté három fő tanácsot fogalmazott meg:
- Csökkentsük a feleslegesen használt termékek számát.
- A „koktélhatás” elkerülése érdekében használjunk kevesebb fajta, kevesebb összetevőből álló kozmetikumot.
- Szokjunk le arról, hogy minden nap szombat este van. Nem valós ez a társadalmi elvárás, nem kell folyamatosan mindig partiképes állapotban lennünk.
