Pszichológus a Tóth testvérek háborújáról: évekig is elhúzódhat a békülés
A magyar közélet nagy, mindent átszövő drámája, a politika, most az ország egyik legismertebb testvérpárját is bedarálta. Tóth Vera és Tóth Gabi kapcsolata eddig is hullámzó volt, mostanra viszont minden eddiginél távolabb kerültek egymástól, és jelenleg nem is beszélnek. A konfliktusuk pedig nem egy eldugott családi titok, hanem a nyilvánosság előtt zajló, érzelmektől fűtött üzengetések sorozata.
Aztán jött az olaj a tűzre: Vera a választás után több interjúban is kritizálta a kormányt, és húga viselt dolgairól is elárult ezt-azt, bár egy bizonyos határt sosem lépett át.
Erre jött a válasz egy élő bejelentkezésben, ahol Gabi elcsukló hangon fakadt ki.
„Az, hogy az elmúlt években milyen magánjellegű és anyagi nehézségekkel kellett szembenéznem, ő pontosan tudja. Valahogy mégis csak azokat a szeleteket mondja el, amivel az irántam táplált ellenszenvet erősíti. (…) És mondjuk, a hátamon akar magából hőst csinálni, és a testvérét azok elé dobni, akik a véremet akarják inni, én erre soha nem lennék képes. Ha valami, akkor ez nagyon megvisel.”
„Ilyenkor az idő a legjobb gyógyír. Ez egy roppant nehéz helyzet, hiszen sok esetben a politika meggyőződések mögött csupán vakhit áll. Ez esetben pedig minden érv vagy kísérlet a meggyőzésre teljesen hiábavaló lehet. Sajnos egy ilyen konfliktus évekig is elhúzódhat.”
A családnak és a barátoknak pedig most a legrosszabb, amit tehetnek, ha erőltetik a dolgot. „Tehát semmiképpen sem javasolnék egy elhamarkodott békítési próbálkozást, pláne egy harmadik fél részéről. Ez akár mélyítheti is a hasadékot a két ember között” – szögezi le a szakértő.
„Ám ez is csupán néhány hónap elteltével lehet aktuális.” A valódi párbeszéd csak akkor kezdődhet, ha lecsillapodtak a kedélyek, mert a szakértő szerint valószínűleg a mélyben más is húzódik. „Valószínűleg ebben a konkrét esetben is vannak olyan történések, sérelmek, amelyeket nem ismer a nyilvánosság, ezeknek a feloldásával köthetnek békét hosszú távon.”
Addig is egy klasszikust idéz: „mindenki nyugodjon le...”.
