„Olyan régóta vártalak” – egy nő, aki méhátültetés után szülte meg kisfiát, elmeséli a történetét
Amikor Grace Bell először érezte újszülött fia, Hugo fejét a mellkasán, csak annyit tudott suttogni neki: „Annyira szeretlek. Olyan régóta vártalak.” Pár perccel korábban, a császármetszés közben a baba már sírni kezdett, Grace pedig ösztönösen odanyúlt, hogy megvigasztalja, de a sebészek finoman visszatolták a kezét a steril területről. A 32 éves IT-menedzser ezzel az első brit nő lett, aki elhunyt donortól kapott méhtranszplantáció után szült gyereket – írta a Daily Mail. Az egész történet egy orvosi és emberi dráma, amiben minden benne van: a tinédzserkori sokk, a mély depresszió, egy sorsfordító vonatozás, egy ismeretlen család felfoghatatlan nagylelkűsége és egy glasgow-i konferenciáról a műtőbe rohanó orvoscsapat.
Grace 16 évesen tudta meg, hogy bár a petefészkei kifejlődtek, a méhe nem.
– mesélte. A diagnózis után a legapróbb dolgok is kiborították. „Egy tamponreklám is képes volt sírásra fakasztani, mert eszembe juttatta, mennyire más vagyok, mint a többi nő.” A helyzet akkor vált igazán fájdalmassá, amikor 2020-ban megismerte a párját, Steve-et egy vonaton. Ahogy a kapcsolatuk komolyodott, Grace egyre mélyebbre süllyedt a bánatba. „A barátainknak sorra születtek a gyerekeik. Amikor a sógornőm terhes lett, persze örültem, de az igazság az, hogy irigy is voltam. Pokolian nehéz volt nézni, mert akkor még semmi reményem nem volt a terhességre. Teljesen mélypontra kerültem.”
A pár mérlegelte az örökbefogadást, de túl hosszadalmasnak találták, a béranyaság gondolatával pedig Grace nem tudott megbarátkozni. „Nehezen birkóztam meg a gondolattal, hogy valaki más hordja ki helyettem a babámat.” Végül belevágtak az IVF-kezelésbe, és létrehoztak négy embriót. Grace már szinte el is felejtette, hogy még 2018-ban, jóval Steve előtt írt egy e-mailt a Womb Transplant UK nevű jótékonysági szervezetnek. Aztán 2023 októberében, a semmiből, megcsörrent a telefon.
Négy hónappal később, egy videóhívás közben jött az újabb telefon: találtak egy donort. „Lerohantam Steve-hez, és azt kiabáltam: Megtörténik! Elég hisztérikus voltam.” Az oxfordi Churchill Kórházba kellett menniük. A műtét tíz órán át tartott, egy húszfős csapat dolgozott azon, hogy a donor méhét beültessék.
Két héttel később az édesanyja mellett ült a kanapén, amikor megjött az első menstruációja. „Visszarepített 16 éves koromba – de hirtelen már nem voltam más, mint a többi lány.”
Az első embrióbeültetés januárban sikertelen volt. A másodikra márciusban került sor. „Persze rosszalkodtam, és egy nappal korábban csináltam meg a tesztet, amíg Steve egy Tottenham-meccsen volt. Amikor megláttam, hogy pozitív, sokkot kaptam.” A terhesség nem volt sétagalopp.
Kéthetente járt kontrollra Oxfordba és Londonba, miközben teljes állásban dolgozott. A legnehezebb a titkolózás volt. „Normálisan a 12. héten kiteszed Instagramra, elmondod a barátaidnak, és babaváró bulit tartasz. De én ezt nem tehettem meg.” A szülés végül a tervezettnél korábban, a 36. hét előtt indult be. A szülést levezénylő orvoscsapat kulcsembereit épp egy glasgow-i konferenciáról kellett visszarángatni, percekkel a műtét előtt estek be a műtőbe.
Grace azóta is minden nap gondol a donorra és a családjára. „Annyi megválaszolatlan kérdésem van, de annyira hálás vagyok, hogy egy elképzelhetetlen fájdalom közepén úgy döntöttek, segítenek másokon. Ez hihetetlen.” A beültetett méhhel még egy gyereket vállalhat, és legfeljebb öt évig maradhat benne, utána a hosszú távú gyógyszerezés kockázatai miatt el kell távolítani.
Azt mondja, korábban minden születésnapján azt kívánta, bárcsak gyereke lehetne. „De ezen a születésnapon nem kívántam semmit, mert Hugóval a karomban nem is kívánhatnék többet.”
Via Daily Mail