Mikor jött meg először? A tudomány szerint ez eldöntheti, mekkora eséllyel leszel szívbeteg vagy rákos
Mintha nem lenne elég a görcs, a para, meg a folytonos szorongás, a tudomány most egy újabb csavart hozott a menstruáció amúgy is zaklatott történetébe. Kiderült ugyanis, hogy az az életkor,
– írta a YourTango. A dolog pikantériája, hogy a legfrissebb, novemberi genetikai elemzések már nemcsak statisztikai összefüggéseket mutogatnak, hanem kőkemény ok-okozati kapcsolatokra utalnak. Egy randomizációs vizsgálat ugyanis kimutatta, hogy azok a nők, akiknek a génjei a későbbi menarche-t kódolják, alacsonyabb eséllyel kapnak szívinfarktust. A stroke esetében ez a direkt kapcsolat ugyan nem igazolódott, de az üzenet így is elég világos:
És ez még nem minden. Egy idén közölt, nagyszabású amerikai felmérésből az is kiderült, hogy a lányoknak egyre korábban jön meg: a 2000-es években születetteknél az átlagos életkor már fél évvel alacsonyabb, mint a szüleik generációjánál volt. Ráadásul a ciklusuk is nehezebben áll be a rendszeres ritmusra. Zifan Wang, a Harvard kutatója szerint ez azért aggasztó, mert
Vagyis nemcsak korábban kezdődik a tortúra, de tovább is tart a káosz, ami a testükben zajlik.
Persze a rákkockázatot firtató kutatások sem tegnap kezdődtek. Egy több mint százezer nő adatait összegző gigantikus metaanalízis már évekkel ezelőtt megállapította, hogy
Dr. Gillian Reeves, az Oxfordi Egyetem kutatója szerint „az új kutatásunk segít jobban megérteni, hogy a női nemi hormonok miként befolyásolják az emlőrák kockázatát”. A lényeg a hormonexpozíció: minél tovább tart a termékeny időszak, annál több hormon éri a szervezetet.
De mi a helyzet a szívünkkel? Itt egy érdekes, U-alakú görbét találtak a kutatók: a legalacsonyabb kockázat a 13 évesen kezdődő menzeszhez társult. A nagyon korai és a nagyon késői kezdés egyaránt rosszabb kilátásokat jelentett. „Vizsgálatunk mérete, a figyelembe vett életkorok széles skálája és a vizsgált érrendszeri betegségek egyedivé és informatívvá tették azt” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Dr. Dexter Canoy. A legfőbb ok a korai serdülés mögött egyébként a gyermekkori elhízás, ami egyre nagyobb probléma a nyugati világban.
És hogy mit tehetünk, ha már a genetika és a gyerekkori testsúlyunk megpecsételte a sorsunkat? Hazel Nunn, a Cancer Research UK egészségügyi információs vezetője szerint azért nincs minden veszve.
Szóval a lényeg, mint mindig: mozogj, ne igyál sokat, és próbálj meg nem elhízni. A többi már nem rajtad múlik.
