Kínos lista: 11 mondat, amit a kutatók szerint az alacsonyabb intelligenciájú emberek mondanak
A szavaink többet elárulnak rólunk, mint egy gimis bizonyítvány vagy egy személyiségteszt, ami megmondja, milyen színű az auránk. A mindennapi fordulataink, a visszatérő sóhajtásaink és a vitákban előrántott jolly joker mondataink valójában kíméletlen látleletek a gondolkodásunkról, a világhoz való hozzáállásunkról és arról, hogy mennyire vagyunk képesek vagy hajlandóak szembenézni a dolgokkal.
A YourTango nevű, párkapcsolati és önismereti témákra szakosodott lap februárban frissített cikkében például összeszedett 11 olyan mondatot, amelyek szerintük rendszeresen elhangzanak az alacsonyabb IQ-val rendelkező emberektől.
A lista nem finomkodik, és olyan paneleket sorol, amelyek a tehetetlenséget, a felelősséghárítást és a fejlődéssel szembeni ellenállást tükrözik. Ezek a mondatok nemcsak a beszélgetéseket fullasztják unalomba, de a cikk szerint megnehezítik a valódi emberi kapcsolatok kialakítását is, mert falat húznak a beszélő és a világ közé.
Ugyanilyen árulkodó, amikor valaki egy vita hevében azzal zárja rövidre a témát, hogy „Nem én tévedtem.” Ez nem a magabiztosság jele, hanem az intellektuális alázat teljes hiánya, ami mögött gyakran a pozitív visszajelzések hiányából fakadó mély bizonytalanság lapul.
A jövővel kapcsolatos teljes tanácstalanság is visszatérő elem. Az olyan kijelentések, mint hogy „Nincsenek jövőbeli terveim” vagy „A jövőm nincs a saját kezemben”, arra utalnak, hogy az illető nem tud tervezni, és nem érzi, hogy a kezében tartaná az irányítást.
A cikk szerint az alacsonyabb IQ-val rendelkezők gyakrabban bízzák magukat a sorsra vagy egy felsőbb hatalomra, mert a saját jövőjük alakítása túl nagy tehernek tűnik, különösen, ha kevesebb a társadalmi és anyagi erőforrásuk. A tudás és a kíváncsiság elutasítása is beszédes. Az olyan fordulatok, mint a „Mi a helyes válasz?” azt jelzik, hogy valakit nem a tanulás folyamata, hanem csak a gyors, megnyugtatóan végleges megoldás érdekel.
Persze a dolog nem ennyire fekete-fehér, és a cikk is jelzi, hogy a háttérben nem csak a matek- és logikai képességek állnak. A szegénység bizonyítottan rontja a kognitív funkciókat, a mentális egészségügyi problémák pedig szintén összefüggésbe hozhatók az alacsonyabb IQ-szintekkel.
Érdekes az önmeghatározás is: aki azzal jön, hogy „Én az utca eszével boldogulok”, ami magyarul inkább úgy hangzik: "Engem az élet iskolája nevelt", az gyakran védekező mechanizmusként használja ezt a szöveget. Ezzel próbálja igazolni magát egy olyan világban, ahol az iskolai okosságot többre tartják.
