Nem kenyered a tájékozódás? Ha még a saját utcádban is képes vagy eltévedni, az komoly figyelmeztető jel
A demenciáról általában akkor kezdünk beszélni, amikor a nagymama már harmadszor kérdezi meg ugyanazt az unokától, vagy amikor a szomszéd bácsi már negyedszer indul el a boltba ugyanazért a tejért. De egy friss amerikai kutatás szerint
A seattle-i Allen Agytudományi Intézet kutatói szerint a demencia nem csak úgy megjelenik az ember életében. A betegségnek ugyanis van egy sunyi, „lopakodó” kezdete, amikor az agyban már zajlik a romlás, csak még senki nem gyanakszik.
Ekkor még nincs látványos memóriazavar vagy személyiségváltozás, de már elkezdődhetnek a furcsa kis bakik: például hogy az embernek újabban nem megy olyan jól a GPS-használat, vagy túl közel áll másokhoz a buszmegállóban.
Michael Hornberger, a Kelet-angliai Egyetem demenciakutató professzora szerint ez az ismeretlen korai szakasz lehet a kulcs ahhoz, hogy megelőzzük a betegség súlyosabb tüneteit.
– mondta a kutató az amerikai tanulmány kapcsán.
A második szakasz az, amit már jobban ismerünk: ilyenkor az agyban felgyülemlik a tau és amiloid fehérje. Ezek a fehérjék aztán olyan lerakódásokat képeznek, amik
Bár ezek a fehérjék egyébként is megtalálhatók az öregedő agyban, a túlzott felhalmozódásuk plakkokat és gubancokat okoz, ami a memóriavesztés, a zavarodottság, valamint a gondolkodási és beszédbeli problémák hátterében állhat.
A jelenlegi diagnosztikai módszerek leginkább kérdőívekre és MRI-vizsgálatokra épülnek, amelyek a már beindult agyzsugorodást mutatják ki – vagyis a „második korszak” jeleit. Csakhogy ez addigra már előrehaladott állapot.
Ezért is volt fontos az a vizsgálat, amely során a kutatók 84 Alzheimer-kóros ember agyát vizsgálták meg haláluk után. Kiderült, hogy már azoknál is volt agyi károsodás, akiknél nem volt kirívóan magas a problémás fehérjék mennyisége. Gépi tanulással nyomozták ki, hogy
A kutatás vezetője, Mariano Gabitto szerint az ilyen korai pusztulás nemcsak hogy előre jelezheti a betegséget, hanem az is elképzelhető, hogy terápiával lelassítható – vagy akár meg is állítható – a folyamat. Ehhez viszont időben kellene észrevenni a jeleket, amikor még mindenki legyint, hogy „biztos csak el vagyok havazva”.
Egy másik kutatás szerint azoknál, akiknél magas volt a tau és amiloid szintje, gyakrabban tapasztaltak memóriagondokat és figyelemzavarokat – már évekkel a diagnózis előtt.
A dél-koreai kutatók közben egy egészen más irányból közelítettek: ők azt találták, hogy
Akinél mind az öt kockázati tényező jelen van, annál 70 százalékkal nagyobb a valószínűsége, hogy kialakul a betegség.
A szakértők szerint, ha időben elkapjuk a „néma korszakot”, még van esély közbelépni. Vagy legalább késleltetni azt az időt, amikor a nagymama már nem csak a teára nem emlékszik, hanem az unoka nevére sem.