A grafológusok szerint a kézírásod elárulja azt is, ha pszichopata vagy
Lehet-e egy kézírásból személyiségzavarra következtetni? Egyes grafológusok szerint igen, de a pszichiáterek óvatosságra intenek e kérdésben.
Az utóbbi években egyre gyakrabban kerül elő a kérdés: vajon a kézírás árulkodhat pszichológiai állapotunkról, sőt, súlyosabb esetben személyiségzavarainkról is?
Grafológusok szerint a kézírásunk tudattalan mintázatai valóban tükrözhetik személyiségünk mélyebb rétegeit.
Ugyanakkor a tudományos közösség jelentős része szkeptikus a módszer megbízhatóságával kapcsolatban.
Mit mondanak a szakértők és hol húzódik a határ tény és feltételezés között
A grafológusok a következő írásjegyeket társítják nárcisztikus vagy antiszociális személyiségjegyekhez:
- Túlméretezett aláírás a felfújt ego és dominanciára törekvés jeleként értelmezik.
- Erős nyomaték fokozott kontrolligényt, hatalomvágyat sejtethet.
- Éles, szöges betűk agresszív, impulzív viselkedésre utalhatnak.
- Függőleges vagy hátrahajló dőlésszög az empátia hiányára és érzelmi elhatárolódásra következtetnek.
- Zárt betűformák, szűk térköz a kontrolligény és a kapcsolatoktól való félelem jele lehet.
Ezek az értelmezések azonban nem alkalmasak diagnosztikai célra.
A személyiségzavarok (pl. nárcizmus, pszichopátia, borderline) komplex, többrétegű klinikai diagnózist igényelnek, amelyet csak pszichiáter vagy klinikai szakpszichológus állíthat fel strukturált interjúk, tesztek és viselkedéses megfigyelések alapján.
A grafológia és a pszichiátria elméleti szinten találkoznak abban, hogy mindkettő a személyiséget, annak rejtett aspektusait szeretné feltárni. Egyes alternatív pszichológiai irányzatok (pl.pszichodinamikus iskolák) érdeklődnek az írás mögött rejlő tudattalan mintázatok iránt.
Ahogy idősödünk, az írásunk is velünk öregszik: lassabb, remegőbb lesz, soraink hol lejtőre kerülnek, hol tágulnak a motorikus és szellemi fáradás szó szerint nyomot hagy a papíron.
Egy megrázó esemény legyen szó veszteségről, bántalmazásról vagy hirtelen traumáról szintén látványos változást okozhat: a betűk beszűkülhetnek, vagy éppen túlméretezetté és szögletessé válhatnak, mintha a fájdalom ki akarna törni a sorok közül.
Nem ritka, hogy mentális betegségek is megjelennek az írásban: egy depressziós ember betűi fakók, rendezetlenek, míg a szorongóké túlságosan szabályosak, mintha görcsösen próbálnának rendet tartani a belső káoszban.
És a jó hír? A gyógyulás is látszik. A terápiás folyamat során az írás kinyílhat, levegősebbé, bátrabbá, lendületesebbé válik azt üzenve, hogy „Lassan újra önmagam vagyok.”