Ez a 10 legszebb magyar húsvéti locsolóvers, amivel különlegesebbé teheted a locsolkodást
„Szabad-e locsolni?” – ez a négy szó minden húsvéthétfőn elhangzik, és egy csapásra összehozza a családokat, barátokat és a közösségeket.
De azt tudtad, hogy a locsolóvers több egy egyszerű rigmusnál?
A szokás lényege, hogy húsvéthétfőn a fiúk és férfiak a tisztulást és a termékenységet jelképező vízzel vagy illatszerrel „életre keltik” a lányokat és asszonyokat.
Mielőtt azonban bárki is a csap vagy a kölnisüveg felé nyúlna, illik egy verssel megalapozni a jó hangulatot.
A Szeretlek Magyarország gyűjtése alapján íme tíz klasszikus, időtálló locsolóvers, amivel nem lehet hibázni:
- E szép házba nyitottam, / Nefelejcset találtam, / Nem hagyhatom hervadni, / Meg szabad-e locsolni?
- Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál, / Megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál! / Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam, / Bárány húzta rengő kocsin mindjárt ide szálltam. / Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom! / Hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom!
- Itt a húsvét, eljött végre, / A szép lányok örömére. / Mert a lányok szép virágok, / Illatos víz illik rájok. / Kit húsvétkor nem locsolnak, / Hervadt virág lesz már holnap. / Ne fuss el hát, szép virágom, / Locsolásért csók jár, három!
- Korán reggel útra keltem, / Se nem ittam, se nem ettem. / Tarisznya húzza a vállam, / Térdig kopott már a lábam. / Bejártam a fél világot, / Láttam sok-sok szép virágot. / A legszebbre most találtam, / Hogy öntözzem, alig vártam. / Piros tojás, fehér nyuszi, / Locsolásért jár a puszi!
- Rózsa, rózsa, szép virágszál, / Szálló szélben hajladozzál, / Napsütésben nyiladozzál, / Meglocsollak: illatozzál!
- Mosolyog a napsugár, / Mosolyog az ég is, / Locsolkodok, tojást kapok, / S mosolygok majd én is.
- Kelj föl párnáidról, / Szép ibolyavirág! / Nézz ki az ablakon, / Milyen szép a világ. / Megöntözlek szépen / Az ég harmatával, / Teljék a tarisznya / Szép piros tojással!
- Azt hallottam, hogy van itt egy ékes virágszál, / Piros, mint a rózsa, karcsú, mint a nádszál. / Szépen kérem az apját, de még szebben az anyját, / Adja ki a lányát, hadd locsoljam orcáját. / Rózsafa tövéből rózsavizet hoztam, / Az lesz ma a legszebb kislány, akit meglocsoltam!
- Fakadó rügy, szellő hozta, / Madár szállt az ablakunkra, / Nagy vidáman azt dalolta, / Itt nyílik a legszebb rózsa. / Jó szagú a rózsavizem, / Eljöttem, hogy megöntözzem. / Nesze, nesze, rózsaszál, / Soha el ne hervadjál.
- Erdély közepében kinyílott a rózsa, / Az elhagyott magyar nemzet gyönyörű bimbója. / Megöntözném százszor is én, szálljon áldás rája. / Ne legyen a magyar nemzet szomorú és árva. / Locsoljuk és áldjuk ezt a szép virágot, / Ez terem a magyar népnek édes szabadságot.
A versek és a szokás mögött mélyebb jelentés húzódik. „A locsolással nemcsak húsvétkor találkozunk… Alapvetően termékenységre, egészségre utaló jelentése van” – magyarázta Pozsony Ferenc néprajzkutató. A szokás maga meglehetősen egységes a magyar nyelvterületen, a különbségek inkább a húsvéti ünnepkör egyéb elemeiben mutatkoznak meg. A 20. század második felétől a városiasodás hatására a vödör vizet sok helyen felváltotta a kölni, de a rítus keresztény jelentése – a tisztulás és a keresztség szimbolikája – megmaradt.
A hagyomány ma is eleven, és nem csak a családi otthonokban. Békéscsabán a Balassi Táncegyüttesnél például nem finomkodnak: húsvétkor minden lány 14 vödör hideg kútvizet kap a nyakába. A fiúkat cserébe sonkával, kolbásszal és pálinkával kínálják. A vajdasági Csantavéren is komolyan veszik a hagyományőrzést, ahol lovas kocsival, tamburásokkal kelnek útra a locsolók. „Szerettem volna, ha újra élesztjük a locsoló hétfő hagyományát…” – mondta az SZMSZ-nek Kovács Pécskai Emese, a helyi művelődési egyesület vezetője. Bakos Réka néprajzkutató hozzátette, a szokás a megújulásról szól. „Locsolóhétfőn megtisztulunk, megújulunk… Húsvéthétfő után, kedden visszalocsolásnak kellene következnie, amikor a fiúkat visszalocsolják a lányok, de ennek nálunk nincs akkora hagyománya.”
A magyar húsvét legismertebb helyszíne kétségtelenül a világörökségi falu, Hollókő. Az április 4-e és 6-a között zajló Hollókői Húsvéti Fesztivál idején az Ófalu csak belépőjeggyel látogatható, a korábbi évek tapasztalatai alapján több tízezres, békés tömegre lehet számítani. A programok gerincét a hagyományok adják. „A hagyományokhoz hűen nagypénteken ingyenes a belépés az Ófaluba… Húsvét vasárnap … szentmisével és a feltámadási körmenettel kezdődik, majd sor kerül a húsvéti locsolkodásra is a templomnál és az alsó kútnál” – foglalta össze Szabó Csaba polgármester.
Akár otthon, akár egy fesztiválon kerül sor a locsolkodásra, néhány íratlan szabályt érdemes betartani. A „Szabad-e locsolni?” legyen valódi kérdés, és ha vizet használunk, legyünk tekintettel a ruhára, sminkre és a környezetre. A vendéglátás – a hímes tojás, a kalács és a sonka – a hagyomány szerves része, de a mértékletesség itt is fontos. Végül a legfontosabb: válasszunk egy verset a listáról, és mondjuk el bátran. A hagyomány ugyanis akkor él igazán, ha használjuk.
