Kiszámolták a pontos dátumot, amikor a Föld tömeges kihalással nézhet szembe
Az emberiség történelme során sokszor beszéltek már a világ pusztulásáról, de eddig senki sem tudta biztosan megmondani, hogyan és mikor fog bekövetkezni. Egy új kutatás szerint azonban most közelebb kerülhettünk a válaszhoz.
A kutatók számítógépes szimulációkat alkalmaztak annak modellezésére, hogyan halhatnak ki az emlősök a Földön. Eredményeik szerint az emberiség valószínűleg 250 millió éven belül kihal – hacsak nem hagyunk fel egy meghatározott szokásunkkal - írta a LadBible.
Ez azért van, mert az emberiség fosszilis tüzelőanyagok égetésével és üvegházhatású gázok kibocsátásával szennyezi a légkört – és a kutatók szerint ennek most azonnal véget kell vetni.
Ha nem így teszünk, csak felgyorsítjuk a világvégét.
Mivel az utolsó tömeges kihalási esemény 66 millió évvel ezelőtt történt, amikor egy hatalmas aszteroida elpusztította a dinoszauruszokat, talán elkezdtük azt hinni, hogy ilyesmi többé nem történhet meg.
Gondolj csak bele: a Föld története során már öt tömeges kihalási esemény történt, és az emberiség 66 millió éve viszonylagos biztonságban él?
Ez a mostani azonban más – teljesen ember okozta, és csakis magunkat okolhatjuk érte.
Ahogy a Föld tektonikus lemezei évente kissé elmozdulnak, időről időre összeérnek, és szuperkontinenst alkotnak, ami 400-600 millió évente fordul elő. Ez katasztrofális természeti katasztrófákat idézhet elő – és valószínűleg a világvégét is elhozza.
Dr. Alexander Farnsworth, a Bristoli Egyetem Környezeti Kutatóintézetének vezető kutatója elmondta:
Az eredmény egy többnyire ellenséges környezet, amelyben alig maradnak életben emlősök, mivel sem élelem-, sem vízforrások nem állnának rendelkezésre.”
Hozzátette:
„A széles körben elterjedt 40–50 °C közötti hőmérsékletek, a még szélsőségesebb napi csúcsok és a magas páratartalom végül megpecsételnék az emberiség sorsát. Az emberek – számos más fajhoz hasonlóan – nem lennének képesek hűteni testüket az izzadással, ami halálos kimenetelű lenne.”
Dr. Eunice Lo, a Bristoli Egyetem éghajlatváltozási és egészségügyi kutatója kiemelte:
„Fontos, hogy ne veszítsük szem elől a jelenlegi klímaválságot, amely az üvegházhatású gázok emberi kibocsátásának következménye.
Dr. Farnsworth így folytatta:
„A távoli jövő kilátásai rendkívül komorak. A szén-dioxid-szint akár a mostani érték kétszeresére is nőhet. Mivel a Nap várhatóan 2,5%-kal több sugárzást bocsát ki, és a szuperkontinens túlnyomórészt a forró, párás trópusokon helyezkedik majd el, a bolygó nagy részén 40–70 °C közötti hőmérséklet várható.”
250 millió év múlva a Föld szuperkontinenssé alakul, középen egy belső tengerrel, míg a Csendes-óceán a Föld felszínének jelentős részét elfoglalja majd.
