Hihetetlen, de igaz: a béka, tücsök, de még a szentjánosbogár is ugyanarra az ütemre mozog, mint a popzene
Kiderült, hogy a természetnek van egy alapritmusa, és ez pont olyan, mint egy átlagos Taylor Swift-szám: másodpercenként kettőt ver. Szentjánosbogarak villognak, tücskök ciripelnek, békák brekegnek, és a jelek szerint mindannyian egy láthatatlan, közös metronómra mozognak – írta a Nature egy áprilisi cikkében. Egy friss kutatás szerint ugyanis a legkülönfélébb állatok kommunikációs jelei, a madarak párzási táncától a békaéneken át az emberi zenéig, egy meglepően szűk tempósávban, 2 hertz körül sűrűsödnek.
Mindezt egy thaiföldi véletlen indította el. Guy Amichay, a Northwestern University matematikusa épp a szentjánosbogarak szinkronizált nászfényeit tanulmányozta, amikor feltűnt neki valami.
– mesélte. Aztán a felvételeket visszahallgatva rájöttek, hogy szó sincs szinkronról. A két faj simán csak tolta a saját, különálló párzási rituáléját, ami történetesen pont ugyanolyan tempójú volt. Ez annyira furcsa egybeesésnek tűnt, hogy a kutatók rápörögtek a témára. Átnyálazták a szakirodalmat, és mintát vettek két tucat faj kommunikációjából, a rovaroktól a halakon át az emlősökig, majd a xeno-canto adatbázisból véletlenszerűen kiválasztottak még 50 jelet madaraktól, denevérektől és békáktól.
A dolog itt vált igazán érdekessé.
A fajok, mérettől és élőhelytől függetlenül, jellemzően 0,5 és 4 hertz közötti frekvencián kommunikálnak, a csúcs pedig pont 2 hertznél van. Igen, ez másodpercenként két ütem, vagyis a popzenéből ismert 120 BPM. „Ez a ritmus passzol a testünkhöz, passzol a végtagjainkhoz” – magyarázza Amichay. „Nagyjából 2 hertzen járunk, ezért könnyű olyan zenére táncolnunk, ami 2 hertzes. Persze a kísérleti zene lehet drasztikusan más ütemű. De ha bekapcsolod a rádiót és Taylor Swiftet hallasz – az gyakran 2 hertz.”
De miért pont ez a tempó a tuti befutó? „Fizikailag semmi sem akadályozza meg őket abban, hogy mondjuk 10 hertzen kommunikáljanak, mégsem teszik. A jelenség magyarázatára azt javasoljuk, hogy ezt a 2 hertzes tempót talán könnyebb megérteni, mert rezonál az agyaddal.
– mondja Amichay. A kulcsot a neuronok működése adhatja: időre van szükségük, hogy feldolgozzák az információt, mielőtt újra tüzelnének, és az optimális időzítés pont fél másodperc körül van. A csapat le is modellezett egy idegi áramkört, ami a legerősebben a 2 hertzes jelre reagált.
Daniel Abrams, a Northwestern University mérnöke szerint a tempó nem is feltétlenül maga az üzenet, hanem inkább egyfajta figyelemfelkeltő alap, egy vivőfrekvencia. „Gyanítjuk, hogy a 'vivőjel' megfelelő tempója a hatékony kommunikáció kulcsa.
Persze a kutatók is elismerik, hogy a 74 vizsgált kommunikációs típus csak csepp a tengerben, és az is lehet, hogy eleve azokra a jelekre figyelünk fel jobban, amik ebben a tartományba esnek. Mégis, a felfedezés elég izgalmas ahhoz, hogy tovább kutassák.
– teszi hozzá Amichay. „De még mindig vizsgáljuk, hogy ez mit is jelenthet.”
Via Sciencealert
