Egy vitamin meglepő hatására jöttek rá a kutatók: rendbe teheti a vécézési szokásaidat
Na, ki hitte volna, hogy a vécézési naptárunk és egyetlen vitamin között meglepő összefüggés húzódik. Egy gigantikus, több mint 260 ezer európai és kelet-ázsiai ember adatait feldolgozó genetikai vizsgálat ugyanis arra jutott, hogy a bélmotilitásunk, vagyis
Ahogy arról a ScienceAlert is beszámolt, ez a felfedezés egy eddig fel nem ismert szerepre világít rá, ami új utakat nyithat az olyan nyűgök kezelésében, mint a székrekedés, a hasmenés vagy az irritábilis bél szindróma.
A bélmozgási problémák ugyanis rengeteg embert érintenek. Ahogy Mauro D’Amato, a spanyol Basque Research & Technology Alliance genetikusa fogalmazott: „A bélmozgási problémák jelentik a gyökerét az irritábilis bél szindrómának, a székrekedésnek és más gyakori bélmozgási rendellenességeknek.” A kutató szerint azonban a háttérben álló biológiát nagyon nehéz pontosan feltérképezni. „Ezek a genetikai eredmények konkrét útvonalakat jelölnek ki, különösen a B1-vitamint, mint tesztelhető nyomokat a kutatás következő szakaszához, beleértve a laboratóriumi kísérleteket és a gondosan megtervezett klinikai vizsgálatokat” – tette hozzá.
A kutatók eredetileg nem is a tiamint keresték, hanem a bélmozgásért felelős géneket. A talált markerek azonban váratlan helyre vezettek. Cristian Diaz-Muñoz, a kutatócsoport másik genetikusa szerint „a genetikát használtuk arra, hogy felépítsünk egy útitervet azokról a biológiai útvonalakról, amelyek meghatározzák a bél tempóját”. Ami pedig igazán meglepte őket, az az volt, hogy
Hogy a genetikai adatokat a valósággal is összevessék, egy utóelemzésben megvizsgálták a UK Biobank közel százezer résztvevőjének étrendi adatait is.
Azoknál azonban, akik mindkét azonosított génvariánst hordozták, a hatás jelentősen eltért. Mindez arra utal, hogy a tiamin anyagcseréje valóban segíthet a bélmozgás és a székletgyakoriság szabályozásában.
A B1-vitamin, ami többek között a teljes kiőrlésű gabonákban, húsokban, halakban és hüvelyesekben található meg, kulcsszerepet játszik abban, hogy a testünk a táplálékot energiává alakítsa. A bélrendszerre és a mikrobiomra gyakorolt hatását azonban csak most kezdik megérteni a tudósok.
egy 2020-as klinikai vizsgálatban pedig a nagy dózisú tiamin javította a krónikus fáradtság tüneteit gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél.
A kutatók szerint a következő lépés a célzott vizsgálatoké. Ahogy a tanulmány szerzői írják: „A jövőbeli kutatások feltárhatják, hogy a célzott táplálkozási beavatkozások, mint például a tiaminpótlás, enyhíthetik-e a rendellenes bélmozgást és az IBS tüneteit a genetikailag fogékony egyéneknél”, ezzel pedig „támogathatják a betegségkezelés személyre szabott megközelítését”.
