Na ezeket a dolgokat sem a boomer, sem az X-generáció nem sírja vissza a ’80-as és ’90-es évekből

A közösségi oldalakat pörgető rajongók idén tavasszal egy emberként sóhajthattak fel.

A nagy kérdés eldőlt, Radnai Márk szíve foglalt.

Közéjük tartozott a május 30-i, budapesti BL-döntőről publikált fotó.

A hír sokakat érdekelt, és bár a pár nem árult el sok részletet a magánéletével kapcsolatban, néhány alapinformáció azért kiderült a titokzatos nőről. A fiatal nő pszichológus végzettségű – írta a Blikk.

Bár a túlzott felhajtást kerülik, időnként feltűnnek egymás közösségi oldalain, ami azt sejteti, hogy nem bujkálnak, csak egyszerűen nem a nyilvánosságnak élik a kapcsolatukat. Ez a fajta visszafogottság éles kontrasztban áll azzal a kultusszal, ami Radnai Márk körül az elmúlt hónapokban kialakult, és ami a politikai népszerűségét egyfajta rocksztár-imázzsal is megtámogatta.

Radnai Márk már a politikai színre lépése előtt is tudatosan építette, majd bontotta le a karrierjét, amikor sikeres sorozatrendezőként a csúcson hagyta ott többek között a Drága örökösök című produkciót. Egy korábbi interjúban nyíltan beszélt arról, hogy ez a váltás a saját mentális egészsége érdekében történt. A tudatosság útjára lépve őszintén néz szembe a múltjával is, és nem fél megmutatni a sebezhető oldalát sem.

Ez a fajta nyíltság és a drasztikus pályaváltás alapozta meg azt a közérdeklődést, ami a TISZA Párt alelnökeként csak tovább fokozódott.

A politikai kampány hevében pedig már nemcsak a szakmai múltja, hanem a magánélete is témává vált. A rajongás odáig fajult, hogy a választások után az internetes piactereken valóságos licitharc indult a kampány emlékei között, miközben a bulvársajtó a korábbi párkapcsolatait is elkezdte boncolgatni, felelevenítve például a Barátok közt egykori színésznőjével, Erdélyi Tímeával való korábbi kapcsolatát. Ebben a már amúgy is felfokozott hangulatban robbant be a BL-döntős közös fotó, ami nemcsak egy szimpla párkapcsolati bejelentés volt, hanem egy régóta várt válasz a rajongók és a nyilvánosság kérdéseire.

Most újabb kép is kikerült Instagramra: meglátogatták a barátnőjének, Mikó Déliának a régi lovát.

Felejtsd el azt a négy számjegyet, amit tízből kilencszer elrontasz a pénztárnál, miközben mögötted türelmetlenül toporognak a sorban.

Franciaországban már a jövőt tesztelik!

Több nagyobb bank, köztük a BNP Paribas és a Crédit Agricole,

Nincs többé idegesítő pötyögés, titkos kódok memorizálása, sem az a para, hogy valaki a vállad fölött lesi el a számsort.

A megoldás nemcsak a kényelemről szól, hanem elvileg a biztonságról is.

A francia bevezetésről és a technológia működéséről egyébként a dán dagens.dk is részletesen írt.

Persze a fogadtatás nem egyértelmű: miközben sokan örülnek, hogy végre megszabadulhatnak egy idejétmúlt macerától, mások gyanakodva méregetik az újítást, és nem értik, miért kell hozzányúlni egy évtizedek óta működő rendszerhez.

Az egész mögött az Európai Unió pénzforgalmi irányelve, a PSD2 szigorítása is ott áll, ami megköveteli az erős ügyfél-hitelesítést a vásárlásoknál. Az ujjlenyomat pedig tökéletesen megfelel ennek a célnak, így a kártya akkor is működik, ha túlléped az érintéses fizetés megszokott, 50 eurós limitjét. A francia bankok már konkrét termékekben kínálják az újítást: a BNP Paribas például a Visa Premier kártyákhoz adja opcióként, a Crédit Agricole pedig bizonyos kártyacsomagokba építette be.

A technológia ráadásul nem is annyira drága, mint gondolnánk; a tömeggyártás és a verseny lenyomta az árakat, így a bankoknak már megéri bevezetni. A kérdés már csak az, mikor ér el hozzánk az a pont, amikor a pénztárnál a „kártya vagy készpénz?” kérdésre a válasz az lesz, hogy „egyik sem, csak egy érintés”.

Ezzel párhuzamosan a terminálok frissítése is megkezdődött, így a technikai háttér is adottá vált ahhoz, hogy a biometrikus kártya ne csak egy menő, de kevesek által használt kütyü legyen, hanem a mindennapi vásárlások eszköze.

Ez a környezet tette lehetővé, hogy a bankok élesben is bevezessék a technológiát. A BNP Paribas 2025-től már a hivatalos kondíciós listáiban is szerepelteti a biometrikus opciót, a francia szaksajtó pedig 2026 tavaszán már egyenesen a PIN-kód haláláról cikkezett a lakossági fizetéseknél. A folyamat tehát felgyorsult: ami pár éve még csak egy futurisztikus tesztprojekt volt Dél-Afrikában vagy Bulgáriában, az mára egy kézzelfogható, egyre több helyen elérhető szolgáltatássá vált.

Via Blikk

Két frissen megjelent, egymást kiegészítő tudományos kutatás arra jutott, hogy a jövőben a jégeső nemcsak veszélyesebb lesz, de az egész jelenség térben és időben is elcsúszik. Miközben egyes helyeket ritkábban ver majd el a jég, máshol gyakoribb lesz, de itt is, ott is sokkal nagyobb pusztítást végezhet.

A két csoport mást-mást vizsgált. Az egyik csapat, Timothy H. Raupach és Steven Sherwood vezetésével, azt nézte, hogyan változnak a jégeső kialakulásához szükséges légköri összetevők. A másik, Shiyi Zhang nevével fémjelzett kutatás pedig azt modellezte, mi történik magukkal a jégszemcsékkel. Az eredményeket a ScienceAlert foglalta össze, és a kép, amit felvázolnak, elég borús.

A Raupach-féle kutatócsoport konkrétan kimondja, hogy

A tanulmányuk szerint „a jégesőre hajlamosító körülmények a globális felmelegedéssel a sarkok felé tolódhatnak, és kissé elmozdulhatnak nyárról télre.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jégesőre hajlamos zónák konkrétan elkezdenek északabbra csúszni. A modellek szerint több jégesőre számíthatnak Észak-Európában, Kanadában, az USA északnyugati részén.

És ha ez nem lenne elég, a szezon is átalakul: a jövőben kevesebb nyári, és több téli jégesőre hajlamos nap jöhet. Ez pedig rossz hír a mezőgazdaságnak, mert az őszi gabonaféléket pont a legérzékenyebb időszakukban érheti a jégverés.

De mégis hogyan lehet a jégeső egyszerre ritkább és mégis pusztítóbb bizonyos helyeken?

Ugyanakkor a melegebb levegőben a kisebb jégdarabok egyszerűen elolvadnak, mielőtt földet érnének. A végeredmény: kevesebb, de sokkal brutálisabb jégeső, ami mindent letarol. Ez a jelenség főleg az USA délkeleti részén, Afrika középső-északi sávjában és Északkelet-Ausztráliában lehet majd jellemző.

A változó éghajlat hatásait már mindenki érzi. A hagyományos, érzékeny gyümölcsök, mint a sárgabarack, egyre nehezebben bírják a klímát, miközben a szárazságtűrő füge simán megterem az Alföldön is. A gazdáknak ez nem gasztroforradalom, hanem kőkemény kockázatkezelés: új fajtákra és technológiákra van szükség. A jégeső időbeli és térbeli elcsúszása ebbe a képbe illeszkedik.

Via Qubit

Ismerős a jelenet? A blöki mozdulatlanul ül, és elmélyülten bámul egy tök üres falfelületet.

Lehet, hogy épp egy olyan dologra próbálja felhívni a figyelmed, amiről neked még fogalmad sincs.

– írja az American Kennel Club.

Simán megeshet, hogy a falban egerek vagy más rágcsálók tanyáznak, de az is lehet, hogy egy darázsfészek rejtőzik valahol a házban.

Sajnos más oka is lehet a bámulásnak. Az idősödő kutyáknál, akárcsak az embereknél, kialakulhat egyfajta demencia.

Ezt úgy hívják, hogy kognitív diszfunkció szindróma (CDS), és statisztikák szerint a 11-12 éves kutyáknak akár már közel harmada érintett lehet.

Például ha a kutyusod céltalanul bolyong, beszorulni valami bútor mögé, ahonnan tegnap még simán ki tudott jönni, felborul az alvási ciklusa, vagy hirtelen elfelejti a szobatisztaságot.

Ha pedig a kutyádnál lefagyás, bámulás hirtelen jön, és inkább egy bizarr, ismétlődő helyzet, akkor egy még ijesztőbb dolog is felmerülhet: a részleges vagy fokális epilepsziás roham.

A kutya egészsége iránti fokozott figyelem egyébként egyre inkább előtérbe kerül. Lewis Hamilton például 2020-ban kutyáját, Roscoe-t vegán étrendre állította át, és arról számolt be, hogy a táplálkozásváltás látványos javulást hozott kedvence allergiás és ízületi problémáiban. Roscoe később, 2025-ben elpusztult.

Árulkodó jel lehet betegségek esetén az is, ha a kutyád nagy sóhajjal melléd dől. Szóval nem árt figyelni!

Forrás: Glamour