Egy kétezer éves kínai feljegyzésben találták meg a magyarázatot a Betlehemi csillag legfurcsább trükkjére
Oké, de mi van azzal a bibliai jelenettel, ami még a legelnézőbb hittanosokat is zavarba hozza? Tudod, a Betlehemi csillag, ami nemcsak úgy ragyogott az égen, mint egy rendes égitest, hanem konkrétan GPS-ként működött: a Máté-evangélium szerint „ment előttük” a napkeleti bölcseknek, majd a célállomáson, Betlehem felett elegánsan „megállt”.
Évtizedekig ment is a találgatás a bolygóegyüttállásoktól a szupernóvákon át addig, hogy az egész csak egy szép szimbólum volt. Egészen mostanáig.
Tavaly ugyanis egy NASA-hoz köthető, de függetlenül dolgozó bolygótudós, Mark Matney fogta magát, és előásott egy i. e. 5-ből származó kínai csillagászati feljegyzést. A Journal of the British Astronomical Association folyóiratban publikált, és a Scientific American által is felkapott kutatás szerint
Ez az objektum a feljegyzések szerint több mint 70 napig volt látható, ami pont elég idő ahhoz, hogy pár keleti bölcs kényelmesen megtegyen egy hosszabb utat. Matney szimulációkkal modellezte le, mi történik, ha ez az üstökös nemcsak elsuhan a távolban, hanem pofátlanul közel merészkedik a Földhöz.
És itt jön a trükk, amit a tudomány „ideiglenes geoszinkron mozgásnak” hív. Ez annyit tesz, hogy
A földi megfigyelőnek ez úgy néz ki, mintha az objektum megállna az égen. A modell legjobb illeszkedése szerint ez a Föld-közeli randevú i. e. 5 júniusának elején történhetett. Júdeából nézve az üstökös pont dél felé látszott, vagyis tökéletesen „vezette” az utazókat a Jeruzsálemtől délre fekvő Betlehemig, hogy aztán ott előadja a nagy megállós jelenetet.
Persze ez nem a rejtély végső, kőbe vésett megoldása.
A hipotézis nem bizonyítja százszázalékos biztonsággal, hogy a Betlehemi csillag ez az üstökös volt, és más elméletek is versenyben maradnak. De Matney modellje az első, ami konkrét, fizikailag lehetséges magyarázatot ad a történet legbizarrabb, csodás elemére. A rejtély nem oldódott meg végleg, de kaptunk egy piszok jó forgatókönyvet arra, hogyan lehetett egy valós égi eseményből kétezer éves legenda.
Via Journal of the British Astronomical Association