NO/MAKE/UP

    8 milliárdan lettünk a Földön – Ez, és még 6 ok, amiért úgy döntöttem: nem akarok anya lenni

    „Hetekre alig látok előre, hogy tegyek ki ennek a bizonytalanságnak még egy gyereket is?”
    Hargitay Judit - sassy.hu
    2022. november 16.


    Megosztom
    Link másolása

    Előre szólok: ezek az én érveim. Az én életem, az én vágyaim, az én döntéseim. Bárkinek lehet más a véleménye. De kérlek, a kőkészletet most tegyétek félre, és ne dobáljatok, még ha fura is lesz néha, amit olvastok.

    1.

    A címben azt írtam, nem akarok anya lenni. De azt nem, hogy soha nem is akartam. Egy ilyen döntés általában nem úgy születik meg, hogy egy nő húszévesen felveszi a legjobb ruciját, odaáll a tükör elé és azt mondja: ejj, de jó csaj vagyok, elég ez így, kell a fenének egy gyerek! Akartam. Igen, karriert is, férjet is, két gyerkőcöt is, kertes házat is, meg egy golden retrievert is. Aztán beütött az élet. A férj három év után lelépett. „Bohém fiú”, legyintettek az ismerősök, én meg úgy éreztem: jó, köszi, de ez a bohémság nekem az életem volt/lett volna. Meg egy gyereké is, ha összejön. Összetört a szívem, de a válás után azért keresgéltem, becsülettel. De nem találtam.

    Olyat, akivel fel mertem volna vállalni egy gyereket, biztos nem. Olyat is nehezen, aki egyáltalán akart. Mert a férfiak is félnek.

    Volt, aki egyenesen azt mondta: „Te, én még a vécére is kotonban járok, csak nehogy…” Szép kilátások egy – amúgy is bizalmatlan – anya-jelöltnek.

    2.

    Aztán valahol 35 körül feladtam. Nem tudnám rajtakapni a pillanatot, hogy mikor. Egyszerűen kikopott belőlem a vágy. Azt hiszem, túl sokat láttam. A környezetemben három házasság működik (az én meglátásom szerint, lehet, hogy több, lehet, hogy valójában az a három sem), egy mélyen vallásos-sokgyerekes, egy egyetemen köttetett kétgyerekes, meg egy gyermektelen. A többi….ijesztő káosz. Elhidegült, elvált és fél-elvált párok tömkelege, szeretők, hazudozások, gyűlölködő válások, lavírozó nevelőanyák- és apák, és mindezek közepén rémült, zavarodott, pszichológushoz hurcolt, és családminta nélküli gyerekek.

    Hogy tervezzek be egy emberi életet, ha a kapcsolatok többségének átlag szavatossági ideje jó, ha eléri a 7-8 évet? Aztán küszködjek vele egyedülálló anyaként?

    Ilyet is rengeteget látok, van, aki pazarul csinálja, de van, aki nyugtatókon él. Akarom én ezt?

    3.

    Nem tetszik a világ, amibe „beleszülném” azt a kisembert. Őszintén, ti tudjátok, mi lesz itt harminc év múlva? Vagy akár harminc nap múlva? Forrong minden, háborúk, gazdsági válság, vergődő oktatás, szétzüllesztett, nyomorgó földrészek, és egyre növekvő feszültség. Egész jó állásom van, de én magam is megéltem azt, hogy egyik napról a másikra kihúzták alólam a céget, és ott álltam munka, pénz nélkül.

    Hetekre alig látok előre, magamért és a családomért (szülők stb.) is nehéz anyagilag, testileg-lelkileg felelősséget vállalnom, hogy tegyek ki ennek a bizonytalanságnak még egy gyereket is? Felelősségteljes döntés lenne?

    És, nem mellesleg, tegnaptól hivatalosan is 8 milliárdan lettünk a Földön, tovább szülni, tovább népesíteni egyáltalán nem kell.

    4.

    Túl sok korombeli emberrel beszélgettem el, akik csak nekem merték bevallani – talán, mert nem vagyok anya – hogy bizony megbánták a gyerekvállalást. Nem a gyereket, dehogy, őt imádják, jó, hogy van, persze. De ami vele együtt jár: a folytonos aggódást (és a mai világban már jó sok ok van aggódni), a nulla szabadidőt, az állandó rohanást és hullafáradtságot, a különórákat, ami muszáj, mert megszólják, az Imax-et meg az Air Jordan cipőt meg az iPhone-t, mert az is kell, különben kicsúfolják a gyereket az iskolában. És a mondat, ami mindegyikük szájából elhangzott:

    Imádom a gyerekemet, de nincs életem. Én már nem létezem.

    Nos….én szeretnék élni és létezni. Fontos emberi érték számomra a szabadság. Még akkor is, ha ezért TÉNYLEG megköveznek.

    5.

    Én nemcsak „élni” szeretnék, hanem írni is. Régi, örök vágyam ez, a munkámmal is együtt jár, lám, itt is utolért, titokban egy regényen is dolgozom. Nem tudom, mi lesz belőle, talán semmi, de tény, hogy ez az ösztön bennem mindig tetten érhetőbb volt, mint az anyai. Az anyaság – misztérium. De az alkotás is. Olyan szabadságot, olyan döbbenetes „világmindenség-élményt”, olyan örömet ad, amit csak az ért meg, aki csinálja. Ahogy az anyaságot is az érti meg, aki „csinálja”. És a tévhitekkel ellentétben: aki komolyan veszi az írást (vagy bárki más, bármilyen sokat követelő hivatást), annak éppúgy meg kell fizetnie az árát. Mindent bele kell adni, teljes embert kíván. Én az írást választottam.

    6.

    Végül pedig egy lábjegyzet: ne higgyétek, hogy nem sajdul meg néha a szívem, ha látok egy édes gyereket az anyjával. Bennem is él az anyai ösztön, mélyen tisztelem a klassz anyákat és apákat, és tudom, hogy a világ egyik legnagyobb csodájából maradok ki. De nem hiszek ennek a csodának a kizárólagosságában. Az élet nem minden csodát ad meg, hanem szelektál. Kinek ez, kinek az. Örülni kell annak, ami van. Van egy 17 évvel fiatalabb fél-öcsém, akit még jócskán pelenkáztam, cumiztattam, meg ringattam éjszakánként, és boldogságomban sírógörcsöt kaptam, amikor megkapta élete álom-állását, férfifodrászként.

    Akkor először jobban örültem valaki más sikerének, mint a sajátoménak. Nem, nem vagyok az anyja. Nem, ez nem anyai szeretet. De ez ne lenne igazi szeretet? Ha ez nem az, akkor mi?

    Címkép: Pixabay

    Megosztom
    Link másolása

    Címlapról ajánljuk


    NO/MAKE/UP
    Laky Zsuzsi rettenetesen kiakadt, amikor megtudta az ötödikes lányától, mit művelnek a tizenéves gyerekek
    Dühös posztban írta meg a véleményét.
    Sassy - sassy.hu
    2023. január 23.


    Megosztom
    Link másolása

    Laky Zsuzsi felháborodott azon, amit már az általános iskolások is művelnek, és ami árt nekik, de szabadon megtehetik.

    Instagram-posztjában ezt írta:

    "Többször hallottam már a nagyobbik lánykámtól (aki most 5.-es) hogy vannak osztálytársai, akik minden nap energiaitalt isznak. Erre felkaptam a fejem és megkérdeztem tőle, hogy mégis hogy ihatnak energiaitalt? Hát úgy mondja a Luca, hogy bemennek az iskola melletti boltba és vesznek maguknak"

    - írta Laky Zsuzsi a posztban.

    Kíváncsiságból beküldtem egyedül abba az üzletbe, amit a lánya említett, azzal hogy vegyen egy energiaitalt és egy öngyújtót, ő pedig kint várta. A kislányát kiszolgálták a boltban...

    "Elfogadhatatlan hogy 270 Ft-ért a gyerekek legálisan vehetnek energiaitalt. Kérdem én, hogy rendben van ez így!? Hogy erre miért nincs valamilyen jogszabály?

    Még azt sem gondolom, hogy a szülő felelőssége ugyanis.. hiszen az iskolából kimegy a szünetben és megvásárolja magának gond nélkül és a szülei nem fogják megtudni soha!

    Szóval azt gondolom, hogy ezt nagyon nem szabadna hagyni, hisz ez a felnőttek számára sem egészséges egyáltalán, akkor milyen hatással lehet a gyerekekre?"

    Ti mit gondoltok erről?


    Megosztom
    Link másolása

    NO/MAKE/UP
    Szőrös lábát rejtegette a kamerák elől Kulcsár Edina a tévében
    Azért szerepelt a műsorban hosszú szárú nadrágban.
    Sassy - sassy.hu
    2023. január 23.


    Megosztom
    Link másolása

    Kulcsár Edina és kisfia, Medox is szerepeltek a Vigyázat, gyerekkel vagyok! legutóbbi adásában a TV2-n.

    Az adásból többek közt az is kiderült, hogy az egykori szépségkirálynő a szemöldökszedésre egyáltalán nem sajnálja az időt, a lábgyantázással viszont hadilábon áll.

    "Azért jöttem hosszú nadrágban, nincs rá időm"

    - mondta Kulcsár Edina.

    "Jól értem, hogy azért vagy hosszúnadrágban, mert most szőrös a lábad?"

    – kérdezett rá Ördög Nóra, amire Kulcsár Edina mosolyogva azt válaszolta: "Aha".

    "Rajtam is hosszú nadrág van, nem mondom meg, hogy miért. Hát ez az anyuka lét, ez ilyen"

    - mondta Ördög Nóra.

    Egyébként olyan sikeresen játszott a Vigyázat, gyerekkel vagyok! műsorában Kulcsár Edina és Medox, hogy összesen 600.000 forintot gyűjtöttek össze.

    Edina mind a 600 ezer forintot a Higgy bennem alapítványnak ajánlotta fel. Az alapítvány fogyatékossággal élő, pontosabban, az alapító megfogalmazása szerint "próbatétellel született" gyermek nevelésére, gondozására, fejlesztésére jött létre.

    Megosztom
    Link másolása


    NO/MAKE/UP
    A Rovatból
    Nem a nők elvárásai lettek túl nagyok, a férfiak nyújtanak keveset – A párterapeuta válasza a mai férfi elmagányosodására
    A tanácsadó útmutatást adott ahhoz is: hogyan NE legyél magányos, szingli férfi.
    Sassy - sassy.hu
    2023. január 17.


    Megosztom
    Link másolása

    Hogyan NE válj „magányos, szingli férfivé”: Tracey Cox pár- és szexuálterapeuta brutálisan őszinte tanácsokat osztott meg a Daily Mail olvasóival. Írása csattanós válasz Greg Matos amerikai pszichológusnak. Greg Matos ugyanis hatalmas vihart kavart a sajtóban nemrég, miután közzétett egy eszmefuttatást arról, hogy miért van ennyi „magányos, szingli” férfi.

    Mint arról mi is írtunk "Generációk óta most van a legtöbb magányos férfi, mert a nők egyre válogatósabbak" című cikkünkben, a pszichológus kutatásai szerint az Egyesült Államokban sokkal több az egyedülálló férfi, mint a nő, és a randiappok, online társkeresők felhasználóinak túlnyomó része is férfi, akik arról számolnak be, hogy hosszú keresgélés után, sokszor évekig sem találnak szerető partnerre.

    Greg Matos kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy ennek elsődleges oka: a párkereső nők növekvő elvárásai. „A 25-45 közötti szingli vagy elvált nők három dolgot várnak el a mai férfitól: legyen érzelmileg elérhető, jó kommunikátor, és osztozzon a nő által képviselt értékekben.

    Az online társkeresők Matos szerint csak súlyosbították a problémát: akkora lett a választék, hogy a nők is sokkal válogatósabbak lettek, egyszerűen azért, mert megtehetik.

    Tracey Cox válaszcikkéban azt írja: "Legyünk őszinték, a nők MINDIG ilyen tulajdonságokkal rendelkező férfiakat akartak. Csak egyszerűen nem volt elég bátorságunk, önbecsülésünk, hogy ezt kiköveteljük. De most megtesszük. A férfiaknak pedig foglalkozniuk kell a képességeik hiányával."

    Tracey Cox többek közt azt tanácsolja a férfiaknak, hogy előbb a saját házuk táján sepregessenek. Riasztó ugyanis a nők számára, hogy ha a reményteljes partner lakásába érve rendetlenség fogadja őket.

    A tanácsadó a pénzügyekre is kitért. Szerinte valóban sok nő álmodik arról, hogy találkozzon egy jómódú férfival. A legtöbben azonban egy olyan férfival is megelégednének, aki fizeti a számláit, és nem veri magát nagy adósságba. Egy dohányzóasztal tele kifizetetlen számlákkal, dühös főbérlők hívásai és látogatásai, adóssághegyek ezt látva minden önmagát tisztelő nő menekülőre fogja. Azt javasolja, hogy akinek anyagi gondjai vannak, kérjen segítséget a banktól, és kerülje a túlköltekezést.

    Tracey Cox további a tanácsa a férfiaknak, hogy nőjenek fel. Ne játékkal töltsék az egész napjukat, ne nézzenek órákig pornót, és ne a kocsmában vedeljenek a barátaikkal szóval 30 évesen már ne viselkedjenek úgy, mint egy 20 éves. Ellenkező esetben egyedül fognak maradni.

    "Tedd rendbe az életedet, AZUTÁN kezdj el randizni" írja.

    A következő javaslata az, hogy a férfiak rendezzék a kapcsolatukat az exeikkel, zárják le, aminek vége, ne essenek ki csontvázak a szekrényből, amikor új kapcsolatot kezdenek.

    Fontos az is, hogy a férfiak ne másokat hibáztassanak a kudarcaikért, olyan nincs, hogy az összes volt barátnőjük "zakkant".

    Írásában rámutat arra, hogy a kudarcok nem minden esetben a nő hibájából érik a férfiakat, hanem inkább annak jelei, hogy a férfi rossz döntéseket hoz. Ha nem működik egy kapcsolat, abban a férfinak is szerepe van. Azt javasolja, a pasik őszintén elemezzék ki a visszatérő problémákat. Például ha szerintük minden eddigi barátnőjüknek "túl nagy elvárásai voltak", az azt jelentheti, hogy ők nyújtottak túl keveset a nők számára.

    Felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy a férfiak ne hazudják magukat 20 évvel fiatalabbnak, és azt is kéri, hogy legyenek tisztában a saját kvalitásaikkal.

    "Folyamatosan le vagyok döbbenve, amikor olyan a férfiak, akik nem nyújtanak olyan sokat, nem hajlandók olyan nővel randizni, aki 'túl öreg, túl kövér, nem elég vonzó, nem elég szexi.' Ott állnak kopaszodva, sörhassal, rosszul öltözötten, átlagos munkával, unalmas életszemlélettel, semmi humorérzékük, nem nyújtanak túl sokat – és elutasítják azt a nőt, akinek nem akkora a melle, mint azt szeretnék. Mit látnak ezek a férfiak, amikor tükörbe néznek?"

    A hűség is fontos, a nők olyan társra vágynak, aki nem csalja meg őket, sőt a mikromegcsalást is kerüli, például az exekkel való titokban flörtölést, vagy más nők összes fotójának lájkolását.

    Tracey Cox egyetért abban Matossal, hogy a férfiak kommunikációs és kapcsolatteremtő képességei nem elég hatékonyak. Gyakran magasan kvalifikált férfiak is arra panaszkodnak, hogy irigylik a nőket a kapcsolatteremtő képességeik miatt.

    Az, hogy rosszabbul azonosítják az érzelmi szükségleteiket, és nem képesek kifejezni azokat, az, hogy nem tudják, mire van szükségük a kapcsolataikban, de azt sem, hogyan kérjék ezt, nem a férfiak, hanem a neveltetés hibája. A férfiakat ugyanis inkább cselekvőnek nevelik, a lányok pedig kommunikálnak az érzelmeikről, és mindent megosztanak egymással. De a jó kommunikáció tanulható, és sokat segít abban, hogy megtaláljuk a megfelelő partnert, és képesek legyünk meg is tartani.

    Tracey arra inti a férfiakat, legyenek érzelmileg elérhetőek, hagyják, hogy valaki közel kerüljön hozzájuk, mutassák meg nyugodtan a gyengeségeiket. És persze osztozzanak a házimunkában, ne hagyjanak mindent a nőkre. Azokban a háztartásokban, ahol a férfiak kiveszik a részüket a házimunkából, a párok boldogabbak, és többet szexelnek.

    Címkép: Pixabay

    Megosztom
    Link másolása


    NO/MAKE/UP
    „Az anyósomék utálnak, de nem kell jóban lennünk ahhoz, hogy tökéletes legyen a házasságom”
    Egy fiatal feleség osztotta meg igen progresszív gondolatait az „anyóskérdésről.”
    Sassy - sassy.hu
    2023. január 31.


    Megosztom
    Link másolása

    Egy ifjú amerikai feleség, írói nevén xoJane fejtette ki véleményét a bővebb család és a sikeres házasság közötti összefüggésekről a YourTango-n. Jane és vőlegénye, Luke évekig együtt jártak, 2015-ben eljegyezték egymást, és már egy jóideje házasok. A lány szüleivel és bővebb családjával tökéletes a kapcsolatuk, bár nem élnek közel (másik államban), de szinte minden ünnepen összegyűlnek, és hetente beszélnek telefonon, vagy kommunikálnak cseten, e-mailen.

    Luke családjával azonban más a helyzet. Jane elbeszélése szerint amikor járni kezdtek, két évig ott sem volt semmi baj, a fiú szülei imádták őt, külnösen az anyjával álltak nagyon közel egymáshoz. Ám minden megváltozott, amikor Luke húga, Sarah hazaköltözött a szüleihez, mert nem járt szerencsével Európában, ahol munkát vállalt.

    "Az első pillanattól kezdve úgy éreztem, Sarah eltökélte, hogy tönkreteszi a kapcsolatunkat Luke-kal. A bátyja 'kis barátjának' hívott engem gyúnyosan, és általában is lekezelő, sértő dolgokat vágott a fejemhez, amikor csak módja volt rá.

    Nem értettem. Ők is másik államban élnek, de akkoriban még sok ünnepre, családi eseményre, születésnapra ellátogattunk hozzájuk, napokig. A bili egy hálaadási hétvégén borult ki.

    Mivel Luke-kal van egy cicánk, őt is elvittük. A cica egyszer besurrant Sarah szobájába, és leverte az ékszerdobozát az éjjeliszekrényről. Nem lett semminek baja, de Sarah őrjöngeni kezdtett. Közölte, hogy én túrtam fel a dobozát, ékszert akartam lopni tőle, mert egyébként is a családjuk pénzére utazom. Még azt is képes volt előhozni, hogy régebben evészavaraim voltak, szerinte arra kell nekem egy gazdag férj, hogy a gyógykezelésemet fizesse, ha majd esetleg megint kell" - mesélte Jane.

    Luke természetesen a felesége pártját fogta, és azonnal el is jöttek, ám nemsokára Sarah írt egy hétoldalas levelet a bátyjának, amely Jane egyik korábbi, kézírásos levelét elemezte ki "írásszakértői" szempontból (Sarah soha nem volt az, a netről lett 'szakértő'), és az elemzés alapján azt hozta ki Jane-ről, hogy egy szociopata.

    Innentől kezdve nem volt más választás, mint megszakítani a kapcsolatot Sarah-val, aki teljesen Jane ellen fordította Luke szüleit is. Luke évekig őrlődött, a családja ugyanis úgy meggyűlölte Jane-t, hogy még az esküvőjükre sem mentek el, pedig Luke összes barátja ott volt. Ők szeretik a választottját, csak a szülei és a húga nem. A fiatalok számtalanszor megpróbáltak beszélni a gyűlölködő anyóssal, apóssal és persze az egészet kirobbantó húggal, de minden próbálkozásuk reménytelen volt.

    Luke és Jane ezek után napokig beszélgettek a dologról, és eldöntötték: nem engedik, hogy Luke családjának utálkozása az egyébként szépen működő házasságukat tönkretegye. Jane így számol be erről:

    "Ma már nem azt a világot éljük, mint régen. Nem nagyon vannak többgenerációs családok együtt, a szülők, gyerekek sokszor a világ másik felén élnek. Az anyósom utál engem? Az apósommal, és a sógornőmmel együtt? Rendben, nem esik jól, de elfogadom. A férjemet viszont nem fogom eltiltani tőlük, mert tudom, hogy szereti őket. Így megállapodtunk, hogy az ünnepeket elosztjuk: felesben az én családomhoz megyünk, felesben pedig külön leszünk. Ő a saját családjához megy, én pedig vagy az enyémhez, vagy otthon maradok, esetleg a barátaimmal lógok.

    Szeretjük egymást a férjemmel, és persze jobban örülnék, ha jóban lehetnék az anyósomékkal. De nem hozzájuk mentem férjhez, hanem Luke-hoz. Mellette ébredek minden reggel, vele osztom meg az életemet. Nem előfeltétele a boldogságomnak, hogy a családjával összejárjak. Ki tudja, mit hoz a jövő, de úgy gondolom, a gyűlölködő, toxikus családtagokba nem szabad energiát fektetni.

    Egyszerűen ki kell őket iktatni az életükből, amennyire csak lehet, és egymásra, a szerelmünkre, a jövőnkre, és persze a valóban szerető családtagjaiankra és a barátainkra koncentrálni."

    Címkép: Pixabay

    Megosztom
    Link másolása