„Arra kérte a lányomat, hogy próbáljon pozitívabban gondolkodni, de ez nem oldotta meg a szorongást”
Tegyük a szívünkre a kezünket, és válaszoljunk őszintén: megbízunk az iskolapszichológusban? Ma még mindig nagy az ellenállás a lelki segítségkéréssel szemben, és számos tévhit él az emberekben, minthogy pszichológushoz csak a bolondok mennek, pedig az időben érkező lelki segítség akár mentális betegségektől is megmenthet. Mit tennénk, ha gyermekünk hirtelen megváltozna, visszahúzódó lenne és szorongana az iskolába járás gondolatától? Hova fordulnánk segítségért?
Sokan nem mernek iskolapszichológushoz fordulni, míg mások hiába kérnek segítséget, nem kapnak. Pedig ma sokkal nagyobb szükség van a fiatalok lelki támogatására, mint bármikor korábban. Utánajártunk, hogy miért nem működik a rendszer, és hogyan lehetne javítani rajta.
„Nem oldotta meg a szorongást”
Mielőtt kivesézzük a rendszert, itt egy történet egy anyáról és a lányáról, akik a saját bőrükön tapasztalták meg, hogy milyen következményekkel jár, ha egy kamasz nem kap időben segítséget. A történet szereplői egy budapesti iskolában kértek segítséget, és mivel a mai napig nem sikerült kimászniuk ebből a nehézségből, anya és lánya a nevük megváltoztatását kérték. Anna szívszorító története sajnos nem egyedi, lánya, Nóra, mindig is csendes, visszahúzódó gyerek volt, de a gimnázium első évében ez tovább fokozódott.
Anna először azt hitte, hogy ez csupán tinédzserkori stressz, és a hormonális változások állnak a háttérben, hiszen a lánya tavaly szeptemberben lelkesen ment új iskolájába, egy budapesti gimnáziumba. Hónapoknak kellett eltelni, hogy felismerje, többről van szó, mint kamaszkori hangulatingadozásról, ugyanis a helyzet csak súlyosbodott. A téli szünet után Nóra szorongása eluralkodott rajta, és már egyáltalán nem akart iskolába menni. Anna kétségbeesetten próbált segítséget találni, ezért az iskolapszichológushoz fordultak. „Nekem nem mesélt arról, hogy mi bántja, pedig láttam, rajta, hogy valami komoly gonddal küzd. Azt gondoltam, ha beszél egy szakemberrel, akkor talán megnyílik, és megtudjuk, mi áll a háttérben. Nóra meglepően jól fogadta az ötletemet, és ő maga kért időpontot az első ülésre” – emlékszik vissza Anna. De
„Azt mondta nekem, hogy a pszichológus nem értette meg őt, és nem tudott segíteni neki. A pszichológus arra kérte, hogy próbáljon pozitívabban gondolkodni, de ez nem oldotta meg a szorongást.”
Már tavasz volt, amikor az eset tovább romlott, és Nóra végül hetekre bezárkózott, a tanév végére pedig magántanulói státuszt kért, de Anna erről hallani sem akart. Nyár végén az édesanya már arról mesél, hogy egyedül a Balatonnál látta mosolyogni a lányát, aki sokat fogyott az elmúlt időszakban. Máig nem tudja, hogy mi állhat Nóra depressziója mögött, az új tanévet mindenesetre magántanulóként kezdi, és bár Anna nem engedheti meg magának, elhatározta, hogy keres egy másik szakembert, aki segíthet abban, hogy visszakapja azt az életvidám lányt, aki Nóra volt a gimnázium első éve előtt.
Miért nem segített a szakember?
Az iskolapszichológusok és az iskolai szociális segítők szerepe sokrétű, de a legfontosabb feladatuk, hogy támogassák a diákokat lelki, érzelmi és szociális problémáik kezelésében. Székely Zsuzsanna, főállású iskolai szociális segítő a Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány elnöke szerint az oktatási intézményekben dolgozó szakembereknek – legyen szó iskolapszichológusokról vagy iskolai szociális segítőkről – nem a szaktudással van gondjuk, hanem a túlterheltséggel.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy szakember több intézményt lát el, és gyakran csak néhány órát tud egy-egy helyszínen tölteni. Ez a helyzet az iskolapszichológusok esetében nagyon hasonló”– magyarázza a szakértő. –
Ez frusztrációt okozhat a diákok és a szülők körében is. Milyen problémákkal találkoznak a segítők? Leggyakoribbak a lelki nehézségek, az iskolai konfliktusok, a kiközösítés, a bullying, párkapcsolati gondok, szerhasználati problémák, függőség, tanulási nehézségek és a szorongás, amelyeknek a kezelése még egy sokat látott szakember számára is kihívást jelent. Arról nem beszélve, hogy a legtöbb gyerek akkor jut el először pszichológushoz vagy iskolai szociális segítőhöz, ha már eluralkodott a probléma.
„Gyakori, hogy az esetek csak későn kerülnek a szakemberek elé. Ha egy diák egyre többet lóg az iskolából, mire az iskolapszichológus beavatkozhat, annál nehezebb visszahozni a normál iskolai kerékvágásba. Az ilyen esetekben az iskolapszichológus már csak tűzoltást végezhet.” – magyarázza Székely Zsuzsanna. De mi lehet a megoldás?
A szakemberektől túl sok értékes időt vesz el az adminisztráció (Fotó: Getty Images)Van kiút!
Be kell látni, hogy az iskolapszichológusok túlterheltsége és a rövid találkozók miatt nehéz hosszútávú eredményeket elérni, ha egy szülő csupán az iskolai segítőre hagyatkozik. Székely Zsuzsanna hangsúlyozza, hogy a szülők is bátran kérhetnek segítséget, ha gyereknevelési dilemmáik vannak, vagy ha úgy érzik, hogy elakadtak egy probléma kezelésében. Amikor pedig a közvetett segítség sem elegendő, érdemes más lehetőségeket is felkutatni. Magyarországon több ingyenes vagy alacsony költségű szervezet működik, ahol szakszerű támogatást kaphatnak a diákok és a szülők. Ilyen például az Ifjúsági Lelki Elsősegély és a Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány.
A szülők és fiatalok bátran éljenek ezekkel az alternatívákkal!”
A kamaszokat érintő lelki nehézségek kezelhetők, sőt megelőzhetők, ha időben kérünk segítséget. Hogy mi lesz az iskolapszichológiai rendszerrel? A szakértő szerint a helyzet javítása érdekében szükség van az iskolapszichológusok munkakörülményeinek javítására. „Intézményenként szükség lenne egy-egy dedikált szakemberre, akik megfelelő fizetést kapnak, és elismerik munkájukat. Ezáltal lehetne a végzettségre vonatkozó elvárásokat is szigorítani az iskolai szociális segítők esetében, ami a hatékonyabb működéshez vezetne.
Székely Zsuzsanna szerint például az iskolapszichológusok rendszeresen beszélhetnének a gyerekekkel, míg a szociális segítők közreműködhetnének a szülőkkel való kapcsolattartásban és más segítő szervezetek bevonásában. Többek között ez is járható út, amely a rendszer javulásához vezet. Addig is ne tudjuk be a gyerekek szorongását egyszerű kamaszkori hormonváltozásnak, ne hagyjuk annyiban a dolgot, ha a rossz hangulat nem múlik el néhány nap alatt. Kamaszkorban minden szélsőség normális, amennyiben van változás, és nem lesz tartós egy-egy állapot.
Az Ifjúsági Lelki Elsősegély a 13700 telefonszámon hívható hétköznap 17-21 óra között.
