Mégis igaz lehet a 3 muskétás története? Véletlenül megtalálhatták D’Artagnan sírját
Aki olvasta Alexandre Dumas regényét a Három testőrt, nehezen tudja kivonni magát a hatása alól. Aztán félreteszi, és megnyugszik abban, hogy mindez csak mese. Szép a regény, jó a film, menő a kosztüm, de létezett-e egyáltalán igazán az a D’Artagnan, akit a sztoriból megismertünk, és ha igen, akkor hol végződött az élete?
Most úgy tűnik, Maastrichtban talán belebotlottak a válaszba. Vagy legalábbis valami nagyon hasonlóba.
A holland város Wolder nevű negyedében, a Szent Péter és Pál-templomban javítási munkálatok zajlottak, amikor
de amikor a felnyitott rész alatt egy csontváz került elő, a történet hirtelen átváltott régészetből irodalmi szenzációba. Mert a helyszín, az időszak és a körülmények alapján egyre többen gondolják úgy, hogy a maradványok akár Charles de Batz-Castelmore, vagyis a közismert nevén D’Artagnan földi maradványai is lehetnek.
és aki aztán a világ kulturális köztudatában úgy rögzült, mint a vakmerő, pengeéles eszű, folyamatosan párbajba keveredő ifjú, aki valahogy mindig az események sűrűjében találja magát. A valódi D’Artagnan persze nem pontosan olyan volt, mint a regényhős, de az alapanyag így sem volt gyenge: XIV. Lajos muskétása és kéme volt, és 1673-ban halt meg Maastricht ostrománál, amikor egy muskétagolyó a nyakán találta.
A helyi beszámolók szerint a maradványokat az oltár közelében, megszentelt földben találták meg, ami arra utal, hogy nem akármilyen halottról lehet szó. A sírban találtak egy korabeli francia érmét, és ami a leglátványosabb részlet, a csontváz mellkasának magasságában előkerült egy lövedékhez köthető nyom vagy tárgyi maradvány is, amely a helyi megszólalók szerint összhangban lehet azokkal a történeti leírásokkal, amelyek D’Artagnan halálát rögzítették.
Már szinte hallani, ahogy a történelmi romantika szerelmesei egyszerre szisszennek fel szerte Európában. Mert azért valljuk be, kevés dolog van, ami jobban beindítja a fantáziát, mint amikor egy régészeti lelet nem valami névtelen középkori fickóhoz, hanem egy konkrét, legendává vált figurához kapcsolódhat. Pláne olyasvalakihez, aki már rég kilépett a történelemkönyvekből, és átköltözött a popkultúrába.
D’Artagnan ugyanis nem egyszerűen egy XVII. századi katona volt.
Dumas 1844-ben jelentette meg A három testőrt, de ő sem a semmiből dolgozott: ihletforrása egy korábbi mű, a Mémoires de M. d’Artagnan volt, amelyet 1700-ban írt Gatien de Courtilz de Sandras francia katona és író. Innen indult el az a folyamat, amelynek végére D’Artagnanból nemcsak irodalmi figura, hanem komplett kulturális brand lett.
Játszotta már őt Douglas Fairbanks, Michael York, Chris O’Donnell, Logan Lerman és François Civil is, sőt az egész történet annyira beépült a tömegkultúrába, hogy a nyolcvanas évek elején még egy kardforgató rajzfilm-beagle is megszületett belőle Dogtanian néven. Innen nézve különösen abszurd és csodálatos, hogy most nem egy új filmsorozat vagy remake miatt került elő a neve, hanem egy valódi templom alól.
Őt riasztotta a diakónus, amikor a csontváz előkerült, és bár minden adott lenne ahhoz, hogy valaki pezsgőt bontson és bejelentse: ennyi volt, megtaláltuk, Dijkman kifejezetten óvatos. Nem úgy beszél az ügyről, mint aki most akarja megnyerni a történelmi szenzációk olimpiáját, hanem mint egy tudós, aki pontosan tudja, hogy a romantikus narratíva önmagában semmit nem bizonyít.
És jelenleg tényleg nem bizonyított, hogy D’Artagnan csontvázáról van szó.
A mintát Münchenben elemzik, majd összevetik olyan genetikai mintákkal, amelyeket D’Artagnan apai ágának leszármazottaitól szereztek be. Vagyis most pontosan az történik, aminek történnie kell: a legenda átkerül a tudósok kezébe, és a vizsgálati eredmények mondják majd ki az utolsó szót.
Ettől persze a történet már most is szenzációs. Mert ha a vizsgálatok beigazolják a feltételezést, az nem egyszerűen egy híres katona sírjának megtalálását jelenti majd. Az azt is jelentené, hogy a történelem, az irodalom és a mítosz egy pillanatra ugyanarra a pontra mutatott.
Talán még az arcát is rekonstruálni tudják.
Azért önmagában az is elég erős jelenet, hogy három és fél évszázaddal a halála után még mindig ugyanaz történik vele, mint az életében: mindenki őt keresi a lőporfüstben.
Via TheGardian