Kis lépték, nagy siker - csinálj te is közösségépítő minifesztivált, mutatjuk, hogyan fogj hozzá!
Volt már olyan, hogy egy nyári napon véletlenül belesétáltál egy élő mesekönyvbe? Az utca, amin haladtál, mintha csak a TeszVesz város egyik lapjáról lett volna mintázva, megtelt élettel, gyerekek bringáztak az autók helyén, öreg bácsik sakkoztak a baseball sapkás tinikkel, szinte látni lehetett a levegőben úszó frissen sült hús, zöldség és karamellizálódott cukor illatának kavalkádját. Ahogy mentél tovább, az egyik nyitott kapualjból élő zene szűrődött ki, a másikból időnként hangos gyereknevetés csapott fel, és te úgy érezted, itt mintha mindenki ismerne mindenkit és hamarosan te is mindenkit meg fogsz ismerni, mert már oda is hívtak az egyik padhoz?
Ha még nem volt ilyen élményed, akkor azt javasoljuk, vedd fel a bakancslistádra, és hogy biztosan ki tudd majd pipálni, kezd el kitalálni és megszervezni a saját kisközösségi fesztiválodat!
A mikéntek demonstrálásához most a budajenői Fő Utca Fesztivál lesz az állatorvosi fesztiválpóni: ezen keresztül szeretnénk kedvet csinálni és támpontokat adni minél több kisléptékű, közösségteremtő program létrehozásához!
Fő Utca Fesztivál
A budajenői Kisköz Egyesület elnöke, Szabó-Sipos Rebi azt szerette volna, ha a saját gyerekei számára nem csak a saját házuk, de az egész falu az otthonuk lehetne.
Ahol biztonságban érzik magukat, ahol minőségi programokat látogathatnak, ahol megtapasztalhatják a „valahova tartozni” érzését, élettel tölteni meg a település köztereit, kis léptékben valósítani meg a már említett Richard Scarry-világot.
Ennek megteremtéséhez hívta életre néhány hasonló gondolkodású, szintén kisgyerekes édesanyával a Kisköz Egyesületet.
Egész évre kiterjedő kulturális tevékenységük tortáján a cseresznye a Fő Utca Fesztivál, ami 2024-ben immár harmadik alkalommal került megrendezésre.
Tiszta udvar, rendes emberek
Az alapötlet egyszerű volt: a falu régi, ma már csak névileg fő utcáját egy napra sétáló utcává tenni, és megmutatni, milyen sokféle érdekes és nyílt szívű ember lakik ott. Megkeresésükre az utcában lakó művészek, borászok, zenészek, fürjészettel foglalkozó családok megnyitották portáikat, és a falu más részein élő alkotók és szolgáltatók is meghívást kaptak, hogy látni- és fogyasztanivalóval töltsék meg az utca két oldalát, művészetükkel színesítsék a napot.
Az egyesületnek saját tőkéje nemigen volt, és mivel tagjai többnyire kisgyerekes édesanyák, idejük sem volt túlcizellálni vagy túlgondolni a nagy napot.
A tárgyi eszközök előteremtésében szerencsére segítségükre sietett a környék: szinte minden kérésükre találtak helyben, ingyen megoldást.
A program nem volt bonyolult: legyen enni-és innivaló, legyen mit nézni, hallgatni vagy alkotni, és egy napra senkinek se kelljen felhívnia a figyelmet a harmincas övezet táblára.
A végül fél Fő utcányira sikerült fesztiválon aztán a Babamama sátorban védőnői és gyerekneveléssel kapcsolatos előadásokat lehetett hallgatni, kipróbálni a helyi közösség által adományozott különféle hordozókat, vagy csak ücsörögve eszmecserélni, amíg a kicsik morzsolt kukoricát öntögetnek egyik edénykéből a másikba vagy kipróbálják a hatalmas ecetfára applikált ritmushangszereket.
Volt Rutkai Bori koncert, Csoda és Kósza előadás, szelíd motoros Picikli felvonulás, felléptek helyi népzenészek és a több jenői lakost is „tartalmazó” budakeszi fúvósok, valamint a szintén jenői kötődésű Blues Dosers és a The Pontiac zenekarok is.
Az árokpartokat megtöltötték különféle játékokkal: volt csocsó, önkiszolgáló kísérleti bábszínház, Harisnyás Pippi-lak kartondobozból, vizezős játékok, favonatos terepasztal. Az utcában lévő könyvtár épületének oldalában kavicsfestés, nemezelés zajlott, a helyi horgolóklub két tagja pedig kis kiállítással és sok szeretettel várta a tanulni vágyókat. Utóbbi olyan jól sikerült, hogy volt olyan kisfiú, aki az aznapi EB-meccsnézést is inkább kihagyta egy újabb karkötő elkészítése kedvéért, és kívülről, alkotás közben hallgatta, ahogy a könyvtár épületében a többiek együtt nézik a kivetítőn a közvetítést.
Az egyik család a saját udvarát idén is sportpályává alakította, az árokpartok egyikén egy nagy kosár kötélfonalból lehetett szövőkeretre vagy indiánsátorra tekerni az ihletet.
Az egyesület standjánál pedig bárki vehetett támogatói repoharat, vászontáskát, a kincskereső játék kitöltői pedig válogathattak az olyan lemosható tetoválások között, mint a „Jössz te még az én utcámba!” , „#közérdekesvagyok” vagy a sváb hagyományokra utaló „Jeine gut, alles gut”.
Ezekért a mondatokért csináljuk
A szervezők nagy örömére a másnap közzétett Kisközvélemény kutatás alapján a fesztivál elérte célját: közelebb hozta az egymás mellett élőket, felnyitotta a régi és új lakosok szemét a körülöttük lévő értékekre, és olyan üzenetekre ihlette a résztvevőket, amiből a szervezők később is erőt tudnak majd meríteni.
- Ugyan Telkin lakunk, de lélekben budajenőinek érzem magam, a Fő utcai fesztivál után elkezdtünk azon gondolkodni, hogy eladjuk a házunkat és átköltözünk. Olyan lélekemelő egy ilyen közösséghez kapcsolódni. Köszönjük nektek, hogy ilyen csodahellyé varázsoltátok ezt a falut!
- Nélkületek még mindig kívülállóként nézném a falu eseményeit, köszönöm, hogy úgy érzem van esélyem bevonódni
- Hiánypótló, amit tesztek, brutálisan hálás vagyok érte!
Örök élményeket szereztünk a kisfiammal. Ilyen mentalitással érdemes létezni, közösségben lenni.
- Csodás volt, köszönjük a szervezést! És egy idézet az egyik gyerektől, aki mellettünk suhant el biciklivel: "olyan szabadnak érzem magam!"
Egy gyereknek, de talán egy felnőttnek is az ehhez hasonló, szabadságérzéssel töltött pillanatok úgy kellenek a mai világban, mint egy falat az Ormós Gabi által vezetett Jenői Pékség kenyeréből.
Aki a fentieket nem hiszi, járjon utána a jövő évi fesztiválon a dolgoknak, vagy köpjön a tenyerébe, és csinálja meg a maga élményosztó közösségi napját.
Utóbbihoz a Kisköz ad pár tanácsot:
Keress hozzád hasonló őrülteket!
- Egyedül nem fog menni, de ha sikerül meggyőznöd 5 embert, az már elindít egyfajta piramis jellegű rendszerépítést, egy idő után pedig mindenre lesz egy ismerős, legyen az könyvelési, programozási vagy akár jogi kérdés.
- Egyesületként jóval nagyobb mozgásteretek lesz, ezért, ha nincs már meglévő, érdemes gyorsan alapítani egyet!
Tervezz és szervezz helyben!
- Határozd meg a fesztivál célját és közönségét és válassz egy megfelelő időpontot legalább fél évvel az esemény előtt!
- Válassz egy központi helyet a környéken (nagyobb teret, parkot vagy az iskolaudvart), amit engedélykérés után ingyenesen vagy kedvező feltételekkel használhatsz! Legyenek fedett és szabadtéri részek is, hiszen az időjárást nem tudod befolyásolni.
- Az első pillanattól kezdve dokumentálj mindent! Amit csak lehet, fixálj az érintettek számára bármikor elérhető dokumentumokba, táblázatokba, hogy könnyebben megtalálja minden szervező a szükséges infókat!
- Ne akarj sokat! Mérd fel a célcsoportot, a lehetséges látogatók korösszetételét, és ennek megfelelően állítsd össze a programot! A legjobban akkor jársz, ha a kisgyerekesek igényeire építed az eseményt, hiszen velük érkezik a legtöbb résztvevő!
- Ami nem megoldható helyi forrásból, és nem nélkülözhetetlen, azt engedd el!
- Részesítsd előnyben a helyben működő szolgáltató cégeket (éttermek, zenekarok, művészek), ezzel egyszerre tudod igazán helyiérték-központúvá tenni az eseményt, valódi közösséget kovácsolni, és támogatni a saját környezetedet, miközben óvod a Földet - hiszen minél kevesebbet utazik egy termék vagy szolgáltatás, annál kisebb a karbonlábnyoma!
- Toborozz önkénteseket a közösségből! Érdemes a helyi iskolából az IKSZ-eseket (iskolai közösségi szolgálat) is megkeresni!
- Keresd meg a helyi civil szervezeteket, egyesületeket, templomokat, iskolákat és kérd a támogatásukat!
Programok
- Kérj fel helyi zenekarokat, énekeseket, tánc-vagy drámacsoportokat, hogy lépjenek fel. Ha mindenki csak a saját gyerekének, ismerősének az előadására megy el, máris megtelik a nézőtér!
- Szervezz kézműves foglalkozásokat, ahol helyi művészek vagy lelkes amatőrök tanítanak különböző technikákat.
- Készíts gyerekeknek szóló játékokat, vetélkedőket, arcfestést.Amit csak lehet, csinálj „önjáróra”: tegyél ki egy bábszínház paravánt, egy padot és egy kosár bábot az egyik árnyasabb helyre, és hagyd, hogy a szülők, nagytestvérek szórakoztassák a kicsiket!
Egy lavór víz és egy horgászós játék is hatalmas élmény tud lenni a szokatlan környezetben, de kártyát, sakkot is érdemes kirakni, ami összehozza a különböző generációkat.
- Rendezz sportversenyt, vagy tegyél ki egy területre többféle sporteszközt: tollast, frizbiket, labdákat. A helyi játszótéren rendezhetsz homokvárépítő versenyt, de ha egy kiszuperált gyerekmedencébe két zsák homokot töltesz, és fölé teszel egy napernyőt, percek alatt azt is be fogják lakni a kis érdeklődők.
Marketing és kommunikáció
- Keresd meg a helyi újságokat, rádiót/TV-t, és kérd meg őket, hogy hirdessék az eseményt.
- Nyomtass szórólapokat és plakátokat, és terjeszd őket a faluban, persze ahol kell, kérj engedélyt a kihelyezésre!
- Hozz létre egy eseményt a közösségi médiában, és kérd meg a lakosokat, hogy osszák meg saját oldalukon és a helyi csoportokban is, hívják meg az eseményre a távolabb élő rokonokat, ismerősöket, hiszen nem csak a helyiek érezhetik jól magukat egy ilyen családias eseményen.
Logisztika és lebonyolítás
- Időben mérd fel a szükséges eszközparkot- hány és milyen színpadra, sátorra, mosdóra, ülő-és evőfelületre lesz szükség? Csak annyi programot tervezz, amennyinek az előkészítéséhez (szállítás, kipakolás, takarítás, stb. ) lesz elég embered!
- Ellenőrizd, hogy szükség van-e bármilyen engedélyre a rendezvényhez, és szerezd be őket időben.
- Minél hamarabb derüljön ki minden feladatról, ki lesz a felelőse. Amire nincs ember két hónappal az esemény előtt, azt a biztonság kedvéért érdemes kiszervezni.
Utánkövetés és kiértékelés
- Kérj visszajelzéseket a résztvevőktől az esemény után, hogy megtudd, mi tetszett nekik és min lehetne javítani. Ezt legkönnyebben egy online kérdőívvel teheted meg, de járj nyitott füllel az esemény alatt is, beszélgess a látogatókkal, kérd ki a véleményüket, és jegyzetelj!
- Köszönd meg az önkéntesek, támogatók és résztvevők segítségét akár egy palack bor vagy szörp, akár egy kézműves apróság vagy csak egy szép kártya formájában!
- Még frissiben írd fel magatoknak a tapasztalatokat, mit kellett volna máshogy, miből kellett volna több/kevesebb, mert ezek az infók nagyon hasznosak lesznek a következő fesztivál tervezésénél!
És ami a legfontosabb: mindig keresd a közös nevezőt!
