Hogyan öregedj jól? - Túlélési útmutató azoknak, akik nem akarnak berozsdásodni
Az öregedés elkerülhetetlen, de nem mindegy, hogyan éljük meg. Milyen döntések kellenek ahhoz, hogy ne csak túléljük, hanem élvezzük is ezt az időszakot? Erről beszélgettünk Miller Gertrúd önértékelési trénerrel és Pusztai Rozáliával, aki aktív nyugdíjasként pontosan tudja, mit jelent nem beleragadni a korba.
Ahhoz, hogy idős korban se csússzon ki a lábunk alól a talaj, három dologra érdemes figyelni: maradjon éles az agyunk, legyünk érzelmileg rugalmasak, és ne hagyjuk el a társas kapcsolatainkat. A hétköznapok nyugodt ritmusát a nyitottság, az alkalmazkodás és az új célok megtalálása adja – mert az öregedés nem feltétlenül leépülés, hanem egy olyan időszak is lehet, amikor végre igazán önmagunk lehetünk.
- Miért olyan fontos ez a téma?
- Sokszor hallom, hogy csak úgy elszaladtak az évek, nem is gondoltak bele, olyan gyorsan történt minden. Dolgoztak, gyereket neveltek, hamar eljött a nyugdíj ideje. Van olyan, aki retteg ettől a változástól és az öregedéstől. Félni semmiképpen nem kellene, inkább felvállalni, hiszen az öregebbek gyakran mosolyogva azt mondják, szerencsések, hogy megérhették a korukat. Manapság már lehet tudatosan élni, tervezni és olyan döntéseket hozni, amelyek majd segítenek a stabil aranykorban.
Fontos, hogy ne érjen ez teljesen felkészületlenül valakit, és keresse meg az új feladatokat, elképzeléseket,
hogy kitaláljuk miben lehetünk hasznosak, mert ez egy jó kiindulás, ami segít elkezdeni ezt az új fejezetet.
- Egyáltalán kit is nevezünk öregnek?
- Ma, amikor az emberek nyugdíjba vonulnak, a legtöbben tényleg új életet kezdenek - akár mennek az álmaik után, akár külföldre költöznek, új szakmákat tanulnak, sportokban edzik magukat - ők akkor öregek?
Gyerekkoromban a nagymamám már néninek számított a szememben, pedig csak ötven éves volt.
Ma ez a korosztály még farmerban jár szórakozni, modernek és nyitottak, eszük ágában sincs felvenni a néni-bácsi szerepet, tartják a fiatalokkal a tempót. A kor csak egy szám, de talán akkor lesz öreg valaki, amikor annak is érzi magát.
- Azért, mert más ez a mai hatvanas generáció?
- Az is, de főleg, mert minden megváltozott, vegyük csak az elmúlt 50 évet.
Az életstílus, a munkák, a kényelem, a környezet, a felfogásunk, a fogyasztásunk, a trendek jönnek mennek, ezek nagyban befolyásolnak minket, sok azt is sugallja, hogyan lehet helyes élni és minél tovább. Manapság választhatunk, hogy mit eszünk, hol akarunk élni, hogyan lazítsunk, és ha valóban követjük az saját elképzeléseinket, tovább lehetünk aktívak.
Régebben nem volt ennyi lehetőség, az emberek nehezebb életet éltek,
a világ nem volt ennyire nyitott a számukra.
- Számít az hogy hol élünk, az öregedés milyensége vajon függhet-e ettől?
- Valóban nagy lehet a különbség Magyarország és külföld között. Hangulatban nyilván nem mindegy, hogy valaki egy tengerparton él, vagy egy eldugott kis faluban az isten háta mögött.
Itt nem csak a minőségi tényezők megtapasztalásáról van szó, hanem a behatásokról, élményekről is. Azok akik külföldön kezdtek új életet, teljesen más kihívásokkal szembesültek az új hazájukban, emiatt a rugalmasságuk és a türelmük, valamint a nyitottságuk az új dolgokhoz jelentősen mást mutatnak, mint annak, aki röghöz kötött volt egész életében, és egy helyben élt.
Általában akik folyamatosan kilépnek a komfortzónájukból, azokat több élmény éri, nyitottabbak, edzettebbek a kudarcokra és a sikerekre is.
Nem ritka, hogy egy külföldi idős ember még 80 évesen is ugyanúgy tervez, mint 50 éves korában.
- Milyen szokások és életmódbeli döntések segíthetnek abban, hogy idős korban is aktív és boldog legyen valaki?
- Azok, akik az életükre egy teljesen egész rendszerként képesek gondolni, és holisztikus szemlélettel is rendelkeznek, azoknak már fiatalabb korban is fontos volt az egészségük, gondolok itt ételre, italra, mozgásra, de felteszem a határaik meghúzása is jobban szem előtt volt nekik, valamint az időtényező kihasználása és a szellemi táplálék gondos válogatása. Mert ugye az sem mindegy, hogy mit engedünk be a gondolatainkba, mit tanulunk.
Nem struccpolitikával kezelik a rossz dolgokat, hanem megpróbálják minimalizálni és felkészülnek, még időben hoznak önsegítő döntéseket. Nincs értelme halogatni, mindig változásban vagyunk: erre lehet, mind lelkileg, mind fizikailag edzeni. Nem szabad berozsdásodni,
aktívnak kell maradni és rácsodálkozni a mai világra, ami sok minden szépet tartogat, még idősebb korban is.
Természetesen egy szenior korú ember sok traumán ment már át életében, ez legtöbbször megedzette és derűlátásra is sarkallja, mert az élet megy a maga medrében, amiben felesleges a túl sok idegeskedés. Az öregebbek ezt már jól tudják, mert bölcsebbek és türelmesebbek is lettek.
- Az, hogy milyen egy generációnak az élete, összefügghet az öregkori gondolkodásukkal?
- Minden generációnak megvan a maga világnézete, a problematikája, és más-más értékrendben nőnek fel. Ma ez jól megtapasztalható, ahogyan két generáció tükröt tart egymásnak: az idősebbek sokszor a stabilitást, a kemény munkát és a hagyományokat tartják szem előtt, míg a fiatalabbak inkább a rugalmasságot, az belső egyensúlyt és az önmegvalósítást keresik.
A nagyszüleink még abban nőttek fel, hogy a munka az első, és ha van egy biztos állásod, akkor ne ugrálj. A szüleink már próbáltak egy kicsit lazítani ezen,
de még mindig fontos volt nekik a kiszámíthatóság, a stabilitás. A gyerekeink, a mostani fiatalok viszont már azt mondják: „Ha nem érzem jól magam egy helyen, továbblépek.” Nekik a munka nemcsak pénzkereseti lehetőség, hanem élmény is.
Ők abszolút a felső polcra helyezik magukat, míg az idősebb korosztály kevésbé van eleresztve önbizalommal.
Ez a szemlélet általánosságban minden 70 feletti idős emberre igaz véleményem szerint.
- Milyen hatással van a modern technológia és a digitalizáció az idősek életminőségére?
- Az idősebb generáció számos kihívással néz szembe, főleg a gyorsan változó világ miatt. A technológiai fejlődés és a digitális világ manapság nagyon jelen van, amihez mindenkinek értenie kell, hiszen a bankolás, ügyintézés, kapcsolattartás legtöbbje online zajlik. Aki lemarad, az kimarad, és
ez sok idős emberben bizonytalanságot kelt. Lépésről lépésre érdemes beépíteni az alapokat,
mert ez manapság elkerülhetetlen. Az aktív szeniorok, nem restek és beletanulgatnak, és akár segítséget kérnek a kamaszoktól is, akik kenik-vágják a modern kihívásokat. Ez szerintem egy jó irány, hogy a generációk kapcsolatai elmélyüljenek, hidat építsenek. Ez fiatalon tarthatja az öregebbeket, és tapasztalatot adhat a fiataloknak. Az idősebbek számára is természetes lesz az online tér használata, ami sok előnyt tartogat nekik is.
- Hogyan változik az élethez való hozzáállás az évek múlásával, és milyen pozitívumokat hozhat az időskor?
- A nyugdíjaskor sokak számára nem felszabadító, hanem egy olyan időszak, amikor elveszítik az addigi ritmusukat. Akik egész életükben dolgoztak, hirtelen azt is érezhetik, hogy már nincs rájuk szükség, nincs miért reggel felkelni. Ezért fontos új célokat kitalálni és tudatosan beleépíteni a mindennapokba, ez lehet önkénteskedés, tanulás vagy akár egy saját projekt.
A minőségi öregedés része, hogy pozitív tartalommal teljenek meg a mindennapok.
Az egész életre jellemző, hogy érdemes több lábon állni, így, amikor elkezdődik a nyugdíj, ne érjen majd váratlanul a ránk szakadt időszabadság, ne érezzük a céltalanságot. A hirtelen rengeteg szabadidővel kezdeni kell valamit, feladatokat találni a pihenés mellett.
Ha már fiatalabb korban tudatosan készülünk erre, kialakul a rendszeres érdeklődés, akkor kevésbé lesz lehangoló az öregkor, és valószínűleg alig várjuk majd, hogy végre magunknak élhessünk.
Idősebb korban a legtöbben türelmesebbek és kevésbé jön elő a megfelelési kényszer, az emberek bölcsebben szemlélik a dolgokat, ez mind segítheti az új helyzeteket .
Mit gondol erről az érintett korosztály:
Pusztai Rozália két és fél éve Spanyolországba költözött párjával, mind a ketten nyugdíjasok. Eldöntötték, hogy új életet kezdenek egy olyan helyen, ahol mindig süt a nap és teljes nyaralóüzemmódban élhetnek.
- A legfontosabb az, hogy az ember legyen egészséges. Itt, Spanyolországban lehetőségem van napérlelte, friss gyümölcsöt és zöldségeket enni, vagy akár a tengerből kifogott friss halak, ezek mind nagyon egészségesek. Ezzel hozzájárulok, hogy megtartsam az egészségemet és jó karban maradjak. Ehhez persze a rendszeres friss levegőn sétálás is hozzá tesz. A környezeti hatások is fontosak, itt mindenkinek jó a hangulata bármerre megyek, még a közértben is ezt tapasztalom, mert kedvesek és mosolyognak.
Véleményem szerint összefüggés van aközött, hogy az ember hol él.
Az én nyugdíjam átlagos, amivel nagyon odafigyelve otthon is megtudnék élni, nem halnék éhen, de figyelnem kéne arra, hogy mit csinálok, mit veszek. Itt ehhez képest ugyanabból a pénzből nem kell erre figyelnem, talán olcsóbbak az árak, emiatt jobban kijövök. Ez is megnyugtató, hogy nem kell ezen aggódnom.
A külföldi élet aktívabbá is tett, sokat mászkálok, ismerkedek a helyekkel. Itt legalábbis ez van, mert napi szinten új dolgok történnek, ami szintén frissen tart, a rugalmas probléma megoldás elengedhetetlen. Egy kellemes hangulatban élünk, de persze
itt is mindenkinek van problémája, amit nem mutatnak kifelé, mert az itt nem szokás.
Az időseket itt elfogadják, így én sem érzem magamat sutának, annak ellenére, hogy nem beszélek spanyolul, de már tanulom. Ez is egy jó dolog, hogy tanulhatok új dolgokat, és kell is, mert ezek is frissítik az agytekervényeket. Hatvan pluszosan az egészség, a biztonság, a komfortosságot és a finom tápláló ételek a legfontosabbak, nem egy új ruha vagy cipő megvétele.
Az a lényeg, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben és abban a közegben, ahol élünk. Itt az idősebbek között van aki mindennap 5 kilométer sétál, van aki jogázik, meditál, olvas a parton vagy esténként petangozik, a napi rutin számít, hogy gyakoroljunk valamit. Mi is teljes nyaraló üzemmódban élünk, kikapcsolódunk stersszmentesen. Idősen is el lehet kezdeni aktivitásokat, de szerintem jobb minél előbb, mielőtt még a testi bajok jelentkezhetnek.
Ebben a korban már tudunk kompromisszumokat kötni, inkább minőségi legyen valami, mint mennyiségi.
A legnagyobb pozitívuma az időskornak, hogy megnyugszunk, mert már nem az a cél, hogy munkahely legyen, nem kell ingatlanért hajtani,
és hogy magadon túl a családodnak is adj egy biztonságot. Amikor eljutsz ebbe a korba, az egy könnyebbség, hogy önmagadnak élhetsz. Ha pénzed van, akkor vásárolsz, ha nincs, akkor nem - nem kell másról gondoskodni és a magam életének a kovácsa lehetek mindenféleképpen. Semmi nem kötelező, semmi sem muszáj.
A nyugdíjas évek már csak az én kezemben vannak, mert amik a kötelességeink voltak azt megtettük és innentől kezdve nem érdekel, ki mit szól, kedvünk szerint élhetünk és megpihenhetünk.
Én nem készültem a nyugdíjas éveimre, éltem az életemet és szem előtt tartottam a fontos dolgokat.
Ahogy éli az ember a fiatalabb életét, az rányomja a bélyegét az idősebb évekre is.
Mindig pörgős voltam, ilyen vagyok ma is, nem álltam le semmiben. Önkéntesen adok segítséget másoknak, szinten tartanak dolgok, de nem kötelezem el magamat pénzért. Csak azt teszem amihez kedvem is van.
Nyilván lehetnek olyan dolgok amiket az ember koránál fogva nem tud megcsinálni, ha azt érzem, hogy meg kellene próbálnom, azt meg is teszem. A konditerembe is eljárok, nem nyomom keményen, a biciklim is elektromos, észre kell venni mit nem kell már erőltetni idősebb korban. Ez is minőségi és tudatos döntés, változtatni kell, mert az egész életben a rugalmas hozzáállás a legfontosabb!
Usher, ahogy Dotothy Gáspár kesztyűt visel egyik nagy koncertjén
