„Négy héten belül új epizód jön” – így jelezhet előre egy okosóra, mielőtt lecsap a depresszió
Képzeld el, hogy az okosórád nemcsak a pulzust vagy a napi lépésszámot figyeli, hanem egy nap pittyen egyet, és diszkréten feldob egy üzenetet:
Ez a gondolat nem egy Black Mirror-epizód forgatókönyve, hanem egy olyan jövő, ami felé egy friss, nagy presztízsű tudományos közlemény mutat. Benicio Frey, a kanadai McMaster Egyetem professzora szerint pontosan ez a cél. „Képzeljünk el egy jövőt, ahol egy okosóra így jelez a depresszióval élőknek: ‘Nagy valószínűséggel négy héten belül új epizód jön. Mi lenne, ha felkeresnéd az ellátódat?’” – mondta a McMaster Newsnak. A február 11-én a JAMA Psychiatry című szaklapban publikált kutatásuk ugyanis kőkemény adatokkal támasztja alá, hogy
A kanadai kutatók 93 olyan felnőttet vizsgáltak, akik éppen túl voltak egy súlyos depressziós epizódon, és egy-két éven keresztül egy kutatási célú, okosórához hasonló aktivitásmérőt, úgynevezett aktigráfot csatoltak a csuklójukra. Összesen nagyjából 32 ezer napnyi adatot gyűjtöttek és elemeztek, és arra voltak kíváncsiak, meg lehet-e jósolni, kinél fog kiújulni a betegség. Kiderült, hogy a visszaesés előtt hetekkel, sőt, akár hónapokkal finoman, de mérhetően szétesik a test belső ritmusa.
Akiknél ez a kontraszt elmosódott, vagyis nappal kevesebbet mozogtak, éjjel pedig nyugtalanabbul aludtak, azoknál drámaian megnőtt a relapszus kockázata. Emellett árulkodó jel volt a rendszertelenebb alvás, a rosszabb alváshatékonyság, a gyakoribb éjszakai ébredések és a magasabb éjszakai aktivitás is. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy például a növekvő éjszakai ébrenlét közel kétszeresére (1,77-szeresére) emelte a kockázatot. A legfontosabb felfedezés pedig az, hogy ezek a jelek már akkor megjelentek, amikor a páciensek a hagyományos kérdőíveken még semmilyen romlásról nem számoltak be.
A cél nem az, hogy az okosóra diagnosztizáljon, vagy hogy az emberek a telefonjuk applikációja alapján kezdjék el magukat kezelni. A technológia egyfajta „check engine” lámpa lehet az agynak. Egy passzív, folyamatosan működő jelzőrendszer, ami időt ad a betegnek és az orvosnak a cselekvésre.
Lényegében időt nyernek, hogy megelőzzék a teljes epizód kibontakozását, ami sokkal kevesebb szenvedéssel és kisebb egészségügyi költséggel jár. „A digitális technológia és az MI-algoritmusok nagy potenciállal bírnak a mentális egészségügyi visszaesések megelőzésében” – erősítette meg Frey professzor.
Mielőtt azonban mindenki rohanna a boltba egy orvosi jóváhagyású okoskütyüért, érdemes lehűteni a kedélyeket. Egyrészt a kutatásban nem kereskedelmi forgalomban kapható órákat, hanem precízebb, kutatási aktigráfokat használtak. Másrészt nem minden adat, amit ezek az eszközök köpnek ki magukból, arany. Egy tavalyi, 800 fős vizsgálat például kimutatta, hogy a népszerű okosórák által kalkulált „stressz-szint” és a felhasználók által ténylegesen megélt stressz között „gyakorlatilag nulla” volt a kapcsolat.
Eiko Fried, a Leideni Egyetem klinikai pszichológusa óva int a túlzott lelkesedéstől. „Légy óvatos, és ne az okosórád vezesse az életed – ezek fogyasztói eszközök, nem orvosi eszközök” – mondta a The Guardiannek. A mostani eredmények tehát ígéretesek, de a technológia klinikai bevezetése előtt még rengeteg kérdést kell tisztázni, nem is beszélve az adatvédelmi és etikai aggályokról.
