GYEREK

Környezetvédelem a mesékben - mi a fontosabb, az élmény vagy a tudás átadása?

Hol bukkan fel először a környezetvédelem a mesékben, milyen élőlényekkel lehet a legjobban megfogni a gyerekek figyelmét, és ki a nagyobb zöld influenszer: Peppa malac vagy Albert?

Megosztom
Link másolása

Az emberiség számára a természet védelme létkérdés, ezért fontos, hogy a gyerekek is minél hamarabb megismerjék ezzel kapcsolatban a miérteket és a hogyanokat.

Ennek világszintű fel-és elismerése azonban csak a huszadik században történt meg.

Az ENSZ első hivatalos dokumentuma a környezeti nevelésről az 1975-ös Belgrádi Charta volt:

„…a világ népei számára tudatosítani kell azt, hogy a környezet és a hozzá kapcsolódó problémák megoldása és az újabbak megelőzése megfelelő tudást, felkészültséget, készségeket, attitűdöket, indítékokat és együttműködési szándékokat igényel, amelyek biztosítása a környezeti nevelés feladata”.

De hogy jönnek ide a rajzfilmek?

Egész egyszerűen.

A média termékei, főleg a TV-ben vagy az interneten elérhető mozgóképes műsorok megkerülhetetlen szerepet töltenek be a szocializációban.

A gyerekeknek szánt rajzfilmek hozzájárulnak az őket körülvevő világról kialakított képük, és ezáltal önmaguk meghatározásához is.

A Magyarországon szinte minden gyerek számára elérhető mesefilmek és műsorok között pedig egyre több foglalkozik a természet védelmének fontosságával, tanítja a fiatalságot a szelektív szemétgyűjtés vagy az energiatakarékosság környezeti hatására.

De vajon mely tartalmak érintik meg valóban a gyerekeket? Ahhoz, hogy hatással legyen a kicsik természethez való hozzáállására, szükséges-e a mesének magáról a környezetvédelemről szólnia?

Amikor még csak a fejekben mozogtak a zöld képek

A természetvédelem indirekt módon mindig is része volt a gyerekek életének, hiszen az emberek a természetből éltek, legendáik, hagyományaik szorosan kötődnek az őket körülvevő környezethez. Ennek megfelelően a népmesékben is találunk példákat a növények vagy állatok gondozásának kiemelt szerepére. A szorgalmas és a rest leány című magyar népmesében például a dolgos leány meghallja az őt megszólító körtefát és szőlőtőkét, megtisztítja, rendbe teszi őket, jótettéért pedig a növények a hazafelé vezető úton gyümölccsel és borral látják el.

Tovább jött hazafele, s odaért a körtefához. Nagyon meleg volt, mikor odaért, s azt mondja a körtefa neki: - Gyere ide, leányocska, már nagyon sok ideje várlak. Megért a körte. Vegyél és egyél, amennyi jólesik, s haza is vigyél, amennyi kell. 

Ez a népmese a kicsik számára is érthetően mutat rá arra a természetes folyamatra, hogy a növények gondozása nem jár azonnal eredménnyel, várni kell a munka gyümölcsére, legyen az bor, árnyékot adó lomb vagy termés.

Az utolsó mondata pedig kifejezetten fontos: annyit vegyen és vigyen, amennyi jól esik és amennyire szüksége van. Ennél egyszerűbben és szebben talán nem is lehet mesélve tanítani a tudatos fogyasztás fontosságáról.

De nem csak a népmesék, hanem a nagy mesemondók, köztük a dán Hans Christian Andersen is fontosnak tartotta a gyerekek- és rajtuk keresztül a felnőttek- környezeti nevelését.

A 19. század viktoriánus olvasói nagy örömmel fogadták a felgyorsult iparosodás közepette a természet szépségeit ünneplő meséket. A kis fenyőfáról vagy a százszorszépről szóló története a megszemélyesített növényeken keresztül hatott a gyerekek lelkére, hangot adott ártatlan játéknak tűnő tevékenységeik „elszenvedőinek” azáltal, hogy az ő szemszögükből mutatott be olyan hétköznapi dolgokat, mint például a karácsonyfa kivágása, feldíszítése majd tűzifává aprítása.

A nagy tengeri kígyó meséje egy másik fontos ember-természet kapcsolatot boncolgat: a technológia környezeti hatását. Az Atlanti-óceán mélyére kerülő távíró kábel és az őt megfigyelő tengeri állatok történetét meséli el, így hívja fel a figyelmet az emberi tevékenység negatív hatására.

Állatasszisztált érzékenyítés

Andersen halála után nem sokkal a technológia még közelebb hozta a gyerekekhez ezeket az üzeneteket: megjelentek az első rajzfilmek, köztük a Walt Disney-re is nagy hatást gyakorló Gertie, a dinoszarurusz. Winsor McCay 1914-ben alkotta meg az idomított dínó mutatványairól szóló pár perces filmet, aminek főszereplő választása egyébként egy random fogadás eredménye volt.

McCay ünnepelt karikaturista volt, a dínóhoz hasonlóan őt is egyfajta cirkuszi látványosságként adta kézről kézre az akkori elit, hogy összejöveteleiken egyszemélyes Activity keretében rajzoljon le mindent és mindenkit, ami csak a vendégek eszébe jutott.

A dínós rajzfilm is így született, aminek kerettörténetét valódi filmre is felvették. Nem kis mértékben McCay humora és figurái alapozták meg a későbbi mainstream rajzfilmek képi és történeti világát.

A természetvédelem a hatvanas évek mozgalmainak hatására került a rajzfilmek világának közelébe, később pedig megszülettek az első, kifejezetten oktatási céllal készült környezettudatos animációk.

A magyar gyerekekhez ezt a témát talán a Bolygó kapitánya és a Denver, az utolsó dinoszaurusz hozta a legközelebb a kilencvenes évek során, előbbi kifejezetten környezetvédelmi problémák köré épült, utóbbi pedig a zene és a gördeszkázás köré szőtt kalandok mellett igyekezett különféle erkölcsi kérdésekben, többek között az állatokon való kísérletezés terén helyes utat mutatnia nézőknek.

Ezek, de a korábbi mesék is azt mutatják, hogy a legkönnyebben talán az állatokkal lehet a gyerekek figyelmét felkelteni a környezetvédelem iránt. A kicsik ösztönösen érdeklődnek irántuk, az ember maga alapvetően biofil teremtmény, azaz pszichológiai orientációja a többi élő dolog irányába mutat. A legtöbb gyerek egy nála kisebb, esendőbbnek látszó állatot, főleg, ha az kölyök, szívesen vesz védelmébe, gondoskodik róla, mintegy leképezve a szülő-gyerek kapcsolatot.

Többek között ezért is lett akkora siker a Kisvakond, a Futrinka utca  vagy bármelyik állat főszereplős Disney-mese.

Értelem és érzelem

Az eddig tárgyalt alkotások nem azért születtek, hogy megtanítsák a gyerekeknek a környezetvédelmet, vagy hogy konkrét adatokkal és tudással lássák el őket, az érzelmi kötődés révén azon példát tudnak mutatni.

Fontos látni, hogy a környezeti nevelés egyszerre értelmi és érzelmi nevelés egyben, hiszen az objektív tények ismerete mellett fontos az érzelmi bevonódás is.

Az érzelmeken keresztül a gyerekeket sokkal jobban meg lehet szólítani. Sokkal nagyobb hatással van rájuk egy izgalmas, humoros, jól felépített, jó ízlésű képekkel és zenével megkomponált mese, ami mellesleg tartalmaz környezettudatos szálakat is, mint egy bármilyen alapos tudásanyaggal készült, de száraz oktató film.

A Kisvakond a városban meséből szinte minden gyereknek megragad az emlékezetében az a mozzanat, amikor a Vakond és barátai az autók kipufogócsöveibe szafaládét dugdosnak. A történet nem konkrétan a környezetvédelemről szól, mégis számos olyan apró eleme van, ami irányt mutat a nézőknek.

Ennek a szemléletnek az ellenpontját képviseli viszont például az Albert mondja, a természet jobban tudja című magyar-német mesesorozat, ami sokkal inkább oktatási jellegű. A majdnem fél órás részek különböző környezetvédelmi problémákat mutatnak be, konkrét kerettörténet nélkül. A madár fejű és – sokak szerint- hörcsög testű Albert nem is főszereplője, sokkal inkább narrátora a filmeknek, egy rajzfilmesített David Attenborough.

Érzelmi hatást szinte kizárólag csak negatív értelemben vált ki, a minden részben lehetséges végkifejletként, stroboszkóp szerűen mutatott pusztítást, halált megjelenítő képsorok a mostanra felnőtt nézőkben, az Y-generáció tagjaiban is mély nyomokat hagytak.

Azt mondják, könnyebb egy csepp mézzel több legyet lehet fogni, mint egy hordó ecettel. Ez valószínűleg igaz a környezeti nevelésre is.

Néhány nem szájbarágós, jó érzékkel megkomponált példamutató helyzet ábrázolása egy önálló történettel bíró mesében nagyobb hatást érhet el, mint egy konkrétan csak a környezetvédelemről szóló oktató videó.

A különböző üzleti értékek érvényesülése ebben az esetben kifejezetten pozitív hatással van a zöld gondolatok átadásának célba jutására, hiszen egy klasszikus mozifilm hosszúságú mese vagy egy több évadnyira tervezett sorozat figurái sokkal jobban rögzülnek a gyerekekben, erre pedig kifizetődő boltot lehet felhúzni a plüssfiguráktól a társasjátékon át a párnahuzatig.

Egy kereskedelmi értelemben a nevelési célú anyagok utóéletétől független szervezet (mondjuk a viszonylag kevesek által ismert Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács) egészen biztosan nem fog annyi energiát fektetni az üzenet körítésébe, mint mondjuk egy Disney vagy egy Illumination, ahol a profit köré szervesül minden.

Ezért aztán az egész estés rajzfilmek a minőségi kép-és hanghasználat, valamint az izgalmas történetmesélés révén az oktatási céllal készült változatokkal szemben hatásosabbnak bizonyulnak.

A Mentőcsapat a kenguruk földjén szereplői úgy tanították a gyerekeket az állatvilág védelmére, hogy kapcsolatot, élmény-hidat álmodtak nekik egy fenséges állathoz egy művészi igényű filmmel, melyben egy szó sem esik az állatvédelem fogalmáról vagy mikéntjéről.

A Lorax musical-be hajló kamasz love story-ja nem konkrétan a túlfogyasztásról vagy a fák védelméről szól, hanem egy kisfiúról, aki bármit megtesz a szerelme kedvéért, az üzenet mégis átmegy.

Peppa malac vagy Caillou nem a környezetvédelem szuperhősei, de mindennapi cukiságuk mellett komposztálnak, szelektíven gyűjtik a szemetet és felelősen gondoskodnak kedvenceikről.

A humor, az átélhető kaland és a kapcsolódási élmény segítségével pedig úgy csúszik le a gyerekek lelki torkán a sokszor száraz vagy keserű környezetvédelem, mint Mary Poppins neveltjeinél az orvosság.

Szülőként annyi a feladatunk, hogy a lehetőleg minél többször együtt, a gyerekek kezét fogva lépjünk be ezekbe a mesékbe (is), rámutassunk a követendő példákra, értékekre, és persze osztozzunk az élményen.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
A Rovatból
Nem fogsz hinni a szemednek! Így néz ki most a világ legerősebb kissráca - 24 évvel később
Így él ma a „kis Herkules”: a világ legerősebb kisfiúja felnőve egy teljesen más útra lépett. Mutatjuk a képet róla!

Megosztom
Link másolása

Richard Sandrakot mindössze nyolcévesen nevezték el Kis Herkulesnek, és sokan azt várták, hogy ő lesz a testépítés következő nagy neve.

Az ukrán-amerikai fiú azonban nem azt az utat választotta, amit sokan vártak tőle. Idővel teljesen hátat fordított a súlyemelésnek, ami meglepte azokat, akik figyelemmel követték élettörténetét.

Richard, aki harcművész világbajnok édesapja, Pavel Sandrak, és aerobik sztár édesanyja, Lena Sandrak gyermekeként született, először 2000-ben került reflektorfénybe, amikor szülei megmutatták különleges izomzatát a világnak.

 

Szupererős kiskrapek

Gyerekkorában szigorú edzésprogramot követett, a szülei szerint teljesen önként:

naponta akár 600 fekvőtámaszt és felülést, valamint 300 guggolást végzett, mert „csatlakozni akart” édesapja edzéseihez.

Nem csoda, hogy nyolcéves korára valóságos izompacsirta volt.

Az izmos kisfiú, akinek kockahasát és kidolgozott karjait, lábait mindenki csodálta, lenyűgözte a világot. Ekkor kapta a Kis Herkules becenevet is, mert ennyi idősen képes volt fekve nyomásban kinyomni 95 kilót.

Három évvel később elnyerte a „Világ legerősebb kisfiúja” címet, és ahogy kamaszodni kezdett, még izmosabb lett.

Képes volt saját testsúlyának háromszorosát megemelni, miközben harcművészeti jártasságát is továbbfejlesztette, és mestere lett a karaténak.

Egészségügyi kockázatok és kritikák

Intenzív edzésének köszönhetően Richard testzsírszázaléka mindössze 1%-ra csökkent, ami rendkívül veszélyes. A Men’s Journal szerint

az ilyen alacsony testzsír komoly egészségügyi problémákhoz vezethet, például súlyosan legyengíti az immunrendszert és szívproblémákat okozhat.

Az izmok drasztikus gyengülése is bekövetkezhet, ami akár a mindennapi életet is megnehezítheti.

A történetét bemutató dokumentumfilm után szülei durva kritikákat kaptak. Sokan etikátlannak tartották, hogy ilyen szigorú edzésre kényszerítették fiukat.

Egyes orvosok szerint Richard életkorában nem termelődhet még elegendő tesztoszteron ahhoz, hogy ilyen fizikumot érjen el

természetes módon. Felmerült a szteroidhasználat gyanúja is, amit édesanyja határozottan tagadott.

Herkules egy új úton

Bár sokan azt gondolták, Richard felnőttként is megőrzi elképesztő izomzatát, ő mindenkit meglepett azzal, hogy teljesen más életet választott. 2015-ben adott interjújában elárulta, hogy már nem emel súlyokat.

„Az emberek próbáltak úgy beállítani, mintha valami természetellenes csodabogár lennék, de rengeteg gyereknek van hasonló fizikumuk”

– mondta.

Bár gyerekként sokszor kirekesztve érezte magát, Richardnak nincs oka megbánni a múltját: „Nagyon büszke vagyok arra, ami volt, de nem akarom, hogy az határozza meg a jelenemet.”

Ma, 32 évesen Richard a Universal Studios Hollywood Waterworld show-jában dolgozik kaszkadőrként. Bár továbbra is jó formában van, ma már inkább kardióedzéseket és gördeszkázást választ a testépítés helyett.

Az interjúban elárulta, hogy álma a NASA mérnökeként dolgozni.

„Nincs okom azt gondolni, hogy ez nem valósulhat meg”

– mondta, és ezzel újabb bizonyítékot adott arra, hogy a „Kis Herkules” tettvágya és energiája továbbra is határtalan.

Via LadBible


Megosztom
Link másolása

GYEREK
Menyét hordta el az óvodások cipőit, kamerával derült fény a tolvaj kilétére - videóval
Módszeresen tűntek el az ovisok cipői egy japán intézményből, a rendőrök biztonsági kamerákat szereltek fel, hogy kiderítsék, milyen beteg elme lop fél pár gyerekcipőket. Hamar fény derült a négylábú tettes kilétére.

Megosztom
Link másolása

Összesen 15 gyerekcipőt tulajdonítottak el a Gosho Kodomo-i óvodából,

egytől egyik kisgyerekek lábbelijének veszett nyoma.

Az óvónők értesítették a rendőrséget is, mert féltették a gyerekeket a bizarr szokású betörőktől. A Guardian cikke szerint a rendőrök rejtett kamerákat telepítettek az oviba, hogy megfigyelhessék és beazonosíthassák a tettest.

Négy nap elteltével sikerült is, mert az visszatért a helyszínre.

A tettes újabb cipőcskékre vadászott, és el is vitt egyet a felvétel tanúbizonysága szerint.

Az elkövető egy menyét volt, ami az ovi előterében akkurátusan, színes fakkokba helyezett cipőkből egyet gondosan kiválasztott, majd boldogan, határozott ugrándozással magával vitte a zsákmányt.

Az állatot nem bántják, már csak azért sem, mert az óvónénik megmutatták a felvételt a gyerekeknek, akik rajonganak a menyétért. A vezetőség azt találta ki, hogy egy hálóval fedik le a cipőtárolót, hátha az távol tartja az illetéktelen behatolót.

Magyarországon sem ritka, hogy vadállatok el-elcsennek az udvarokról ezt-azt, még Budapesten sem.

II. kerületi Facebook csoportokban a cipőmániás rókákról évről-évre kerül elő poszt,

ugyanis az erdei ragadozók előszeretettel lopkodnak el kint hagyott műanyag tárolókat, fonott kosarakat és lábbeliket is.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
A Rovatból
Hivatalos: megszavazták a közösségi média betiltását Ausztráliában
Megszületett a végleges döntés.

Megosztom
Link másolása

Ahogy korábban mi is megírtuk, Ausztrália a közösségi média betiltását tervezte a fiatal felhasználók számára.

Most az ország parlamentje megszavazta a világ egyik legszigorúbb szabályozását: 16 év alattiak számára betiltották a social media használatát.

A tilalom 2025 tavaszán léphet életbe, és súlyos, akár 50 millió ausztrál dolláros (közel 13 milliárd forint) bírságot szabhat ki azokra a technológiai cégekre, amelyek nem tartják be az előírásokat.

A törvény nem tesz kivételt sem a meglévő felhasználók, sem a szülői beleegyezéssel rendelkező fiatalok esetében, ezzel a világ egyik legkeményebb szabályozását vezeti be - állítja a BBC.

„Azt akarjuk, hogy a gyermekeinknek legyen gyerekkoruk, és tudják, hogy a szüleik mögöttük állnak”

– nyilatkozott ezzel kapcsolatban Anthony Albanese miniszterelnök.

Számos szülői csoport és szakértő egyetértett a kezdeményezéssel, ugyanakkor a kritikusok szerint több kérdés is megválaszolatlan maradt, például a magánélet és a társadalmi kapcsolatok korlátozásának következményei.

A törvény pontosan nem határozza meg, mely platformokat érinti a tilalom. Michelle Rowland kommunikációs miniszter szerint azonban a Snapchat, a TikTok, a Facebook, az Instagram és az X (korábban Twitter) biztosan a szabályozás hatálya alá esik.

Ugyanakkor mentesülnek a játékplatformok, az üzenetküldő alkalmazások és azok az oldalak, amelyek fiók nélkül is hozzáférhetők, például a YouTube.

A kormány koralapú ellenőrzési technológiát tervez bevezetni, amely biometrikus vagy személyazonossági adatokat használhat a felhasználók életkorának igazolására. A részletek kidolgozása még zajlik, és a következő hónapokban tesztelik a megoldásokat.

Az ellenőrzés végrehajtásának felelőssége a közösségi média platformokat terheli.

Az eddigi korlátozott közvélemény-kutatások szerint az ausztrál szülők és gondozók többsége támogatja a törvényt. Sokan úgy vélik, hogy a szabályozás jelentős lépés a gyermekek online biztonságának megteremtésében, bár a törvény hatékonyságát és gyakorlati kivitelezését még kérdések övezik.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Csak hiszti vagy az ADHD jele? – Ezek lehetnek az árulkodó tényezők
Hozzáértő szakvéleménye nélkül azért nem érdemes elhamarkodott ítéletet hozni!

Megosztom
Link másolása

A legfrissebb vizsgálatok, köztük az Edinburghi Egyetem által vezetett tanulmány, az érzelmi szabályozás korai mintázatai és az iskoláskorú gyermekek mentális egészsége közötti összefüggéseket vizsgálják.

A kutatás szerint azok az óvodáskorú gyermekek, akik nehezen kontrollálják érzelmeiket és viselkedésüket, nagyobb valószínűséggel mutatnak ADHD-tüneteket hétéves korukra.

Azok a három és hét év közötti gyerekek, akik lassabban sajátítják el az érzelmek kezelésének képességét, szintén nagyobb kockázatot mutatnak az ADHD-hoz kapcsolódó problémák kialakulására, valamint hajlamosabbak a belső érzelmi nehézségekre, például szomorúságra és aggodalmakra.

Bár az ADHD-t gyakran a hiperaktivitással azonosítják, az érzelmi diszreguláció szintén gyakori tünet gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt.

Ez azt jelenti, hogy az érintettek intenzív érzelmeket tapasztalhatnak, amelyek aránytalanok a helyzethez képest, vagy nehezen nyugszanak meg egy stresszes esemény után.

Az ADHD előfordulása, amely egy krónikus mentális zavar, az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett. A University College London által végzett kutatás, amely 7 millió, 3–99 év közötti embert vizsgált, kimutatta, hogy az ADHD diagnózisok száma húszszorosára nőtt 2000 és 2018 között.

Dr. Aja Murray, az Edinburghi Egyetem Filozófia, Pszichológia és Nyelvtudományi Karának vezető kutatója szerint az érzelmi szabályozási készségek már korán kialakulnak, és fokozatosan erősödnek a gyermekkor során.

„A gyermekek azonban eltérő ütemben sajátítják el ezeket a készségeket, és a lassabb fejlődés jelezheti a neurofejlődési és mentális egészségi problémákat. Eredményeink azt sugallják, hogy az érzelmi szabályozás fejlődési pályájának követése segíthet azonosítani azokat a gyerekeket, akik kockázatot hordoznak mentális egészségi problémákra”

– mondta Dr. Murray.

Az ADHD tünetei gyermekeknél

Az ADHD-t gyakrabban diagnosztizálják fiúknál, mint lányoknál. A tünetek két fő kategóriába sorolhatók: figyelmetlenség (koncentrációs nehézségek) és hiperaktivitás-impulzivitás.

Az NHS szerint a lányoknál valószínűbb, hogy csak a figyelmetlenség tünetei jelentkeznek, és kevésbé mutatnak zavaró viselkedést, ami miatt az ADHD tünetei kevésbé egyértelműek, és így ritkábban kerül sor diagnózisra.

A figyelmetlenség három fő jele:

• rövid figyelemidő és könnyű elterelhetőség,

• nehézségek az utasítások követésében,

• tevékenységek vagy feladatok folyamatos változtatása.

A hiperaktivitás-impulzivitás három fő jele:

• képtelenség nyugodtan ülni, különösen csendes környezetben,

• beszélgetések félbeszakítása,

• kicsi vagy semmilyen veszélyérzet.

Via


Megosztom
Link másolása