GYEREK

Bántalmazás az is, ha tudunk a bántalmazásról, de nem szólunk róla - Mit csináljon a gyerek, ha iskolai abúzust tapasztal?

A bántalmazás semmilyen szinten nem elfogadható magatartás, és nem egy magánéleti esemény. Aki elfordítja a fejét, az is a bántalmazás részévé válik éppúgy, mint az elkövető vagy a bántalmazott.

Megosztom
Link másolása

Mit lehet tenni, ha bántalmazást tapasztalunk, és egyáltalán mi a bántalmazás? Hogyan lépjen fel ezzel szemben egy kisgyerek? Mi a teendő, ha a pedagógus a bántalmazó? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe.

Nőket, gyerekeket és férfiakat is érhet bántalmazás, semmi nemspecifikus vagy kortól függő nincs a jelenségben. Generációnként eltérhet, hogy a lakosság mit gondol bántalmazásnak. Pár évtizede a vesszővel verésnek és a kukoricán térdelésnek is nagy hagyománya volt, míg ma már tudjuk, milyen fokú lelki sérülést és továbbgörgetett társadalmi problémát okozhat az ilyesmi.

Különösen a gyermekkorban átélt bántalmazások borzasztóak a kiskorúak védtelensége, befolyásolhatósága miatt.

Egy gyereknek testi, lelki, szellemi és szociális egészségre, biztonságra, orvosi ellátási lehetőségre, egy problémák megbeszélésére fogékony, „meghalló iskolára” alapvetően szüksége van,

és ezen felül extraként még egy háttérben szinte láthatatlanul, de elérhető távolságban lévő, felkészült és erős gyermekvédelmi hálóra is, ha esetleg szükség lenne rá. Az értő figyelem, odafordulás és gondoskodás a szülők és családtagok részéről elengedhetetlen. Azt például tudtad, hogy az elhanyagolás bármely formája is bántalmazás?

Mi számít bántalmazásnak?

Tökéletesen körülhatárolt definíció van a bántalmazásra, amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) határozott meg, és gazdagon magyarázzák a bántalmazás körébe tartozó fogalmakat is.

Minden magatartás gyermekbántalmazás kivétel nélkül, ami a gyerek testi, lelki, érzelmi és erkölcsi fejlődését veszélyezteti.

Ide tartozhat a fizikai bántalmazás, amikor az eszköztelen szülő a síró gyerekét megrázza, vagy ha bármikor fizikailag bántalmazza - megveri, kikötözi, megmérgezi (akár tudatlanságból is), leejti, felrúgja, ott az ominózus kukoricás büntetés, satöbbi. Tehát minden testi bántalmazás ebbe a kategóriába esik a „csak egyetlen atyai pofonnal” bezárólag.

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány tájékoztatása szerint az Egyesült Nemzetek Gyermekjogi Bizottsága a testi fenyítést úgy határozta meg, mint „minden olyan büntetés, amelyben fizikai erőt alkalmaznak, és amelynek célja, hogy bizonyos fokú fájdalmat vagy kényelmetlenséget okozzon, bármilyen enyhe is legyen”.

Bántalmazás az érzelmi és pszichológiai bántalmazás, a verbális erőszak bármely formája.

A csökkentértékűségért felelős becsmérlő szavak használata, a bullying, a mérgező szavak, a másik megalázása, kiszolgáltatott helyzetbe hozása, a szégyenítés, az elnyomás, vagy a hatalommal való verbális visszaélés is bántalmazás.

Iskolai bántalmazás példái a közelmúltból

Az iskolai bántalmazás gyakori, és nem csak valami szegregátumi speciális jelenség, bárhol és bárkivel előfordulhat. Rosta Ágnes pszichológus, a Hintalovon intézményi bántalmazás megelőzésével foglalkozó Nemecsek Programjának szakmai munkatársa szerint a tanárok, a szülők és a gyerekek felkészültsége kritikus fontosságú.

Alábbi példa nemrég keltett felháborodást a médiában. Egy Fejér megyei pedagógus terrorizálta és hangolta egy kislány ellen az egész osztályt, rendszeresen becsmérelve, meghazudtolva, explicit fizikai bántalmazással fenyegetve őt. Erre a szülők csak akkor jöttek rá, amikor hangfelvevőt tettek

az akkor már öngyilkosságon gondolkodó, a módszeres bántalmazást titkoló kilenc éves gyerekük táskájába.

Vizsgálatot a tankerület kizárólag az RTL riportja után indított, holott a szülők addig is szolgáltattak nekik bizonyítékot az esetről, és a médiavisszhang után elbocsátották a tanárt. Akit azonban tanárhiány miatt mégis felvettek egy másik intézménybe. A kislányt egyébként szintén másik iskolába íratták a szülei.

Egy dunavecsei iskolában az iskola vezetője ellen folyamatban van egy rendőrségi eljárás, a vád szerint

legalább nyolc áldozata van egy fizikai és verbális gyermekbántalmazási ügynek, amelyet értelmileg akadályozott 7-16 éves gyermekek ellen követtek el módszeresen.

Ez csak két példa, rengeteg hasonló esetről hallani mostanság - és rengeteg olyan is van, ami nem kap nyilvánosságot.

A pszichológus szerint a bántalmazás bármilyen intézményben, bármikor folytatódhat azért, mert

„a bántalmazó ezt megteheti, senki nem állítja le. Így ha a szemtanúk tesznek lépéseket, fellépnek a bántalmazás ellen, akkor már hozzájárulnak ahhoz, hogy megváltozzon a helyzet.”

Ezért fontos lépni. Hogy megtudd, ennek milyen fokozatai vannak, olvass tovább.

További bántalmazási formák

Lelki bántalmazásnak minősül a szexuális erőszak is, ami verbális és behatolás nélküli szexuális abúzus is lehet, például nézi/látja mások szexuális tevékenységét.

Keveset említett bántalmazási forma az elhanyagolás, amit fizikailag és érzelmileg is megtehet egy szülő. Ha étlen-szomjan hagyja a gyerekét, nem járatja iskolába, az kimeríti a gyermek veszélyeztetésének fogalmát. Elhanyagolás például, ha a gyerek fejlődését a szülő nem követi, ha az iskolai teljesítmény-problémákra nem figyel, vagy épp ha a gyerek nem viselkedik a szülő elvárásának megfelelően, akkor az szeretetmegvonást alkalmaz, és érzelmileg nem elégíti ki a gyerek szükségleteit.

Bántalmazás az is, ha a gyereket mondjuk nem veri meg a felnőtt vagy épp a gyerektársa, de ő maga szemtanúja az erőszaknak.

A rendszerszintű bántalmazás zaklatás formáját is öltheti, ilyen abúzus tipikus esete, amikor az iskolában egymást bántják a gyerekek. Az iskolai bántalmazás mint olyan szintén brutális károkat tud okozni egy gyerekben és az egész közösségben. Ez lehet a testalkat miatti csúfolódás vagy az, amikor a pedagógus verbális megalázását az osztályközösség tovább viszi.

Bántalmazás az is, ha a gyerek sérelmére elkövetett fenti cselekmények bármelyikét nem akadályozzuk meg,

vagy nem szólunk róla a megfelelő személynek, pedig tudunk róla vagy látjuk azt, és megakadályozhattuk volna a saját épségünk megőrzése mellett.

Magyar közvélemény: a megszégyenítés vagy a pofon se bántalmazás?

Magyarországon az ENSZ Gyermekjogi egyezményének értelmében zéró tolerancia van érvényben a gyermekbántalmazással szemben (nem mellesleg a felnőtteket érő bántalmazási formák iránt is). Ezzel szemben a KSH összesítésében szereplő UNICEF felmérése arról tanúskodik, hogy

a megkérdezettek 16 illetve 9 %-a a fizikai bántalmazásnak minősülő pofont és a gyermek bezárását egyáltalán nem tartja bántalmazásnak.

Mint írják, a válaszadók 6 %-a szerint nem minősül lelki bántalmazásnak az a mondat, hogy „bárcsak meg se születtél volna.”

Te például nem éreznéd magad rosszul vagy bántva, ha ilyet mondanának a szeretteid vagy az, akire rá vagy utalva az életben?

Az, ha valaki ráüvölt a gyerekére, minden harmadik válaszadó szerint teljesen oké, és a nyilvános megszégyenítés sem éri el sokaknál az ingerküszöböt: minden nyolcadik válaszadó mondta azt, hogy ez nem bántalmazás.

A fegyelmezés vs bántalmazás - abúzus-e nemet mondani?

Nehéz meghúzni a határt főleg, hogy különböző érzékenységű emberek vagyunk, különböző gyerekkori háttérrel. Ezért is fontos iránytű a gyermekvédelmi szervezetek hivatalos álláspontja és ajánlása.

A kommentszekciókban ennél a pontnál - vagy már jóval korábban - szoktak megérkezni azok a vélemények, hogy „persze, majd akkor csak mosolygunk a gyerekre, bármit csinál.”

Természetesen ez is egy fatális tévedés, a gyerekeknek ugyanis még neves pszichológusok szerint is kellenek a keretek az életükbe, ezek mentén tanulnak meg egészségesen élni, ezek határozzák meg az öndefiníciójukat. A keret viszont soha nem egyenlő a korláttal.

Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekvédelmi Alapítvány alapítója korábban azt nyilatkozta, hogy

a fegyelmezés és büntetés közt van különbség. A gyereknek nemet mondani, határokat húzni nem bántalmazó,

még ha a gyerek esetleg sír is akkor, ha nem kapja meg a négyezredik legóját.

„A gyereknek nem árt, sőt kell is, hogy tapasztalása legyen arról, hogy nem minden úgy alakul, ahogy ő szeretné, hogy időnként vannak nehéz helyzetek, amikkel neki is meg kell birkóznia, és hogy ez lehet frusztráló. Ilyenkor sírhat is, és lehet neki nehéz. De ettől még ez nem bántalmazás. Sőt. Ez a felelős felnőtt magatartás” - mondta el Gyurkó.

Hogyan viselkedjünk, ha bántalmazást tapasztalunk?

Ha gyermekbántalmazás lehetősége felmerül, akárha a szülő, egy pedagógus vagy egy másik gyerek vegzálja a bántalmazottat, a megfelelő hatóságnak jelezni kell azt mielőbb, tartja a Hintalovon Gyermekvédelmi Alapítvány.

A bejelentés sose azt tartalmazza, hogy mi mit feltételezünk az otthoni vagy iskolai körülményekről, hanem a tényeket: amit mi láttunk, amit a gyerek mesélt, a gyerek viselkedését, fizikai-lelki tüneteit.

Jelzést a gyermekjóléti szolgálatnál, gyermekjóléti központnál, az iskolai/ óvodai szociális segítőnél vagy gyámhivatalnál tehetünk az alapítványi tájékoztatás szerint, feljelentést pedig a rendőrségen lehet tenni szóban vagy írásban.

Jelezni akkor célszerű, amikor magunk sem tudjuk, vajon bántalmazás történt-e, vagy miről van szó. Ilyenkor a megfelelő hivatali személy megvizsgálja a helyzetet, és ha kell, megteszi a feljelentést is, legalábbis be tud avatkozni.

Ne hagyjuk magára a gyereket!

Ha nem jelzünk, és mégis bántalmazás áll fenn, akkor igazából nem történt más, minthogy cserben hagytunk egy elesettet. Sok esetben azért nem értesítik az emberek a megfelelő személyeket a bántalmazásról, mert félnek a következményektől, prekoncepciók alapján lemondanak a helyzetről mondván, úgysem történik majd változás, nem ér semmit a szavuk. A Hintalovon csapatánál tapasztalat, hogy elbizonytalanodnak az emberek, illetve kényelmesek is - minek bejelenteni bármit is, hiszen úgyse a mi gondunk.

„A gyerek biztonsága az első, de a jelzésnél természetesen gondolhat a felnőtt a saját biztonságára is.

Lehetőség van kérni a jelzésnél az adatok zártan kezelését, de előzetes esetkonzultációt is kérhet a gyermekjóléti szolgálattól az, aki bizonytalan abban, hogy hogyan tegye meg a jelzését. A jelzés a felnőttek felelősségvállalása abban, hogy ne az elkövetőkkel, bántalmazókkal legyenek cinkosok, hanem a gyereknek segítsenek” - tanácsolja az alapítvány.

Amit mindenképp taníts meg a gyereknek!

Nem megoldás, ha a gyerekeket burokban nevelve nem beszélünk a bántalmazások formáiról és azok helytelenségéről. Sajnos ez a dolog nem úgy működik, hogy ha nem hozzuk szóba, akkor majd nem történik meg, épp ellenkezőleg: a gyereknek így nem lesz eszközkészlete arra, mit kell tennie, ha őt vagy egyik pajtását, családtagját bántják.

„Egy bántalmazásos helyzetben az osztálytársak, szemtanúk közbeavatkozása vagy passzivitása meghatározza a bántalmazás kimenetelét.

Emiatt, ha egy gyerek azt látja, hogy bántják egy társát, akkor mindenképp tennie kellene valamit. Itt lehetőségéhez mérten a helyzettől függően akár be is avatkozhat, közvetlenül az áldozat mellé állhat, vagy szólhat egy felnőttnek, hogy segítséget kérjen. A felnőttek szerepe itt óriási, hiszen sokan reagálnak úgy erre a segítségkérésre, hogy „ne árulkodjon” a gyerek.

Ha hozzánk fordul egy gyerek, mindenképp hallgassuk meg, vegyük komolyan és köszönjük meg, értékeljük a bátorságot és a bizalmat, amivel hozzánk fordult”

- mondta el részletesen a cselekvési láncot Rosta Ágnes pszichológus iskolai bántalmazás eseteit illetően.

Vannak olyan körülmények, amikor a gyerek be nem avatkozása indokolt, például ha veszélyben érzi az életét, vagy fél, hogy ő is célponttá válik.

A felnőtteknek a társas készségeket, akár a matematikát, meg kell tanítania a gyerekeknek.

Tehát mikor érdemes beavatkozni, és hogy az is fontos, hogy ő maga biztonságban érezze magát. A gyerekek beavatkozási lehetőségei végesek a szakember szerint, de például kisebb kockázatú esetekben az is rengeteget segíthet, ha

az áldozatot négyszemközt biztosítja arról, hogy nincs egyedül, nem pletykál az esetről, nem nevet a rosszindulatú vicceken, és nem rekeszti ki az áldozatot. Ezeket mind a felnőtteknek kell megtanítani a gyerekeknek.

Fontos, hogy nyíltan beszéljünk a gyerekekkel a bántalmazásról, így tanulhatják meg például, hogy nem csak a verés az. A szülő megkérdezheti, hogy milyen lépéseket tart kockázatosnak a gyerek, és melyeket kevésbé.

„A bátorság és független gondolkodás, a tetteinkért való felelősség vállalása szintén fontos képességek. Ha a gyerekünk elegendő önbizalommal rendelkezik, akkor hisz abban, hogy ő is képes jól dönteni, bízik az ítélőképességében. Az önálló, elemző gondolkodással pedig tudja a helyzetet értékelni, kevésbé hat rá a kortársnyomás” - összegez a pszichológus.

Amit a tanár tehet

„A pedagógus rengeteget tud tenni azért, hogy megelőzze az iskolai bántalmazást, és itt sokszor nem kell nagy dolgokra gondolni. Például

ahelyett, hogy folyton versenyhelyzetbe hozza a gyerekeket, együttműködésre ösztönző feladatokat ad nekik. Példát mutat azzal, hogy ő maga sem bánt egy gyereket sem,

sőt kiáll amellett, hogy mindannyian különbözőek vagyunk, és így kerek a világ. Az iskolai bántalmazás egyik forrása, ha a gyerekek azt látják a tanártól, hogy megengedhető az adott közösségben a megalázás, a gúnyolódás. Akár azért, mert a tanár maga is így beszél néhány gyerekkel, akár azért, mert nincsenek következményei annak, ha egy gyerek bánt egy másik gyereket.”

Amikor a pedagógus bántalmaz

Nagyanyáink korában a mogyoróvessző, mint fegyelmezési eszköz volt divat, ma már szerencsére azt sem tudják a gyerekek, mi az. Az iskolai bántalmazás viszont még mindig élő jelenség, a pedagógusok ma már főleg verbális bántalmazást alkalmaznak. Ami nem kevésbé rossz, mint a fizikai erőszak.

„Ha egy pedagógus bántalmaz egy diákot, az a gyerekek és az egész közösség, a többi pedagógus számára is nehezebben kezelhető. Amikor egy tanár a bántalmazó, mert gúnyol, megaláz, kirekeszt, vagy esetleg más határokat lép át egy gyerekkel szemben, akkor a gyerekek nagyon nehezen tudnak szólni és segítséget kérni egy másik felnőttől.”

A szülőnek iskolai abúzus esetében megfelelő sorrendben kell végig járnia a lehetőségeit. Először intézményen belül kell eljárni, vonja be eseti kezelésbe az iskolai szociális segítőt, keresse fel az intézmény vezetőjét. Ha ez nem vezet eredményre, a tankerülethez lehet fordulni Rosta Ágnes szerint.

„Nagyon fontos szempont, hogy soha ne a gyerekünk feje fölött kezdjünk el intézkedni.

Neki tudnia kell arról, hogy az iskolában fogjuk jelezni a problémát. Kérjünk fogadóórát, készüljünk fel a beszélgetésre” - emeli ki.

Elmondja azt is, hogy a gyereket kivenni az iskolából a végső döntés kell legyen, sem a bántalmazó, sem a bántalmazott kiemelése nem minden esetben megoldás.

„Ilyenkor a közösség újra kitermelheti magából az áldozat és a bántalmazó szerepeket, hiszen nem kezelték azt az okot, amiért kialakult a bántalmazás. Így ez csak egy látszatmegoldás.

Sokszor a mediáció, az átlátható eljárásrend a hasonló helyzetek kezelésére megelőzhetné azt a végső lépést, amikor iskolát kell váltani. Amennyiben az iskola nem működik együtt, és nem teszik meg a szükség lépéseket, nem veszik komolyan a helyzetet többszöri beszélgetés, felszólalás és jelzés után sem, az jelezheti azt, hogy egy másik iskolában biztonságosabb lenne a közösség.”


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
Elképesztő felfedezés: ez történik a terhesség során a nők agyával
Drámai változásoknak voltak tanúi a kutatók.

Megosztom
Link másolása

„A tudomány sokáig figyelmen kívül hagyta a nők egészségét” – magyarázta a vezető kutató, miért nem készült korábban ilyen vizsgálat. Most először sikerült feltérképezni azokat a valós fizikai változásokat, amelyek a terhesség alatt történnek az agyban.

Dr. Emily Jacobs, a Kaliforniai Egyetem pszichológiai és agytudományi tanszékének docense és a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy „nagyon sok mindent nem értünk még a terhesség neurobiológiájáról -, majd hozzátette: -

Ez nem azért van, mert a nők túl bonyolultak... Ez annak a következménye, hogy a tudomány sokáig nem foglalkozott a nők egészségével.

2024-et írunk, és ez az első alkalom, hogy bepillantást nyerünk ebbe az érdekes agyi változásba.”

A kutatók egy 38 éves nőt vizsgáltak három héttel a fogantatás előtt, majd két évvel a szülés után, összesen 26 MRI-vizsgálat segítségével követték nyomon az agy változásait. Az eredményeket a Nature folyóiratban tették közzé, bemutatva, hogyan változik a terhesség alatt a nők agya.

A tanulmány megállapította, hogy az agy bizonyos szerkezeti változásai még két évvel a szülés után is megmaradtak.

A terhesség kilencedik hetére a kutatók észrevették a változást a szürkeállomány térfogatában, ezzel együtt a gerincvelői folyadék és a fehérállomány megnövekedett. Ezek a változások valószínűleg az agy felkészülését segítik elő a baba iránti kötődés kialakítására.

A Cleveland Clinic elmagyarázta, hogy ezek a változások azt mutatják, hogy az agy finomhangoláson megy keresztül, felkészülve a szülői szerepre.

„A viselkedésbeli alkalmazkodások nagyon fontosak, hogy megfeleljünk a gyermekgondozás követelményeinek”

– áll a tanulmányban. Más kutatások is azt sugallják, hogy ezek a változások összefüggenek a megnövekedett szülői kötődéssel.

A fehérállomány növekedése segítheti az érzelmek és a vizuális információk közötti jobb kommunikációt. A kutatás szerint a sejtek és agyi rendszerek működésének mélyebb vizsgálata segíthet megérteni, hogyan alakítja át a terhesség az agyat az anyai viselkedés elősegítése érdekében.

A kutatók szerint a terhesség alatti agyi változások alapos megfigyelése segíthet előre jelezni, hogy valaki mennyire van kitéve a depresszió, epilepszia, fejfájás, sclerosis multiplex és más egészségügyi problémák kockázatának.

„Az anyai agy pontos feltérképezése lehetővé teszi, hogy jobban megértsük a terhesség során bekövetkező kisebb és nagyobb változásokat, legyenek azok szerkezeti, funkcionális, viselkedési vagy egészségügyi szempontból fontosak.”

És akkor most képzeljük el, hogy a hírességek béranyával született gyerekei mekkora hátrányból indulnak, ha az anya-gyerek kapcsolat biológiáját vesszük figyelembe.


Megosztom
Link másolása

GYEREK
Már most megmondjuk, melyek lesznek a legnépszerűbb fiúnevek 2025-ben
Van pár kedvenc név, amik évek óta vezetik a listákat, de egy olyan is akad, ami kezdi elveszteni népszerűségét.
K.O., Fotó: Unsplash - sassy.hu
2024. szeptember 28.


Megosztom
Link másolása

A babavárás csodás, ám de rögös útján van pár nagy döntés, amit még időben meg kell hozni, ezek közül talán az egyik legnehezebb a névadás.

Bár sokan már gyerekként eldöntötték, milyen keresztnevet adnak majd születendő babájuknak, ebbe azért a másik félnek is van beleszólása (legalábbis jobb esetekben).

Sokan pedig nem ennyire előrelátóak, és megvárják azt a pillanatot, amíg kiderül, hogy kislány vagy kisfiú születik-e a családba.

Ekkor jöhetnek a listák, kinek melyik név tetszik, melyikről van esetleg rossz emléke és így tovább. Sokan ehhez használják kiinduló pontként a neves népszerűségi listákat, hiszen jó azzal is tisztában lenni, melyik lehet a következő években a leggyakoribb keresztnév.

Mivel 2025 már csak pár hónapnyira van, már most látszik, hogyan alakulnak a névadási trendek a kisfiúk esetében.

Elmondható, hogy a Noel és az Olivér vezetik majd a listákat, de szorosan mögöttük jön a Marcell, Máté és a Milán keresztnév is.

És habár az elmúlt években a Benett hódított, az ő népszerűsége most kissé visszaesni látszik. Helyette inkább a Bence és a Dominik számítanak majd nagy kedvencnek.

Via Colore.hu


Megosztom
Link másolása


GYEREK
A Rovatból
Elképesztő orvosi csoda: „Az én kisbabám kétszer született meg - három hónap különbséggel”
A fiatal édesanya bármire hajlandó lett volna, hogy megmentse a kisbabája életét.

Megosztom
Link másolása

Egy angol édesanya elmesélte rendkívüli történetét, azt, hogy kisfia, Luca „kétszer született” – egyszer hat hónapos terhesség után, majd másodszor is, a 38 terhességi héten.

Amikor a 23 éves Lisa Coffee megtudta, hogy babájának a gerinc- a gerincvelő fejlődési rendellenessége van, gondolkodás nélkül alávetette magát a baba életét megmentő műtétnek.

Az orvosok úgy döntöttek, hogy a magzatot 27 hetesen, vagyis a terhesség 6. hónapjában kiemelik az anyaméhből, hogy elvégezhessenek egy műtétet a probléma részleges megoldására.

Ezután visszatették őt az anyaméhbe, és a terhesség folytatódott egészen a 38. hétig. A kisfiú a születése után nyolc napot töltött az újszülött intenzív osztályon, mielőtt édesanyja hazavihette volna. Az orvosok azt mondták, hogy Luca valószínűleg soha nem fog tudni járni, és még több műtétre is szüksége lesz.

Az újszülött kisbaba hátán csak egy heg árulkodott arról, hogy három hónappal korábban megműtötték, most egyéves, és a gyógytornás kezelésekkel folyamatosan fejlődik, ami reményt ad a jövőjére.

„A kisagya állapota javul – mondta az édesanya. - Van némi folyadék az agyában, de eddig nem volt szükség drain beültetésére. A következő MRI-vizsgálata két éves korában lesz.

Ő egy csodálatos kisfiú, és hihetetlenül hálásak vagyunk azért, hogy ilyen messzire jutott. Nagyon hálás vagyok, hogy a műtét esélyt adott neki, hogy talán egyszer majd járni tud.”

Dr. Hana Patel elmondta, hogy az ilyen műtétek ritkák; csak minden ezredik terhesség igényel ilyen beavatkozást.

„Ebben az esetben a magzatnak már a méhen belül műtétre volt szüksége. Ezt általában életveszélyes rendellenességek kezelésére végzik. A spina bifida javítására is alkalmazzák, hogy javítsák a gyermekek életesélyeit. Bár nehéz ezzel élni, sokan képesek független és teljes életet élni.”

A kisfiúról és anyukájáról a képeket ITT lehet megnézni.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Horrornővér: a szokásos testvéri vita hevében 10 késszúrással ölte meg 7 éves hugát a 13 éves kislány
A két Taylor-i kisgyerek a WC öblítésen veszett össze szombaton. Az egyik nyomozó szerint a nővér nem mutatott ki érzelmeket a kihallgatása során.

Megosztom
Link másolása

Tragikus napra virradtak a Michigan állambeli Taylorban szeptember 28-án. Egy 13 éves kislányt azzal vádolnak, hogy miközben szülei rábízták,

10 késszúrással végzett a 7 éves hugával.

Az áldozat nem élte túl a késelést, aminek részletei még hátborzongatóbbá teszik az esetet.

A helyi rendőrkapitányság szerint a 7 éves gyereket egy helyi kórházba szállították, ahol később belehalt sérüléseibe – írja a Detroit News.

Nyilatkozatuk szerint az előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy az áldozat sérüléseit ténylegesen a 13 éves nővére okozta. A 13 éves gyerek ellen a Wayne megyei ügyészségre hivatkozva több pontban is vádat emelnek, beleértve az elsőfokú szándékos emberölést, a gyilkosság bűntettét és az elsőfokú gyermekbántalmazást.

A People azt írja, a szülők aznap 11:15 körül hagyták otthon a két gyereket, a kisebbet rábízva a nagyobbra. Zachary DiGiacomo nyomozó azt mondta, hogy

a kisgyerekek összevesztek azon, a fürdőszobában elhelyezett cetli szerint hogyan kell elvégezni a WC öblítést.

A nyomozó a részletekre kitérve azt is elmondta, az áldozatot henteskéssel és vadászkéssel is megszúrták, összesen több mint 10 sebet ejtve a hason, a fejen és a nyakon

„Csak azt tudom mondani, hogy ez megdöbbentő és példa nélküli tragédia”

– tette hozzá a tiszt.

A Wayne megyei ügyész, Kym Worthy szerint az elkövető ügyét annak kora miatt nem felnőttként tárgyalják, és a fiatalkorúak börtönében tartják majd fogva.

„Az államnak hét év áll rendelkezésére, hogy diagnosztizálja, kezelje és rehabilitálja a tettest,

amíg 21 évesen nem szabadul. Remélhetőleg akkor nem jelent veszélyt másokra. Noha ez nehéz döntés, a tények ismeretében ez a helyes lépés ebben az esetben” – mondta el az ügyész arról, hogy gyógykezelik majd a kislányt.

DiGiacomo nyomozó szerint egyébként a nővér az eset után nagyon nyugodt volt, és érzelmeknek jelét se mutatta.

A szülők tanúvallomása szerint a gyerekeknek csak szokásos testvéri vitái voltak,

de a nyomozó szerint a testvéri veszekedések önmagukban nem vezethetnek ahhoz, hogy 10-nél több brutális, több eszközzel elvégzett késszúrással egyikük megölje a másikat.

A szomszédok a megölt kislányt imádták, nagyon kedvesnek tartották, az utcán biciklizve mindig beszélgetett velük az egyik tragédiát kommentáló helyi lakos szerint.


Megosztom
Link másolása