Áttörés jöhet a depresszió és a szorongás kezelésében? Meglepő dolgot mutattak ki a varázsgombáról
Egyetlen adag pszilocibin, vagyis a varázsgombák pszichoaktív hatóanyaga is kimutatható anatómiai változásokat idézhet elő az agyban – erre jutott egy friss kutatás, amelyben olyan embereket vizsgáltak, akik korábban még soha nem próbáltak pszichedelikus szert.
A tudósok olyan változásokat észleltek az agy szerkezetében, amelyek még egy hónappal a szer bevétele után is látszottak. Ha ezeket az eredményeket későbbi, nagyobb vizsgálatok is megerősítik, az segíthet megérteni,
A változásokat speciális agyi képalkotó eljárásokkal mutatták ki, amelyek azt mérik, hogyan áramlik a víz az agy idegpályái mentén. A vizsgálatok alapján úgy tűnt, hogy bizonyos idegkötegek sűrűbbé és ellenállóbbá váltak a szer bevétele után. A kutatók hangsúlyozták, hogy az eredmények még előzetesek, de azt is megjegyezték: öregedés és demencia esetén éppen az ellenkező folyamat figyelhető meg.
– mondta Robin Carhart-Harris, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem neurológusprofesszora, a tanulmány vezető szerzője.
A tudósok régóta próbálják megérteni, hogyan hatnak a pszichedelikumok az agyra, az utóbbi években pedig különösen nagy lendületet kapott ez a kutatási terület. Ennek oka, hogy egyre több vizsgálat utal arra: ezek az anyagok szerepet kaphatnak különböző mentális zavarok kezelésében.
A mostani kutatásban Carhart-Harris és az Imperial College London munkatársai az úgynevezett „entrópikus agyhatást” vizsgálták. Ez azt jelenti, hogy pszichedelikumok hatása alatt az idegi aktivitás változatosabbá, kevésbé megszokottá válik. A kutatók azt nézték, hogyan függ össze ez a jelenség az emberek közérzetével, valamint az agy funkcionális és anatómiai változásaival.
A vizsgálat elején 28 egészséges önkéntes vett részt, akik korábban még soha nem használtak pszichedelikus szert. Először 1 milligramm pszilocibint kaptak, ami olyan alacsony dózis, hogy gyakorlatilag placebónak tekinthető. A tudósok ezután EEG-vel mérték az agyi aktivitásukat, vagyis a fejbőrre helyezett elektródákkal követték, mi történik az agyukban.
Közben funkcionális MRI-vizsgálatokkal és egy diffúziós tenzor képalkotásnak nevezett módszerrel, DTI-vel is figyelték az agyukat.
Egy hónappal a placebo után a résztvevők egyszeri, 25 milligrammos pszilocibinadagot kaptak. Ez már elég volt ahhoz, hogy erőteljes pszichedelikus élményt váltson ki. A trip alatt, majd az azt követő hetekben a kutatók újra elvégezték ugyanazokat a teszteket és agyi méréseket, hogy lássák, mi változik.
Az EEG már a szer bevétele után egy órán belül az agyi entrópia hirtelen növekedését mutatta. Magyarul:
Egy hónappal később a DTI-vizsgálatok azt jelezték, hogy csökkent a diffúzió az agy elülső részétől a középső területek felé futó idegpályák mentén.
Hogy ez pontosan mit jelent, még nem világos. A kutatók szerint elképzelhető, hogy bizonyos idegrostok „metsződtek vissza”, de az is lehet, hogy új idegi kapcsolatok növekedtek, amelyek még nem kapták meg az őket szigetelő burkot. Ezt azonban további vizsgálatoknak kell megerősíteniük.
A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány egy másik fontos összefüggést is leír. Azoknál, akiknél a pszilocibin után a legnagyobb volt az agyi entrópia növekedése, egy hónappal később nagyobb valószínűséggel jelentek meg mélyebb pszichológiai belátások és jobb közérzet.
„Ez pszichobiológiai terápiás hatásra utal a pszilocibin esetében” – mondta Carhart-Harris.
Alex Kwan, a Cornell Egyetem idegtudósa szerint egérkísérletekben már kimutatták, hogy a pszichedelikumok képesek újrahuzalozni az idegsejtek közötti kapcsolatokat. Ezt a jelenséget plaszticitásnak nevezik, és könnyen lehet, hogy ez áll a terápiás hatások hátterében. A nagy kérdés eddig az volt, hogy ugyanez az emberi agyban is megtörténik-e.
Kwan szerint ez a tanulmány az eddigiek közül az egyik legközelebb jutott a válaszhoz, mert
Ugyanakkor óvatosságra intett: az eredmények izgalmasak, de a vizsgálat kis létszámú volt, a DTI pedig csak közvetett és korlátozott képet ad az agyi kapcsolatok állapotáról.
Vagyis a pszilocibin egyelőre nem csodaszer, és nem is arról van szó, hogy bárkinek otthon kellene kísérleteznie vele. A kutatás inkább azt mutatja meg, hogy egyetlen pszichedelikus élmény után is történhetnek olyan, mérhető változások az agyban, amelyek talán segítenek megérteni, miért számít ez az anyag az utóbbi évek egyik legizgalmasabb, de továbbra is nagyon óvatosan kezelendő terápiás ígéretének.
Via Guardian
