GYEREK

Akiknek az életük kezdete is nehezített pálya, és minden szívdobbanásuk egy győzelem

A koraszülöttek ellátása nemcsak orvosi kérdés, hanem társadalmi ügy is. Minden megmentett kis élet egy új reményt jelent – nemcsak a családok, hanem mindannyiunk számára.

Megosztom
Link másolása

Koraszülött babák mindig is voltak, viszont nem minden korban lehetett megmenteni őket, ám az orvostudomány a korán érkező újszülötteket ma már képes életben tartani. Az már más kérdés, hogy milyen kilátásai vannak ezeknek a babáknak, és milyen koraszülött utóbetegségek merülnek fel a későbbiekben. Merthogy

nem elég megmenteni egy túl korán érkező csecsemőt, a fejlesztő munka nagy része ezután kezdődik.

Magyarországon évente körülbelül minden tizedik újszülött koraszülöttként érkezik a világra, vagyis a várandósság 37. hete előtt születik meg. Ezeknek a babáknak nemcsak az életük kezdete nehezített pálya, hanem gyakran egész életük során érezhetőek lehetnek a korai születés következményei. Az elmúlt években azonban a magyar koraszülött-ellátás jelentős fejlődésen ment keresztül, köszönhetően a modern technológiának, az orvosi szakértelemnek és a családbarát szemlélet térnyerésének.

De milyen kockázati tényezők veszélyeztetik a koraszülötteket? Mi áll a koraszülés hátterében? Egyáltalán, megelőzhető a koraszülés? Dr. Valent Sándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese válaszol.

Mikortól beszélünk koraszülésről?

„Koraszülésről akkor beszélünk, ha az élve születés a 37. terhességi hét előtt történik” – kezdi a beszélgetést Dr. Valent Sándor, majd hozzáteszi, hogy az orvostudomány fejlődésének köszönhetően olyan esetekben is sikerült már életben tartani újszülötteket, amikor csupán 350-500 gramm súllyal születtek, habár fontos megjegyezni, hogy a túlélés esélye alacsony az 500 gramm alatti újszülöttek esetében. Tehát hiába jó tudni, hogy a korán induló szüléseknél is megmenthető a csecsemő, a koraszülött csecsemők szülei ettől még nem nyugodhatnak meg teljesen. Ugyanis az idő előtti világrajövetel komoly fejlődési kockázatokkal járhat, amelyek a gyermekek életét is befolyásolhatják. A súlyosabb következmények közé tartoznak a koraszülöttséggel járó utóbetegségek, amelyek hosszú távú kezelést és gondozást igényelnek.

„A tüdőbetegségek, mozgáskoordinációs problémák, látási vagy hallási zavarok, agyvérzés és annak nyomán kialakuló kognitív képességcsökkenés egyaránt kockázati tényező a koraszülöttek esetében.

Továbbá érdemes megemlíteni a bélrendszert érintő nekrotizáló enterokolitiszt, amely a bélfal gyulladását és elhalását okozza, és egyes esetekben műtéti beavatkozást is igényel.”

Többek között ez magyarázza, hogy a koraszülöttek ellátása mindennapos intenzív ápolást, állandó odafigyelést és szakértelmet kíván. A koraszülés szakszerű ellátása csak a megfelelően felszerelt központokban valósítható meg, ilyen a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája, ahol a legfejlettebb inkubátorok, lélegeztetőgépek és speciális ápolási rendszerek állnak rendelkezésre. „Rendkívül fontos, hogy az idő előtt született babákat a szülés helyszínén azonnal intenzív osztályon lássuk el, hogy minimalizáljuk a szállítási trauma kockázatát. Amennyiben felmerül a koraszülés, úgy a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája ellátják a kismamákat” – mondja a szakember.

Mi állhat a koraszülés hátterében?

A válasz nehezebb, mint gondolnánk. „A koraszülés okai nem szűkíthetők le egyetlen tényezőre, rendkívül sokfélék lehetnek. Például a fertőzések a gyakori kiváltó okok közé tartoznak, hiszen ezek a fertőzések meggyengítik a méh és a magzatburok szöveteit.

Emellett a méh fejlődési rendellenességei és a méhnyak elégtelensége szintén növelhetik a koraszülés kockázatát.

Egyes esetekben genetikai okok is hozzájárulhatnak a koraszüléshez, ahogyan különböző életmódbeli tényezők, mint a tartós fizikai megterhelés vagy a lelki terhek” – mondja az orvos, aki megjegyzi, hogy a társadalmi-gazdasági tényezők, így az életkörülmények és a táplálkozási szokások is hozzájárulhatnak a koraszüléshez. Egyik édesanya sem tudhatja előre, hogy érintett lesz-e, ugyanakkor jó hír, hogy a koraszülés kockázata csökkenthető.

Hogyan előzhető meg a koraszülés?

A koraszülés megelőzése összetett feladat. „A várandósság alatti egészséges életmód, megfelelő vitaminbevitel, és a túlzott fizikai megterhelés elkerülése kulcsfontosságú annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a koraszülés.

Fontos az állandó, magas stressz elkerülése is. Bár ezt könnyű mondani, a gyakorlatban már nem olyan egyszerű betartani.

Gondoljunk csak egy kétgyermekes édesanyára, aki háztartást vezet, gyermekeket nevel, dolgozik, és közben szíve alatt hordja a harmadik gyermekét. Számára például a stresszkezelés sokkal fontosabb és sokkal nehezebb a mindennapi tényezők miatt.”

Ezért is fontos, hogy a terhesség elején megtörténjen a kockázatfelmérés, és a magas rizikófaktorba sorolt várandós anyák több figyelmet kapjanak. Dr. Valent Sándor elmondása alapján ebben nagy szerepe van a magyar védőnői hálózat munkájának, amellyel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy egy világszerte egyedülálló hálózat.

Minden szívdobbanás egy győzelem

Amikor bekövetkezik az, amire senki sem számított, és amit minden kismama szeretne elkerülni, elengedhetetlen a szülői együttműködés az orvosokkal, ápolókkal és az intenzív osztály szakembereivel, akik felfoghatatlan kitartással küzdenek minden egyes lélegzetvételért.

Magyarországon a koraszülött-ellátásban egyre nagyobb hangsúlyt kap a családbarát szemlélet, amely a szülőket és a babákat egyaránt a középpontba helyezi. Az orvosi ellátás ma már nem csupán a babák életfunkcióinak fenntartásáról és fejlődésük biztosításáról szól, hanem arról is, hogy a szülők aktív részesei lehessenek gyermekük gondozásának, és érzelmileg támogassák a legkisebbeket a nehéz első időszakban.

A modern kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a szülők jelenléte és aktív bevonása nemcsak a babák gyógyulását gyorsítja, hanem hosszú távon is pozitív hatással van a fejlődésükre.

A családközpontú ellátás egyik alapköve, hogy a szülők folyamatosan jelen lehetnek a perinatális intenzív centrumokban (PIC). Sok esetben akár napi 24 órában is a baba mellett lehetnek, ami nemcsak az érzelmi kötődést erősíti, hanem csökkenti a stresszt mind a baba, mind a szülők számára.

Az úgynevezett kenguru-módszer, amely a bőr-bőr kontaktust alkalmazza, különösen hatékony: a baba közvetlenül az anya vagy ritkán az apa mellkasán pihen, eközben stabilabbá válik a légzése, a szívritmusa és a hőháztartása. Ez a módszer nemcsak a babák élettani állapotát javítja, hanem segíti a szülőket abban, hogy magabiztosabban lássák el gyermeküket.

Az anyatej szerepe is kiemelt fontosságot kap a koraszülött-ellátásban, hiszen a könnyen emészthető tápanyagok és az immunerősítő hatóanyagok rendkívül fontosak ezeknek a babáknak.

A családközpontú ellátás nemcsak a babák, hanem a szülők számára is segítséget nyújt. Az orvosok és ápolók aktívan oktatják a szülőket, hogy hogyan láthatják el gyermeküket otthon, a speciális igényekhez igazodva. Ez növeli a szülők önbizalmát, és csökkenti azt a tehetetlenségérzést, amelyet sokan megtapasztalnak a koraszülés után. Ezen túlmenően számos intézmény biztosít pszichológiai támogatást is, amely segíti a családokat a koraszüléssel járó érzelmi kihívások feldolgozásában.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
A Rovatból
Megdöbbentő kísérlet: egy család arra kényszerítette 9 hónapos fiát, hogy egy csimpánzzal éljen - fotóval!
A kísérlet során szoros kötelék alakult ki a két „testvér” között, de a történet tragikus véget ér

Megosztom
Link másolása

Az 1930-as években egy mindössze 9 hónapos emberi csecsemőt arra kényszerítettek, hogy egy csimpánzzal együtt nőjön fel, ám a kísérlet szomorú következményekkel zárult.

Winthrop Niles Kellogg állatpszichológus és felesége, Luella, fiukat, Donaldot, egy Gua nevű csimpánzlánnyal együtt nevelték fel. Gua hét és fél hónapos volt, amikor csatlakozott a családhoz.

A felkavaró kísérlet során Donaldot és Guát testvérként kezelték: babaruhát viseltek, etetőszékben ettek, és lefekvés előtt jóéjt-puszit kaptak.

„Milyen lenne az az egyed, aki ruházat, emberi nyelv és saját fajával való kapcsolat nélkül érne felnőttkorba?” – írta Winthrop The Ape and the Child című könyvében.

A beszámolók szerint a házaspár kilenc hónapon át naponta órákig végzett teszteket Donaldon és Guán. Az egyik kísérletben például addig pörgették őket székekben, amíg sírni nem kezdtek.

„Az alapkérdés az volt, hogy vajon a csimpánz azért viselkedik csimpánzként, mert csimpánz génekkel rendelkezik, vagy azért, mert csimpánzok nevelték?”

– írta Theodore Dumas az Adult Health and Early Life Adversity: Behind the Curtains of Maternal Care Research című könyvében.

„Ha Gua emberi környezetben is csimpánz-szerű marad, akkor a gének a döntőek. Ha azonban emberibbé válik, akkor a környezet az erősebb hatás.”

Ennek megfelelően Gua úgy élt, mintha Donald testvére lenne: ugyanazt a fürdetési, öltöztetési és etetési rutint kapta.

A kísérletet eredetileg öt évre tervezték, de idő előtt le kellett állítani, mert a szülők aggódni kezdtek Donald viselkedése miatt.

A fiú ugyanis morogni kezdett az ételért, Guával birkózott, sőt még harapott is.

Más elméletek szerint a szülők attól tartottak, hogy Gua, ahogy erősödött, idővel veszélyt jelenthet Donaldra.

Szomorú módon mind Donald, mind Gua élete tragikus véget ért. A kísérlet leállítása után Guát elvitték a család szerető környezetéből, és egy sivár ketrecbe zárták.

„Ez már a második alkalom volt, hogy megfosztották az 'anyjától/gondozójától', és egy meleg, szeretetteljes családi életből egy sivár ketrecbe került, más furcsa és nem túl jól viselkedő csimpánzok közé”

– mondta Dumas.

„Kevesebb mint egy évvel később, körülbelül a harmadik születésnapján meghalt. A hivatalos halálok tüdőgyulladás volt, de valójában az összetört szive vitte el.”

Donald szintén tragikus véget ért: 1973-ban, 43 éves korában halt meg. Úgy vélik, hogy önkezével vetett véget életének, egy évvel azután, hogy szülei elhunytak.

Via LADbible.


Megosztom
Link másolása

GYEREK
9 dolog, amit az apa nélkül felnőtt csajok tesznek, anélkül, hogy felfognák: ártanak maguknak
Az apa hiányából fakadó lelki sebek mély és tartós hatást gyakorolhatnak a lányokra, még akkor is, ha úgy érzik, minden rendben van velük.

Megosztom
Link másolása

Az apahiány vagy az apa következetlen jelenléte (akár fizikailag lép ki a családból, akár „csak” érzelmileg) súlyos érzelmi és pszichológiai hatást gyakorol a lányokra, amely szerencsétlen esetben felnőttkorukban is meghatározhatja kapcsolataikat és az önértékelésüket.

Az alábbiakban kilenc olyan viselkedési és érzelmi mintát mutatunk, amelyek gyakran megjelennek és rombolnak az apahiányos nők életében:

1. Megfelelési kényszer

Az apahiányos lányok gyakran próbálnak mások kedvében járni, hogy elkerüljék az elutasítást. Ez a gyerekkorban kialakult reflex felnőttkorban is megmarad, és azt eredményezheti, hogy

az érintett nők elnyomják a saját szükségleteiket, csak hogy boldoggá tegyenek másokat a környezetükben, hogy elérjék, hogy mások szeressék őket és velük maradjanak.

Patricia Bonnard életvezetési tanácsadó szerint ez alááshatja a kapcsolatokat, mert a megfelelési kényszerrel élők nem mindig tudnak jól kapcsolódni a partnerükhöz.

2. Kötődési nehézségek

A gyerekkori elhagyatás fájdalma miatt sok nő érzelmi falakat épít maga köré, ami megnehezíti az egészséges kötődést. Félnek megnyílni más előtt, hiszen úgy gondolják, újra el fogják hagyni őket. Ezek a falak gyakran elriasztják a potenciális partnereket, és megakadályozzák az érintetteket abban, hogy valódi intimitást éljenek meg.

3. Függőség a kapcsolatokban

A kapcsolati függőség, például az állandó megerősítés és figyelem igénye, gyakran az apahiányos gyerekkor következménye. A nők olyan viselkedési mintákat alakítanak ki, amelyek célja az érzelmi biztonság elérése, de ezek gyakran megterhelik a kapcsolatot, és végül annak felbomlásához vezethetnek.

4. Depresszió és szorongás

Az apahiány traumája gyakran depresszióhoz és szorongáshoz vezet. A depresszió a veszteség fájdalmából ered, míg a szorongás a jövő bizonytalanságából fakad – abból a félelemből, hogy a történtek megismétlődhetnek. Ezek az érzelmi állapotok hosszú távon akadályozhatják az érintettek boldogulását.

5. Alacsony önértékelés

Az apahiányos nők gyakran úgy érzik, hogy nem elég jók, és ez mélyen gyökerező önértékelési problémákhoz vezethet.

Úgy gondolják, hogy ha rendben lennének, nem hagyták volna el őket,

ami hosszú távon megakadályozza őket abban, hogy egészséges kapcsolatokat alakítsanak ki. Gyakran belemennek olyan kapcsolatokba, melyek mélyen s saját szükségleteik alatt vannak, mert azt gondolják, úgysem érdemelnek jobbat.

6. Intimitás zavarai

Sokan úgy próbálnak intimitást elérni, hogy rövid időn belül fizikailag is közel kerülnek a másikhoz, abban a hitben, hogy a korai szex erősebb érzelmi kötődést eredményez. Ez a módszer azonban gyakran nem hoz tartós kapcsolatot, és újabb csalódásokhoz vezet.

7. Bizalmi problémák

A bizalom elvesztése egy másik gyakori következmény.

Ha az apa, aki a gyerekkori biztonság alapja, kilép a családból, akár fizikailag, akár csak lelkileg, a lányok később nehezen bíznak meg bárkiben,

különösen a romantikus kapcsolatokban. Ez az állandó bizalmatlanság megakadályozza, hogy egészséges, stabil kapcsolatokat alakítsanak ki.

8. Hűtlenség

Néhányan az apahiányos nők közül úgy gondolják, hogy ha előbb hagyják el a partnerüket, mint ahogy az elhagyná őket, akkor kevésbé fognak sérülni a kapcsolatban. Ezért néha hajlamosak a hűtlenségre, hogy érzelmileg idő előtt elhatárolódjanak a párjuktól, ami végül még nagyobb fájdalmat okoz mind a két félnek.

9. Érzelmi instabilitás

Az érzelmi szabályozás nehézségekbe ütközhet, például intenzív hangulatingadozások, impulzivitás vagy kontrollálási kényszer alakulhat ki.

Az érzelmileg vagy fizikailag elérhetetlen apa traumája az agyi folyamatokat is befolyásolja,

ami megnehezíti az érzelmek kezelését.

Megoldási lehetőségek

Bár ezek a minták mély gyökerekkel rendelkeznek, kezelhetők. A terápia, a gyógyszeres kezelés és az önismeret fejlesztése segíthet az érintetteknek a gyógyulásban.

Az apahiányos nők számára fontos felismerni, hogy a múlt fájdalma nem határozhatja meg a jövőjüket,

és léteznek eszközök a kapcsolatok javítására és az érzelmi stabilitás elérésére.

A gyógyulás folyamata hosszú lehet, de az érintettek képesek egészséges, boldog életet élni, ha időben segítséget kérnek.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
A szülőknek tényleg van kedvenc gyerekük - eláruljuk, hogy melyik a legvalószínűbb favorit
Egy friss kutatás szerint határozottan igaz az a feltételezés, hogy a szülőknek van kedvenc gyerekük.

Megosztom
Link másolása

Egy amerikai tanulmány, amelyet az Amerikai Pszichológiai Társaság publikált, kimutatta, hogy a szülők gyakran a leginkább lelkiismeretes, együttműködő vagy éppen nőnemű gyerekükre szavaznak, ha kedvencet kell választani.

De mielőtt bárki pezsgőt bontana, érdemes tudni: ez a téma komoly családi balhékhoz vezethet. Alexander Jensen, a Brigham Young Egyetem kutatója és a tanulmány vezető szerzője szerint a szülői különbségtétel hosszú távú károkat okozhat.

„Ez a kutatás segít megérteni, hogy kik azok a gyerekek, akik nagyobb eséllyel kapják meg a kedvenc szerepét – ami lehet jó, de akár káros is”

– mondta.

Hírességek kedvencei

Hogy ez mennyire általános probléma, azt hírességek nyilatkozatai is bizonyítják. Kris Jenner például egyszer lazán beismerte, hogy a hat gyereke közül Kylie a kedvenc. Hasonlóan őszinte volt Jaime Pressly, aki bevallotta, hogy három fia közül Dezit részesíti előnyben. Steve Carell? Ő óvatosabb volt, és bár elismerte, hogy az egyik gyereke közelebb áll a szívéhez, nem árulta el, ki az.

A nyolcgyermekes Samah Furrha viszont nem kertel: legkisebb fia, Kies az abszolút kedvenc.

„Ő az utolsó, és a legközelebb áll hozzám” – mondta.

A család nem is próbálja tagadni a dolgot, a testvérek még egy TikTok-videóval is kiparodizálták az anyai lelkesedést, ami 10 milliónál is több nézőt hozott.

Miért pont az a kedvenc, aki?

A kutatás szerint a szülők hajlamosak a leglelkiismeretesebb gyereküket választani, mivel őket könnyebb kezelni. Az extrovertált gyerekek? Meglepő módon ez nem számít annyira, hiába értékelik általában az ilyen személyiségeket.

Azok a gyerekek, akik nem érzik magukat „kedvencnek”, gyakran rosszabb mentális állapotban vannak és több családi konfliktust élnek meg.

Jensen szerint ezért fontos, hogy a szülők felismerjék az ilyen helyzetek árnyoldalát, és mindegyik gyerekük felé egyformán mutassák ki a szeretetüket.

Azért a kutatás eredményeivel nem könnyű egyetérteni azokban a családokban, ahol a szülők a fekete bárányokat vagy a tékozló fiúkat részesítik előnybe a többi, gondot nem okozó tesó ellenében.

Vagy beszéljünk az elsőszülötteket megillető kivételezettségről, esetleg a legkisebbeket övező általános kényeztetési hullámról.

Szóval, ha legközelebb azt érzed, hogy szüleidnek a tesód a kedvence, lehet, hogy csak azt látod, ahogy kompenzálnak,

hogy egyikőtök se tudja meg, valójában ki is az, akiért kitüntetett mennyiségű szeretet lobog a szívükben. A szülők nagy svindlerek!


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Kembe Sorel: Hogyan nevelj önző, nárcisztikus, gyereket? Kényeztesd el, és teljesítsd minden kívánságát!
Tanulságos videóban magyarázta el a műsorvezető, miért nem jó, ha egy gyerek úgy érezheti, ő a világ közepe.

Megosztom
Link másolása

Ismét tanulságos videót osztott meg TikTokon Kembe Sorel.

A műsorvezető arról beszélt, hogyan lehet elbaltázni egy gyerek nevelését azzal, ha a környezete elkényezteti.

"Ha egy gyerek kicsi korában megkap mindent, amit csak akar, az több szempontból is negatívan befolyásolhatja a személyiségfejlődését"

- kezdte a mondanivalóját.

"Ha minden kívánságát azonnal teljesítik, nem tanulja meg az értékteremtés fogalmát, és azt, hogy az erőfeszítés és a türelem szükséges a célok eléréséhez"

- folytatta.

"Az azonnali jutalmazás hatására kialakulhat majd az érzelmi éretlenség: a gyerek nehezen viseli a várakozást, a frusztrációt vagy azt, hogy valaki nemet mond neki. Az a gyerek, aki állandóan a figyelem középpontjában van, megkap mindent csak akar, azt érezteti vele, hogy ő különb másoknál, és ez a nárcisztikus hajlamok alapja lehet"

- magyarázta Kembe Sorel.

"Ha egy gyerek mindig csak azt tapasztalja, hogy az ő igényei állnak a középpontban, nem alakul ki benne az empátia mások érzései vagy szükségletei iránt. Emiatt nekhezen tud együttműködni másokkal, előfordulhat, hogy lenézi a társait, és úgy érzi, hogy különleges bánásmódot érdemel" - mondta.

Arról is beszélt Kembe Sorel, hogy az ilyen gyermek nem tudja majd kezelni a későbbiekben a kudarcot.

A teljes videót itt láthatod, várd meg, amíg betölt:

@iamkembesorel A mindent megkapó gyermek esete a személyiségtorzulással‼️IG: iamkembesorel #fyp #kembesorel #gyerek #ajándék #szülők ♬ Babel Sound - edivieira

Te erről mit gondolsz?


Megosztom
Link másolása