GYEREK

A szülőség minden csodájával együtt óriási teher is - 6+1 tipp, amivel stabilizálható a szülő-gyerek kapcsolat

Azt, hogy hogyan lehet az ember jó szülő, kéretlen tanácsként folyamatosan az arcába kapja a környezete és a mindenttudó családtagjai tolmácsolásában. De vajon tényleg van olyan sorvezető, amely képzeletbeli jó szülő serleggel jutalmazza használóját?

Megosztom
Link másolása

Az se jó, ha csak ösztönlényként sodródunk a szülőségben és az sem, ha a környezet által tökéletesnek ítélt praktikákat követjük. Kit nevezünk egyáltalán jó szülőnek, illetve tanulható-e maga a szülőség, hogy a lehető legtöbbet hozza ki az ember ebből az extrém felelősséget és fókuszt igénylő szerepből?

Kelemen Annamária szülőcoach-csal ezen kérdésköröket jártuk körbe. A szakértő tételmondata megüti az embert, miszerint

a szülőség igenis tanulható.

Persze szó sincs arról, hogy Anna a szülőség szent gráljának sanghaji webáruházas verzióját szórná az emberekre, mert a jó szülőség nem recept alapján létrehozható anyag, inkább egy szülő-gyerek kapcsolatra szabott ön- és gyermekismereti folyamat. Nézzük ennek a részleteit.

Támogatás, önismeret, rugalmasság - és a kapcsolódó nevelés

Fotó: Kelemen Annamária

“Szerintem minimum három dolog kell ahhoz, hogy valaki tényleg fejlődni tudjon a szülőségében. Az egyik az önismeret, hogy tudjuk, honnan erednek az ösztönös reakcióink, a másik, hogy legyenek használható nevelési eszközeink. A harmadik a támogatás, hogy ezeket az eszközöket a szülők be tudják építeni. A coaching például abban segít, hogy a szülő önmaga jöjjön rá a saját miértjeire, konklúzióira.”

Anna szülőmentor módszerének alapja a kapcsolódó nevelés, amely abban hisz, hogy minden szülő a saját gyermekének szakembere.

Ez egy Amerikából indult pozitív gyereknevelési szemlélet, amely a szülőnek éppen azt adja meg, amire ilyenkor a legnagyobb szüksége van: keretrendszerre, amely rugalmas. A szemlélete traumainformált érzelemfókuszú, a kapcsolódásra helyezi a hangsúlyt. Öt egyszerű eszközzel dolgozik, amelyek könnyen beépíthetőek a hétköznapokba: figyel a gyerekidőre, része a sírásmeghallgatás, a szelíd határszabás, a nevetésmeghallgatás és a páros meghallgatás.

Szülői szégyenkörök, megfelelési kényszer

Gyakorlatilag a szülőnek nincs más dolga, mint odafigyelni a gyerekükre, és partnerként kezelni őket. Leírva ez pofonegyszerű, a gyakorlatban meg olyan feszített tempójú 0-24-es állapot, hogy a tudatos ember kétszer meggondolja, vállaljon-e gyereket. Hiszen

nem elég ott lenni mellette fizikálisan, meg átadni a tudását, a szülőnek meg kell tanulnia olvasnia a gyereke jeleiből,

közben kövesse figyelemmel az aktuális emojihasználati trendeket, monitorozza a társadalmi intézményrendszereket, nyilván a 8-12 órás munkája előtt, után és közben is legyen érzelmileg elérhető és hasonlók.

Tehát igen, a szülőség tanulható, ugyanakkor minden csodájával együtt óriási teher is. A szülők bűntudatát nem nem célja a kapcsolódó nevelésnek tovább erősíteni, hanem éppen a feloldását segíti.

A Netflix kamaszai - miért van ma ennyi feszültség a szülőség körül?

Ahogy a Kamaszok című sorozatban is megjelenik (spoiler veszély), az apa az egyik utolsó dialógusban azzal fordul a feleségéhez, hogy azt gondolta, tulajdonképp elég meghaladni a saját szüleit a jó szülőség abszolválásához. Nagyon fontos lépés, de messze nem elegendő, hiszen abba is hihetetlen effortot kell pumpálni, hogy megértsük a gyermeket, legyen bárhány éves.

A gyerek bármilyen viselkedése leginkább egy füstjel, amellyel jelezni próbál valamilyen kibillenést.

Nem a gyerek feladata elmondani a szülő számára érthető módon, hogy mi a gond, hiszen csak a viselkedésével tudja jelezni, mi zajlik benne. A szülő felelőssége megtanulni olvasni a jeleket, ami kétségtelenül baromi nehéz. Ugyanakkor a kapcsolódó nevelés le tudja egyszerűsíteni ezt.

“A gyermek egyik alapvető igénye a kapcsolódás érzése - vagy a szüleikhez, vagy másokhoz. A kezelhetetlen viselkedés egy jelzés ennek hiányára.

Ilyenkor fontos, hogy ne csak a viselkedést lássák a szülők, hanem a mögötte megbújó szükségletet is.

Az említett eszközökkel vissza lehet állítani a viszonyt, de a leginkább az segít, ha a nap során van olyan idő, mikor figyelünk a gyerekre teljes, értő figyelemmel.

Sokat segít az is, ha búcsúzáskor vagy ovi után leguggolunk hozzá, a szemébe nézve érdeklődünk felőle” - adja a tippeket Anna, aki szerint ezek az alap megoldások kommunikációs frázisok helyett szemléletváltást kínálnak.

Nem egyszerű elengedni a tekintélyelvet, de érdemes

A szülő tudja leginkább, hogy mire van szüksége a gyereknek, hogy nála mi válik be, ezért tuti tipp nincs, csak iránymutatás. Nem cél a bűntudatkeltés egyik szülőben sem, a szülők úgyis tudják, mi az ami rosszat tesz a gyereküknek, vallja a szülőcoach.

“Szerintem mindannyian hozunk olyan mondatokat a gyermekkorunkból, amelyeket a szüleink nem rosszindulatból mondtak nekünk, mégis tüskeként ivódtak belénk, és rögzültek bennünk.

Ha azon kapjuk magunkat, hogy hasonló mondatokat veszünk elő feszült helyzetekben, mint amelyeket mi hallottunk, nem kell, hogy így maradjon. A felismerés az első lépés.

Azzal, ha egy-egy egymásnak feszülés után tudunk bocsánatot kérni, azt tanítjuk, hogy a kapcsolatok helyreállíthatóak, és hibázni rendben van” - hangsúlyozza a szülőcoach, aki szerint más megvilágításba helyeződik a kapcsolat, ha a szülő partnernek tekinti a gyermekét, kérdez tőle, lehetőséget ad neki a választásra, kíváncsi a véleményére.

… és akkor a gyerek iskolába megy…

Tételezzük fel, hogy a szülő az önismerete csúcsán van, és nagyszerűen halad a gyerekkel való kapcsolódásban, már-már mesébe illő a viszonyuk. A gyerek meg bekerül egy iskolába, ahol az osztályzási rendszerrel eleve egymáshoz hasonlítják a gyerekeket.

Ez egy nehezített körülmény a szülőnek, hiszen az oktatási rendszerekre nincs explicit ráhatása.

Mivel ez szinte kikerülhetetlen, különösen fontos az élet többi területére figyelni. Nem tudja megoldani az iskolai rendszer problémáit, így annyit tud tenni, hogy más oldalról támogatja a csemetét. Jó, ha sokat beszélgetnek, és a gyermek elmondhatja, mit él meg, milyen nehézségekkel küzd, hogyan érzi magát bizonyos helyzetekben.

6+1 tipp, amivel stabilizálható a szülő-gyerek kapcsolat

Nincs tehát tuti recept, van azonban néhány szempont, amelyet minden család a saját rendszerére tud szabni - ez óriási szabadságot és lehetőséghalmazt ad, hibáztatás nélkül.

Szülők, figyelem: nem baj, ha nem minden konfliktushelyzetnél jut eszünkbe ezek alkalmazása,

gyakorlással mélyíthető el ez is. A gyerek pedig hálás lesz érte, előbb-utóbb pedig könnyebb lesz szülőnek lenni, ha kipróbáljuk e néhány pontot.

1. Tartsuk tiszteletben a gyerek tempóját, ne hasonlítgassuk - Nem kell erőltetni, ha még fél a csúszdától. Ne hasonlítsuk például azokhoz, akik fiatalabban már ügyesen használják a játszótéri eszközöket, inkább biztosítsuk, hogy ha úgy dönt, később lecsúszik, mi ott leszünk mellette.

2. Szabjunk egészséges határokat - a gyerekeknek korlátok helyett keretek kellenek. Érdemes megtanulni, hogy tud a szülő úgy határokat szabni, hogy abból ne kiabálás, megsértődés, maradandó feszültség, vagy a gyermek elnyomása szülessen.

3. A kapcsolódás legyen napi rutin - Mindig dedikáljunk időt a gyereknek. Ennek nem kell órákig tartania, ám

az nagyon fontos, hogy ilyenkor tényleg csak rá figyeljünk. a szemébe nézzünk.

Az esti lefekvés előtti beszélgetés is lehet ilyen minőségi pillanat.

4. Legyünk jelen - A gyerek megérzi, ha ott vagyunk fejben is – és azt is, ha nem. Nézzünk rá, hallgassuk meg, legyünk elérhetőek úgy fizikailag, mint érzelmileg. Ilyenkor a gondolataink is körülötte járjanak, ne a másnapi ebéden vagy egy Instagramon látott videón.

5. Hibázni ér - Ha valamit elrontunk, merjünk bocsánatot kérni tőle. Lehet bocsánatot kérni, lehet újrakezdeni – és lehet játékosan oldani a feszültséget. Hovatovább a gyerek megtanulja, hogy tök oké hibázni, bármit ki lehet javítani.

6. A tekintélyelvű érveket hanyagoljuk - A „mert én azt mondtam” típusú mondatok helyett próbáljunk érthető határokat szabni, olyan szabályokat bevezetni, amelyek a gyerek életkori sajátosságait is figyelembe veszik.

7. Ne szégyenítsünk - Egy gyereknek az a legnagyobb biztonság, ha úgy érezheti: ő rendben van úgy, ahogy van, akkor is, ha éppen kiborul vagy nehéz érzései vannak.

Lassuljunk a gyerekhez

A legjobb, amit tehet a szülő, ha napi szinten tudatosítja: a gyerek nem felnőtt. Neki más a ritmusa, más az eszköztára.

Ha szeretné őt igazán megérteni, neki kell alkalmazkodnia hozzá – nem fordítva.

Ez nem mindig könnyű, de ha van egy támogató közeg, néhány bevált eszköz, és elegendő szülői önreflexió, akkor a szülőség nem csak túlélhető, hanem boldogan meg is élhető.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
A Rovatból
Így élvezte a vakációt a hármasikrekkel Rúzsa Magdi az újvidéki Duna-parton
Mióta megszülettek Rúzsa Magdi gyermekei, sokkal gyakrabban tér vissza szülőfalujába, és szülőföldjére, a Vajdaságba.

Megosztom
Link másolása

Rúzsa Magdi, a Megasztár győzteseként ismertté vált énekesnő, évek óta visszafogottan kezeli magánéletét, ám az utóbbi időben mégis bepillantást engedett rajongóinak boldog családi életébe.

Férjével, Vilivel, 2022 februárjában lettek három gyermek büszke szülei, amikor világra jöttek a hármasikreik, Lujzi, Keve és Zalán.

Az énekesnő korábban úgy nyilatkozott, hogy a gyermekáldás csodaként érte, hiszen a mesterséges megtermékenyítés után rögtön három babát hordhatott ki.

A terhessége komplikációktól mentes volt szerencsére.

A hármasikrek születése óta Rúzsa Magdi egy kis időre visszavonult a nyilvános szerepléstől, hogy teljes figyelmét a családjának szentelje.

Ám már visszatért a munkához és a fellépésekhez. A pletykák szerint a TV2 visszahívta volna a háromgyerekes énekesnőt a megasztár új évadára, de a belső átrendezések — magyarán zsűricsere — miatt Rúzsa Magdolna nemet mondott.

Az énekesnő idén is megosztott néhány feledhetetlen pillanatot az anyaság örömeiről – természetesen a gyermekek arcát továbbra is óvja a nyilvánosságtól.

A napokban Újvidéken, a Duna partján élvezte a nyarat a gyerekekkel, és erről fotósorozatot tett közzé Instagramon.

A képeket erre a linkre kattintva láthatod.


Megosztom
Link másolása

GYEREK
A Rovatból
Ráthonyi-Palácsik Tímea elárulta, mi lesz a kislánya neve, és azt is, hogy mekkora baba
Az influencer azt is elárulta: megálmondta, hogy az utolsó beültetés sikeres lesz, és kislánya születik.

Megosztom
Link másolása

Ráthonyi-Palácsik Tímea volt nemrég Kandász Andrea podcast műsorának vendége.

4 baba elvesztése, 15 hormonkezelés és 17 műtét után sem adta fel az álmait. Most, 42 évesen életet adhat második gyermekének.

Los Angeles-i otthonából adott interjút a Sztár Mamik című adásnak.

Elmondta, hogy elkeserítő volt a kudarc. Amikor nem sikerült teherbe esnie, először magát hibáztatta, aztán a párját is.

Egy idő után nem hitte el, hogy valaha is anya lehet. Ám az orvosa biztatta.

Az első beültetés a béranyánál sem volt sikeres.

Ennek ellenére nem adták fel, tovább próbálkoztak. Az egyik barátnője is támogatta ebben, ő ugyanis 45 évesen lett anya. Ez a barátnője küldte el immunológushoz, ott derültek ki további egészségügyi problémák.

Ráthonyi-Palácsik Tímea arról is beszél, hogyan érzi magát mindenórás terhesen.

"Most már az utolsókat rúgom, azért, mert óriási a pocakom. Zoli azt mondja, úgy nézek ki ebben a ruhában, mint egy nagy gombóc szellem"

- viccelődött. "Valahogy extra nagy a hasam, nagy a baba is, szerintem a rengeteg vitamintól, amit szedtem. Meg azt mondják, a lombikos babák általában nagyobbak." Hozzátette:

"Nagy lesz, magas, mint Ben, ő is több mint három és fél kilóval született."

Azt is elárulta, hogy mi lesz a kislány neve:

Hailey-nek fogják hívni, mert férje kedvence Hailey Bieber.

Ben pedig Ráthonyi-Palácsik Tímea kedvenc színészéről, Ben Affleckről kapta a nevét.

Az influencer azt is elárulta: megálmondta, hogy az utolsó beültetés sikeres lesz, és kislánya születik.

A teljes beszélgetést itt hallgathatjátok meg:


Megosztom
Link másolása


GYEREK
A Rovatból
A Viva TV volt műsorvezetője, Zsu elárulta, hogy nem ő neveli a fiát, hanem a fiú édesapja
Élete legnehezebb döntése volt, és sokáig gondolkodott, nem követett-e el hibát, de most már látja, hogy ez volt a legjobb, amit tehetett.

Megosztom
Link másolása

Interjút adott a Palikék világa podcastben Nyul Zsuzsa, akit annak idején a Z+, később VIVA műsorvezetőjeként ismert meg az ország.

A zenei csatorna 1997. június 27-én indult el Z+ néven, majd 2001 és 2003 VIVA+, azután 2003 és 2017. között VIVA volt a neve. A csatorna végül 2017. október 3-án megszűnt.

Nyul Zsuzsa annak idején Gerhardt Máté párja volt, de fiuk születése után pár évvel elváltak az útjaik, és

a volt zenei műsorvezető 12 évig egyedülálló anyaként nevelte a gyermeküket.

"Senki nem így képzeli el az életét, ez egy nehéz helyzet volt. Tudnotok kell, hogy akkor jött be a válság, akkor szűnt meg az a televízió, ahol akkor dolgoztam, és a magánéletem romokban volt" - mondta a Palikék világában.

Elárulta, hogy 12 évig csak arra figyelt, és az életét is úgy alakította, hogy harmóniát teremtsen a kisfiának. Amikor nyolcadik osztályos lett a fia, látva a fejlődését, és azt, hogy apai energiákra van szüksége, vett egy nagy levegőt, és elkezdte megszervezni, hogy a középiskolai évek alatt az édesapjával lakjon.

"Számítottam arra, hogy ebből egy hatalmas botrány lesz, mindenki ki fog ezen akadni a családomból. Képzeljétek el, hogy a legnagyobb egyetértésben hoztuk meg ezt a döntést"

- mesélte Nyul Zsuzsa.

"Volt egy évünk arra, hogy erre mentálisan felkészüljünk. Tehát ez nem máról-holnapra történt, nem indulatból történt, nem azért történt, mert valamilyen krízis volt az életünkben. Hanem azért, mert tudtam, hogy neki most erre lesz szüksége."

Az, hogy a fia átköltözött az apjához, kemény következményekkel járt.

Egyrészt egyáltalán nem volt könnyű megtenni ezt a lépést, másrészt ő fizet gyerektartást az apukának.

Először azt hitte, mégis rossz dolgot tett, ám amikor jöttek a visszajelzések, és látta a fia fejlődését, megnyugodott, hogy jó döntést hozott.

"Az egyik legjobb dolog volt, amit tehettem, hogy elengedtem őt az apukája családjában élni. (...) A fejlődésében ez a legtöbb, amit én akkor, abban a korban adhattam"

- mondta.

A fia jól tanul, sportol, az édesapja határozottsága és következetessége pedig jó minta volt ahhoz, hogy bizonyos helyzetek megoldásában elég határozott legyen.

A teljes beszélgetést itt láthatjátok:


Megosztom
Link másolása


GYEREK
A Rovatból
4 fájdalmas igazság a családodról, amik csak felnőttkorban válnak világossá
És mindegyik nagyon keményen meg fog érinteni, amikor rájössz.

Megosztom
Link másolása

Valószínűleg te is jól ismered azt a családi helyzetet, amikor nehéz természetű rokonok próbálják elhitetni veled, hogy csak azért, mert vér szerinti rokonok vagytok, mindent el kell viselned tőlük – még akkor is, ha azzal fájdalmat okoznak.

Pedig akik szeretnének végre a saját jólétükre fókuszálni, azoknak nem árt megkérdőjelezni ezt az állítást.

Íme öt fájdalmas igazság a családodról, ami igazán szíven üthet, ha egyszer végre felismered őket:

1. A családod átlépi a határaidat

Egyik legkeményebb igazság, amit fel kell ismerned a családoddal kapcsolatban, hogy a vér szerinti kötelék nem ad senkinek felhatalmazást arra, hogy átlépje a személyes határaidat. A családtagok gyakran úgy gondolják, hogy a rokoni viszony felmenti őket, és hogy el kell tűrnöd a túlkapásaikat, mert egy család vagytok.

Azonban ha az őszinteség, a tisztelet és az integritás sérül, még a legerősebb családi kötelék is megszakadhat.

Fontos felismerned, hogy az egészséges kapcsolatok – még a családban is – csak a kölcsönös tiszteleten és megértésen alapulhatnak. Ezek nélkül semmilyen családi kapcsolat nem maradhat tartós.

2. A családod hajlamos a problémákat szőnyeg alá söpörni

Előfordulhat, hogy idővel rájössz: a családodban sokan ferde szemmel néztek rád azért, mert elmondtad az igazságot. Meg kellett tanulnod, hogy az ő érzéseik nem akadályozhatnak meg abban, hogy kiállj magadért vagy segíteni próbálj másokon.

Az igazság kimondásával nem ártani akartál, hanem lehetőséget adni másoknak is, hogy feldolgozzák és meggyógyítsák a saját sebeiket.

Ha a családod inkább titokban tartotta volna a régi bántásokat, az az ő döntésük, nem a tiéd – és fel kellett ismerned, hogy nem mindenki akar gyógyulni. Szembesülnöd kellett azzal is, hogy sokan inkább a tagadásban élnek, és úgy tesznek, mintha semmi sem történt volna. Így élnek tovább a fájdalmukkal és haragjukkal – neked viszont jogod van úgy dönteni, hogy nem szeretnél így élni.

3. A családod nem szeret igazán

Most jön az egyik legdurvább dolog. Sokan szeretnék elhinni, hogy a szüleik „a tőlük telhető legjobbat tették”, amikor és ahogy felnevelték őket. De felnőttként egyre többen jönnek rá, hogy a szülők „legjobbja” nem volt elég ahhoz, hogy egészséges, boldog felnőtté váljanak. Amikor felnősz, már tisztán látod a hibáikat, a hiányosságaikat, és megérted,

mennyivel boldogabb lennél most, ha gyerekként több vagy feltétlen szeretetet és együttérzést kaptál volna.

Ha gyakran érzed magad kívülállónak, ha nem hívnak el családi eseményekre, ha csak te telefonálsz a rokonaidra, ők nem találják meg a te számodat, akkor bizony el kell fogadnod, hogy a családod nem szeret igazán. Nem csoda, hogy ilyen előzmények után sokan megfogadják: ők másképp fognak bánni a gyerekeikkel.

4. A családod nem olyan, amilyennek te szeretnéd látni

Fájdalmas felismerni, hogy a családtagjaid képtelenek segíteni a saját érzéseid vagy sebezhetőséged kezelésében. Lehet, hogy szeretnének melletted állni a fájdalmadban, de

sokszor egyszerűen nincs meg bennük az érettség vagy az érzelmi intelligencia ahhoz, hogy valódi biztonságot, megértést és támogatást nyújtsanak.

A család néha kegyetlen tud lenni, és az igazság, amit felnőttként meglátsz mögöttük, még kegyetlenebb. De ha felismered, hogy a családtagjaid is esendő emberek, akik a saját démonaikkal küzdenek, lehetőséged nyílik együttérzéssel fordulni feléjük, vagy eldönteni, hogy kiket akarsz valóban közel engedni magadhoz a saját, választott családodban.

Via Yourtango


Megosztom
Link másolása