A vágódeszkád és a teafiltered is mérgez – A legjobb lenne az összes műanyagot eltüntetni a konyhádból
Újramelegítenéd a tegnapi vacsit a mikróban a jól bevált műanyag dobozban?
Kényelmes, gyors, megszoktad. Csak épp a tudósoknak van erről pár keresetlen szavuk, és június óta még több.
Dr. Leonardo Trasande, a New York-i Egyetem környezeti gyermekgyógyászatának igazgatója ezért azt javasolja:
És ha már mosogatógép: májusban kiderült, hogy egyetlen intenzív ciklus alatt akár 920 ezer műanyag részecskét is a lefolyóba küldhet, ami évente háztartásonként nagyjából 33 millió mikro- és nanoműanyag-darabot jelenthet. Erre mondja Sherri Mason műanyagszennyezés-kutató, hogy
A palackozott víz sem olyan tiszta, mint gondolnád.
A Columbia Egyetem kutatói tavaly januárban kimutatták, hogy egy liter műanyag palackba töltött vízben átlagosan 240 ezer műanyagdarabka úszkálhat, a legtöbb láthatatlanul apró nanoműanyag. A felfedezés annyira új, hogy a kutatók maguk is rácsodálkoztak. „Az emberek fejlesztettek ki módszereket a nanorészecskék észlelésére, de nem tudták, mit látnak” – magyarázta Naixin Qian, a tanulmány vezető szerzője. Kollégája, Wei Min pedig hozzátette: „Egy dolog észlelni, és egy másik tudni, hogy mit észlelsz.” Most már tudják.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2023-ban annyira drasztikusan, húszezerszeresére csökkentette a biszfenol-A (BPA) nevű vegyület napi tolerálható bevitelének határértékét, de a jelenlegi átlagos fogyasztásunkkal simán túllépjük.
De nem állhatunk meg a dobozoknál.
Nézzünk körül még a konyhában.
És mi a helyzet a bambusznak mondott edényekkel?
Nos, azok legtöbbször melamin-formaldehid műgyantával kevert bambuszporból készülnek, amikből hő és sav hatására pont ezek a nem túl barátságos vegyületek oldódhatnak ki.
Jana Hajslova professzor, egy novemberi tanulmány társszerzője szerint „az eredmény figyelmeztetés azoknak a fogyasztóknak, akik azt hiszik, hogy a növényi alapú edények biztonságosabbak”.
És hogy mindez miért számít?
„A tanulmányunk az első jele annak, hogy polimerrészecskék vannak a vérünkben – ez egy áttörést jelentő eredmény” – jelentette ki Dick Vethaak professzor. A globális képet nézve pedig az ENSZ Környezetvédelmi Programjának vezetője, Inger Andersen szerint „ebből a zűrzavarból nem tudjuk újrahasznosítással kimenteni magunkat”. A megoldás a megelőzés lenne, de a globális műanyagegyezményről szóló tárgyalások elakadtak, mert a műanyaggyártó országok inkább a hulladékkezelésről beszélnének, nem a termelés visszafogásáról.
Forrás: Washington Post, The Guardian, OECD
