Ezért ne higgy a „mosogatógépben mosható” feliratnak a műanyag dobozokon
A konyhai béke alapja, a lusta ember barátja a mosogatógép. Bedobálod a mocskos edényeket, megnyomod a gombot, és másfél óra múlva csillogó tisztaság vár. De mi van, ha ez a kényelem apró, láthatatlan, de súlyos árat szed? Kiderült, hogy
A friss kutatások, amiket egyebek mellett az ACS ES&T Water tudományos folyóiratban publikáltak, elég kijózanító képet festenek. A helyzet az, hogy a mosogatógépben uralkodó körülmények – a magas, akár 70 Celsius-fokos hőmérséklet, a vegyszeres vízben való hosszas áztatás és az erős vízsugár okozta fizikai koptatás – együttesen felgyorsítják a műanyagok öregedését és aprózódását.
– szögezte le dr. Elvis Okoffo, a Queenslandi Egyetem kutatója. A számok pedig önmagukért beszélnek: egy átlagos mosási ciklus alatt nagyjából 920 ezer mikro- és nanorészecske válhat le, ami egy háztartásban évente körülbelül 33 millió részecskét jelent. Ez a rengeteg apró műanyagdarabka pedig egyenesen a szennyvízbe, onnan pedig potenciálisan a környezetbe jut.
És a „mosogatógépben mosható” vagy „dishwasher safe” matrica se nyugtasson meg.
Ráadásul a probléma nem áll meg az edényeknél. Maguk a mosogatógépek is tele vannak műanyag alkatrészekkel, és egy laboratóriumi vizsgálat szerint ezek is hozzájárulnak a szennyezéshez. Egy intenzív, 164 perces, 70 fokos program során a gépből 1000-1400 mikroműanyag részecske került a vízbe, míg egy rövid, szobahőmérsékletű előöblítésnél csak 200-400.
Azonban nem csak a szilárd részecskék jelentenek gondot. A hő és a hosszú érintkezési idő a műanyagokhoz adott vegyi anyagok, például a hormonrendszert megzavaró ftalátok kioldódását is fokozza. Egy vizsgálat során újrahasználható műanyag palackokat elemeztek, és kiderült, hogy a gépi mosogatás után megnőtt a különféle vegyületek kioldódása. Az Európai Parlament háttéranyaga is megerősíti: a vegyi anyagok átvándorlása az élelmiszerbe (a migráció) különösen magas hőmérsékleten, hosszú ideig tartó érintkezés során, illetve savas vagy zsíros ételeknél erősödik fel – a mosogatógép pedig pont ilyen körülményeket teremt.
Ez az egész különösen a legérzékenyebbek, vagyis a gyerekek és a várandós nők számára aggasztó.
– mondta a TIME magazinnak dr. Leonardo Trasande, a New York-i Egyetem gyermekgyógyász-professzora, aki azt is hozzátette:
Nem véletlen, hogy az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia azt javasolja, hogy a szülők kerüljék a műanyag ételtárolók mosogatógépbe tételét, és inkább üveget vagy rozsdamentes acélt használjanak.
A hatóságok is kezdik komolyan venni a problémát. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal tavaly drasztikusan, húszezerszeresére csökkentette a biszfenol A (BPA) nevű, közismert műanyag-adalékanyag tolerálható napi beviteli értékét. Idén decemberben pedig az Európai Bizottság be is tiltotta a BPA használatát minden, élelmiszerrel érintkező anyagban. A trend egyértelmű: a szabályozás a lehető legkisebb kockázat elve felé mozdul.
Mit tehetünk tehát a saját konyhánkban? A szakértők szerint a megoldás a kockázatcsökkentés.
– tanácsolják. Ez a mosogatógépre is érvényes. A legjobb, ha minimalizáljuk a műanyag edények számát, és áttérünk az üveg vagy a rozsdamentes acél alternatívákra. Ha mégis ragaszkodunk a műanyaghoz, azt inkább kézzel, langyos vízben, kímélő szerrel mossuk el, és ne áztassuk sokáig.
A kézi mosás sem tökéletes megoldás, így is szabadulnak fel részecskék, csak kevesebb, mint magasabb hőmérséklet esetén. Szóval amíg lecseréljük a műanyag flottát, addig is a kézi mosás a kevésbé rossz opció.
