Esküsznek rá a náthások – pedig a legtöbben pont úgy isszák ezt a teát, ahogy a rákkutatók szerint tilos lenne
A náthaszezon hivatalosan is egy nyomorúságos, taknyos, kaparó torkú pokol, ahol az emberiség egyetlen kollektív vágya egy bögre forró, gőzölgő valami, ami talán, de csak talán, egy kicsit elviselhetőbbé teszi a létezést. És miközben a legtöbben a kamilla-gyömbér-méz szentháromságban hisznek, a dél-amerikai maté tea úgy kúszott be a köztudatba, mint a menő, tetovált unokatestvér, aki állítólag mindent jobban tud. A helyzet az, hogy van benne valami, de a nagy titok, amit szinte mindenki elront, az a hőfok. A maté ugyanis jó választás lehet, de forrón semmiképp.
Koffeintartalma egy erősebb kávéval vetekszik, de mellette ott figyel a csokoládéból is ismert teobromin és egy kevés teofillin is. Ettől éber leszel, de nem pörget szét annyira, mint egy dupla eszpresszó. Nátha idején ez a kombináció eleve vonzó: ad egy kis energiát, amikor legszívesebben csak vegetálnál, a meleg folyadék pedig simogatja a torkot. De a tudomány ennél mélyebbre ásott, és talált is pár érdekes dolgot.
A történet legfontosabb szála a gyulladáscsökkentés. Egy 2016-os, az International Immunopharmacology szaklapban publikált kísérlet szerint, ahol tudósok egerekben vizsgáltak tüdőgyulladást, a maté kivonatai látványosan visszafogták a gyulladásos folyamatokat. Kevesebb gyulladásos sejt vándorolt a tüdőszövetbe, csökkentek a gyulladást jelző molekulák szintjei, és az egész folyamatot vezénylő genetikai kapcsolót, az NF-κB-t is sikerült lehalkítani. Mielőtt bárki rohanna matéval gyógyítani a tüdőgyulladását: ez egy állatkísérlet, nem közvetlen bizonyíték emberi megfázásra. De azt jelzi, hogy a matéban lévő polifenolok és szaponinok valóban képesek lehetnek mérsékelni azt a gyulladásos káoszt, ami egy felső légúti fertőzés során a testünkben zajlik.
Egy klasszikus humán vizsgálatban a teobromint a köhögéscsillapítók arany standardjának számító kodeinnel vetették össze. Az eredmény? A teobromin hatásosabban csillapította a mesterségesen kiváltott köhögési ingert.
A meleg italok jótékony hatása persze nem maté-specifikus. Bármilyen 60-70 fokos folyadék, legyen az tea vagy csak meleg víz, segít oldani a váladékot és enyhíti a torokfájást. Ha pedig mézet is teszünk bele, az már önmagában is egy bizonyítottan hatékony köhögéscsillapító egyéves kor felett. Itt jön azonban a csavar, ami a matét kiemelheti – vagy épp veszélyessé teheti. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség évekkel ezelőtt tisztázta: minden 65 Celsius-foknál forróbb ital fogyasztása hosszú távon valószínűleg növeli a nyelőcsőrák kockázatát. A gondot nem a kávé, a tea vagy a maté okozza, hanem a hő, ami szó szerint megégeti, irritálja a nyálkahártyát. A hagyományos argentin maté-fogyasztás pedig pont erről szól: forró víz, újra és újra felöntve. A megoldás pofonegyszerű: nem kell lobogó vízzel leönteni.
Aki pedig teljesen biztosra akar menni, az kipróbálhatja a tererét, vagyis a hideg vízzel készített matét.
Bár laboratóriumi körülmények között a maté kivonatai gátolnak egyes kórokozókat, a gyakorlatban a haszna inkább a közérzet javításában rejlik a betegség napjaiban. A legjobb reggel vagy kora délután fogyasztani, hogy a koffein ne zavarja meg a gyógyuláshoz kulcsfontosságú éjszakai pihenést. Napi egy-három csésze általában biztonságos, de aki érzékeny a koffeinre, szívritmuszavarral küzd vagy gyomorpanaszai vannak, annak érdemes óvatosnak lennie. Forrás
