Akkor is rákkeltő anyagot bocsáthat ki a gáztűzhelyed, amikor le van kapcsolva
A vacsora kész, a tűzhely kikapcsolva, a konyhában nyugi van. Vagy mégsem? Ha gáztűzhelyed van, az akkor is mérgezhet, amikor épp nem dolgozik:
A neve benzol, és bizonyítottan rákkeltő. A modellezés szerint a vizsgált otthonok egy részében a beltéri koncentrációja simán átlépheti az Európai Unió éves egészségügyi határértékét, a legdurvább esetben pedig annak több mint tízszeresét is elérheti. Mindezt úgy, hogy a jellegzetes gázszagnak nyoma sincs.
Az Egyesült Királyság, Hollandia és Olaszország hét városában vizsgálta a háztartásokba érkező földgáz összetételét.
Amikor ezeket a szivárgási adatokat összevetették a gázban mért benzoltartalommal, a modellezett értékek a lakások mintegy 9 százalékában haladták meg az EU éves határértékét, ami 1,6 ppbv (milliárdodrésznyi térfogatarány). A legdurvább eredmény egy londoni otthonból jött, ahol a becsült beltéri benzénszint elérte a 22 ppbv-t – írja a PSE Healthy Energy.
És hogy miért kellene ettől bárkinek is megijednie? A benzol nem egy szimpla gáz, hanem egy kőkemény, bizonyítottan rákkeltő anyag, amelyet elsősorban a leukémiával és más vérképzőszervi daganatokkal hoznak összefüggésbe. Az EU által a kültéri levegőre megállapított 5 mikrogramm/köbméteres éves limit (ami nagyjából a fent említett 1,6 ppbv-nek felel meg) is inkább egy olyan küszöb, amit jobb elkerülni. A probléma éppen az, hogy a lakók többsége a „nincs gázszag, nincs gond” elv alapján él, ami ebben az esetben szomorú tévedés lehet.
A helyzetet az teszi igazán ijesztővé, hogy a gáz nem mindenhol ugyanolyan, és a szagosítása sem egységes. Amszterdamban és Londonban például jóval magasabb volt a gáz átlagos benzoltartalma, mint Milánóban.
Vagyis a rendszer pont ott nem jelez, ahol a legnagyobb szükség lenne rá.
A kutatás vezető szerzője, Tamara Sparks sem titkolta a meglepetését.
– áll a PSE sajtóközleményében. A Stanford Egyetem professzora, Rob Jackson szerint ezzel egy újabb, eddig rejtett kockázati forrás került napvilágra. „Most tanultuk meg, mennyi benzol jut az otthonainkba azáltal is, hogy a gázt beltérben elégetjük. Most pedig egy második forrást is találunk: veszélyes toxinok jutnak haza a gáz szivárgásával. Ez az eredmény mindannyiunkat aggodalommal kell, hogy eltöltsön.”
Mielőtt azonban mindenki rohanna kidobni a gáztűzhelyét vagy a gázkazánját, érdemes meghallgatni a szkeptikusabb hangokat is.
Ezt már Oliver Jones, az RMIT Egyetem kémikusa mondta, aki szerint a pánik felesleges. Roy Harrison, a Birminghami Egyetem professzora pedig úgy vélte, a tanulmány jelentőségét túlhangsúlyozták, és a legtöbb embernél ez a kitettség az élet apróbb kockázatai közé tartozik – reagáltak a Science Media Centre által megkérdezett kutatók.
És hogy a kép teljes legyen, a kutatók nem álltak meg a konyhánál: modellezték egy 2023-as, angliai nagy gázvezeték-szivárgás hatásait is. Az eredmények szerint a szivárgás közelében a rövid távú benzolkoncentráció a munkahelyi egészségügyi határérték négyszeresét is elérhette, és a hatások akár 10 kilométeres távolságban is kimutathatók voltak.
A jó hír, hogy nem vagyunk teljesen tehetetlenek. Rövid távon a legkézenfekvőbb megoldás a rendszeres, alapos szellőztetés főzés közben és után. Hosszabb távon pedig érdemes elgondolkodni a gázkészülékek cseréjén, például egy indukciós főzőlapra.
A benzol egyébként nem először bukkan fel váratlan helyen; korábban a szárazsamponok kapcsán derült ki, hogy a hajtógáz szennyeződéseként jelentős mennyiségben kerülhet a flakonokba, ami akkor széles körű termékvisszahíváshoz vezetett.
A vita a tudósok, a szabályozó szervek és az ipar között még biztosan folytatódik, de egy dolog egyre világosabb: a lakásunk levegőjének minősége nem a gázszagnál kezdődik, és nem is ott ér véget.
