FONTOS
A Rovatból

Virágon és síron túl - így is megemlékezhetünk elhunyt szeretteinkről

Nem mindannyian tudunk elmenni Halottak napján szeretteink sírjához, ezért összegyűjtöttünk pár ötletet arra, hogyan tudunk mégis méltóképpen megemlékezni róluk.
Solomayer Anna - sassy.hu
2024. október 30.


Megosztom
Link másolása

Mindenszentek és Halottak napján megtelnek a temetők gyertyákkal, virágokkal és a tiszteletüket leróni érkező élőkkel. De milyen más hagyományos és kevésbé hagyományos változatai vannak a megemlékezésnek?

Fényév távolság

Kamaszként sokszor töltöttük a családdal az őszi szünet néhány napját egy eldugott kis zalai falu egyik öreg házában. Pihentünk, olvastunk, kirándultunk a hidegen szemerkélő esőben… és elmentünk a helyi temetőbe. Egyetlen ott nyugvó halottat se ismertünk, egyetlen sírhoz se kötődtünk még távolról sem, mégis egy nagy csomag teamécsessel végigjártuk a sírokat, és ahol nem láttunk gyertyát vagy virágot, oda tettünk egy mécsest. Volt, hogy csendben, mindenki a maga gondolataiba merülve, volt, hogy beszélgetve sétáltunk egy rövidet, de tettük ezt mindig azzal a tudattal, hogy akárhol is gyújtjuk a gyertyát, az utat talál ahhoz, akinek szüksége van rá.

Nem mindenki tud eljutni Halottak napja környékén az összes olyan sírhoz, amit szeretne felkeresni.

Egyrészt a távolság sem mindig leküzdhető, hiszen sokaknak nem csak megyéket, de országokat is át kellene utazni ahhoz, hogy le tudják róni a kegyeletet.

Másfelől pedig nagyon kevés az olyan ember, akinek a felmenői ugyanabban az 1-2 temetőben lennének eltemetve, így sokszor nem fér bele ebbe az időszakba az összes érintett sírkert felkeresése.

Temető viszont minden településen van.

Ha nem tudunk saját szeretteink sírjához kimenni, menjünk ki a legközelebbi temetőbe, és ott emlékezzünk rájuk.

Ebben a rohanó világban egyébként is érdemes minden lelassító, lecsendesítő tevékenységre időt szakítani, és hát kevés nyugalmasabb és elgondolkodtatóbb hely létezik egy gyertyákkal kivilágított temetőnél.

Egyedül vagy társaságban, de érdemes egy fél órás sétát tenni, mécsest gyújtani azokon a sírokon, amiket már nem gondoz senki, elgondolkozni vagy beszélgetni arról, mi milyen temetést, emlékőrzést szeretnénk majd magunknak.

Halotti beszélgetés

Nem beszélünk a halálról, nem beszélünk a temetésről, nem beszélünk a halottainkról, a halottainkkal meg pláne nem.

Pedig kellene.

Legtöbbünk halhatatlannak tűnően éli az életét, és az elmúlás gondolatát igyekszik magától a lehető legtávolabb tartani.

Holott minél többet és természetesebben beszélünk ezekről, annál teljesebben, hálával telve tudjuk megélni az életet.

Ehhez a munkához ráadásul a természet is megfelelő hangulatot kínál: Mindenszentek és Halottak napja környékén a mi klímánkon még a környezet is az elmúlásról beszél, a lehető legőszintébben. A borongós, hamar sötétedő külvilágból jól esik bekuckózni, lelkileg is befelé figyelni, gyertyát gyújtani és beszélgetni azokról vagy azokhoz. akik már nincsenek köztünk. Akár magunkban, akár hangosan, a beszélgetés enyhíti a fájdalmat és segít fókuszba helyezni az igazán fontos dolgokat az életben.

Beszélgetés indítónak készíthetünk közösen „emlékkompótot” is: írjuk fel elhunyt szeretteinkhez köthető legkedvesebb emlékeink hívószavait egy papírra őket egy üvegbe. A vicces vagy megható történetek megosztása összekapcsolja a résztvevőket, közös emlékezetet hoz létre, amiből nehéz napokon erőt meríthetünk.

Ízbe zárva, illatba rejtőzve

Mindenkinek van olyan egészen személyes, zsigeri emlékérzete elhunyt szeretteiről, amit nem tud megmagyarázni: hogy miért jut a szeptemberi eső utáni éles fényekről mindig a nagymamája az eszébe, vagy miért nem a méteres kalácsról, hanem a Szécsi Pál-számokról jut eszébe a dédi.

Az én apai nagyszüleimet  az égett pirítós, a nádas mocsárillata, a tusfürdőkben használt mesterséges kamilla illat vagy érdekes módon a kezdetektől utált állott cigarettaszag rögzítette az emlékeimben, így akármikor megérzem ezeket az illatokat, akaratlanul ők jutnak eszembe.

Van, akinek bizonyos mozdulatok, van, akinek ízek vagy hangok, szófordulatok jelentik a legszorosabb kötődést elhunyt szeretteikhez.

És ez olyan jó.

Ezeket nem lehet intézményesíteni, nem lehet naptári naphoz, kötelezőnek gondolt árucikkekhez vagy akár évszázadok óta működő rituálékhoz kötni, mert ez valóban belülről jön, végtelenül személyes, és titokzatos módon ezt még mi magunk se tudjuk befolyásolni.

Ha lehetett volna választani, én se az állott cigarettaszaggal kapcsolom össze nagymamámat, hanem mondjuk a rántott húséval vagy a barackbefőtt ízével, de ez nem kívánságműsor.

És ez benne az izgalmas és szép.

Az ünnepnapokról szóló Hoppi mesék című sorozatnak van egy része, mely a Halottak napjáról szól. Ebben

az egyik szereplő túrós rétest süt a nagymamája emlékére, egy másik felteszi a nagypapája kedvenc lemezét, és így tiszteleg az emléke előtt.

Nem nehéz nekünk sem olyan apró gesztust találnunk, ami, ha fizikai valójában nem is, de érzékeinkben megidézi azt, akire emlékezni szeretnénk. Vegyünk egy csokorral a kedvenc virágából, tegyük be azt a filmet, amit együtt néztünk rongyosra annak idején, sétáljunk ki a padhoz, ahol az utolsó években üldögélt… vagy csak gondoljuk végig, milyen íz, illat, hang vagy tapintás által élnek tovább bennünk. Ezeket a felismeréseket érdemes egyébként a közeli családtagokkal is megosztani, egészen érdekes tud lenni, hogy ugyanaz a személy kinek hogy maradt meg az érzékeiben.

Neves vagy névtelen adakozók

„Holtak a holtakkal, élők az élőkkel…”-mormogja a Macskajajban Zare nagyapja, és gondolják mások is, ha a halál kerül szóba. Sokan ugyanis nem koszorúval és sírhely kiváltással ápolják szeretteik emlékét, hanem azzal, hogy a nevükben igyekeznek valami jót tenni az élőkkel.

Így születnek sokszor tragikus veszteségekből az elhunyt nevével fémjelzett emlékalapítványok, kutatási alapok, ösztöndíjak.

Azonban a kevésbé látványos jótékonykodásnak is nagy hagyománya van.

Régi szokás volt például Halottak napján, vagy az adott elhunyt temetésének évfordulóján adakozni.

Utóbbi a zsidó vallásban a jorcajt vagy jorcájt  néven ismert szokás, mely során az évforduló napján (ha szombatra esik, akkor pénteken) meglátogatják az elhunyt sírját és ott jótékony célra felajánlanak egy összeget.

A keresztények körében szokás volt Mindenszentek környékén kolduskalácsot készíteni, melyet a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak, hogy cserébe imádkozzanak halottaikért.

„A szegényeket és az utazókat a katolikus és az ortodox egyház a halottak földi képviselőjének tekintette, következésképp a róluk való gondoskodás egyenértékűnek számított a halottakról való gondoskodással” – írja Hesz Ágnes néprajzkutató „Élők, holtak és adósságok” című kötetében a szokás hátteréről.

Nem csak magyar területen, de angolszász vidékeken is szokás volt Mindenszentek előestéjén, All Hallow’s Eve-kor, azaz Halloween estéjén és másnapján is soul cake-et, lélek sütit sütni ugyanezen célból, csak ott a koldusok „házhoz jöttek”, és a regöléshez hasonlóan énekkel kérték a háziak adományait az imákért cserébe. Egyes kutatók ezt a házról házra való járást tekintik a mai „Trick or treat!” egyfajta előképének.

Kezdjetek el élni

Az elhunytak felé talán a legnagyobb tiszteletet azzal adjuk meg, hogy kiszívjuk az élet velejét.

Hogy nem várunk különleges alkalmakra ahhoz, hogy jól érezzük magunkat.

Hogy arra (is) használjuk az időnket, hogy felvállaljunk fontos ügyeket, legyen az biztonságos lakhatás, a gyermekszegénység felszámolása vagy adott esetben az élet méltósággal történő befejezésének kérdése.

Hogy teszünk valamit azokért, akik talán majd csak elbeszélésből vagy egy sírfeliratból fognak minket ismerni.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
Hoppá! A WHO hivatalosan is az Ozempic mellé áll - ez az oka, hogy ajánlja az elhízás kezelésére
A WHO történelmi döntésre készül, és globálisan is szentesítheti a gyógyszeres fogyókúra korszakát.

Megosztom
Link másolása

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) végre kimondhatja, amit a világ egy része már hónapok óta vár: hivatalosan is támogatni fogja az olyan súlycsökkentő injekciók alkalmazását, mint az Ozempic vagy a Wegovy – méghozzá kifejezetten az elhízás kezelésére.

A Reuters birtokába jutott WHO-dokumentum szerint az új irányelveket augusztusban hozzák nyilvánosságra.

Ez lenne az első eset, hogy a WHO egyértelmű ajánlást tesz a túlsúlyos felnőttek gyógyszeres fogyásának támogatására – egy olyan világban, ahol a szervezet adatai szerint több mint egymilliárd ember él elhízással. Magyarországon a felnőtt lakosság körülbelül 62%-a túlsúlyos vagy elhízott, és ez a szám tovább növekszik.

Az irányelvekben külön ajánlás várható a gyermekek és serdülők elhízásának kezelésére is, bár itt még óvatosabb a szervezet.

GLP-1: az új szupersztár

A súlycsökkentő szerek, mint az Ozempic, Wegovy és Rybelsus, úgynevezett GLP-1 receptor agonisták – vagyis

olyan vegyületek, amelyek utánozzák a jóllakottságért felelős hormonok hatását, csökkentik az étvágyat, így a páciens kevesebbet eszik, és gyorsan fogy.

A klinikai vizsgálatok szerint a használatuk 15–20 százalékos testsúlycsökkenést is eredményezhet – ez a szám már a gyomorgyűrűs műtétek világát idézi. Ráadásul a GLP-1 gyógyszerek csökkenthetik a szívinfarktus és a stroke kockázatát is.

De persze egyes szakértők szerint a szerek komoly mellékhatásokat is okozhatnak, mint például hasnyálmirigy-gyulladás vagy akár látásvesztés.

Februárban a The Sun közölte, hogy 82 brit állampolgár halt meg az Ozempichez és Mounjarohoz hasonló szerek használata után – a halálesetek részletei azonban nem kerültek nyilvánosságra.

Magyarország kivár

Magyarországon a GLP-1 receptor agonista típusú gyógyszerek, mint például az Ozempic és a Rybelsus, elsősorban a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére engedélyezettek. Az Ozempic injekciós formában, míg a Rybelsus tablettaként érhető el. Ezek a készítmények segítik a vércukorszint szabályozását, és bizonyos esetekben testsúlycsökkentő hatással is bírnak.

Az elhízás kezelésére Magyarországon jelenleg a liraglutid hatóanyagú gyógyszerek alkalmazhatók.

Ezeket a készítményeket szakorvosi javaslat alapján, speciális elhízáskezelési program keretében lehet igénybe venni.

Esély a világ szegényebb felének?

Jövő héten a WHO szakértői arról is döntenek, hogy a GLP-1 szereket felvegyék-e az ún. „alapvető gyógyszerek listájára” – ez az a jegyzék, ami segít biztosítani, hogy a legfontosabb gyógyszerek minden egészségügyi rendszerben elérhetőek legyenek, különösen a szegényebb országokban. Ilyen döntés született például az AIDS-gyógyszereknél 2002-ben is.

2023-ban még elutasították a GLP-1-ek felvételét a listára, mondván: túl kevés a hosszú távú hatásvizsgálat. Azóta azonban újabb ajánlások születtek, és

a WHO már támogatja a felvételüket, bár még mindig aggódik az árak és az elérhetőség miatt.

A szervezet szerint az olyan megoldások, mint az árkategóriás árazás vagy a közös, tömeges beszerzés, segíthetnének abban, hogy ezek a gyógyszerek ne csak a gazdag országok kiváltságai maradjanak. Szóval a kérdés már csak az: ki fizeti majd meg az árát – szó szerint is, és hosszú távon egészségügyileg is.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
SOKKOLÓ! Az is számít, mikor szültél – háromszorosára nőhet a rák esélye, ha rosszkor jön a baba!
A számok nem szépítenek. Az új kutatás alapján egyre világosabb, hogy a megelőzés nemcsak egyéni döntések kérdése, hanem hosszú távú társadalmi felelősség is.

Megosztom
Link másolása

Egy friss kutatás szerint drasztikusan megnőhet a mellrák kockázata azoknál a nőknél, akik életük során jelentős súlygyarapodást tapasztaltak, és első gyermeküket 30 éves koruk után szülték – vagy soha nem vállaltak gyermeket.

A számok nem szépítenek: ezek a nők közel háromszor nagyobb eséllyel betegedtek meg mellrákban, mint azok, akik fiatalabban szültek és közben megőrizték testsúlyukat.

A kutatást a Manchesteri Egyetem kutatói mutatták be a Spanyolországban, a Malagában megrendezett Európai Elhízástudományi Kongresszuson. Az elemzésükben 48 417 nő adatait vizsgálták, akiknek az átlagéletkora 57 év volt - írta a The Sun.

A résztvevők testtömegindexe (BMI) átlagosan 26 körül mozgott – ami már az elhízás előszobájának számít.

A tudósok három csoportra osztották a nőket:

* akik 30 éves koruk előtt szültek,

* akik 30 után,

* és akik soha nem vállaltak gyereket.

Azt is figyelték, mennyit híztak 20 éves koruk óta. Ezt önbevallás alapján mérték: a résztvevők visszaemlékeztek, mennyit nyomtak 20 évesen, majd összehasonlították az aktuális testsúlyukkal. A nőket ezután átlagosan 6,4 éven keresztül követték nyomon, ez idő alatt 1702-en lettek mellrákosok.

A számítások szerint azoknál a nőknél, akik felnőtt életük során több mint 30 százalékkal növelték a testsúlyukat, és közben csak 30 felett szültek vagy gyermektelenek maradtak, 2,73-szor nagyobb eséllyel diagnosztizáltak mellrákot.

Ezzel szemben azok, akik 30 éves koruk előtt szültek és testsúlyuk csak 5 százalék alatt változott, sokkal kisebb kockázatnak voltak kitéve.

A kutatás vezetője, Lee Malcomson szerint a két tényező – az elhízás és a késői gyermekvállalás – egymást erősítve növeli a veszélyt:

„Több információra lenne szükség arról, hogyan befolyásolja az anyaság időzítése és a testsúlyváltozás a mellrák kockázatát, mert így sokkal pontosabban lehetne azonosítani, kik tartoznak a veszélyeztetett csoportba, és célzott tanácsokat lehetne adni számukra az életmódbeli változtatásokhoz” – magyarázta.

A korábbi tanulmányok már korábban is jelezték, hogy a fiatalkorban történő szülés csökkentheti a menopauza utáni mellrák esélyét. A súlygyarapodás viszont régóta ismert kockázati tényező.

Az újdonság ebben a kutatásban az, hogy elsőként mutat rá arra, miként hat egymásra ez a két faktor, és hogy a korai szülés védőhatása nem tudja ellensúlyozni a későbbi elhízás káros következményeit.

Malcomson hozzátette:

„Elengedhetetlen, hogy a háziorvosok is tisztában legyenek azzal, hogy a jelentős súlygyarapodás és a késői gyermekvállalás – vagy a gyermektelenség – kombinációja jelentősen növeli a nők mellrákkockázatát.”

Az új kutatás alapján egyre világosabb, hogy a megelőzés nemcsak egyéni döntések kérdése, hanem hosszú távú társadalmi felelősség is.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Dallos Bogi neki írt bántó kommenteket olvasott fel: „Ő, meg a drága felesége, ja, bocs, férje!”
Az énekesnő azt válaszolta, nem világos, hogy az a baja a hozzászólónak, hogy a férje felvette az ő nevét is, vagy az, hogy nőiesnek tartja Petit.

Megosztom
Link másolása

Új sorozatot indított Puskás-Dallos Bogi "Lelkizünk?" címmel, amiben párkapcsolatról, érzésekről, a lélek dolgairól esik szó.

A következő résben a bántó mondatokkal foglalkoznak.

Ennek apropóján Puskás-Dallos Bogi olyan negatív kommenteket olvasott fel, amit neki írtak Instagramon.

Az egyik az volt:

"Hát Bogi, ha ennyire nem megy a munka baba mellett, akkor lehet, hogy nem kellene dolgozni. Gondolom, senki nem kényszerít rá!"

Az énekesnő azt válaszolta rá, hogy sajnálja, ha így érzi az illető, és hogy reméli, nem egy anyukatársa írta ezt a kommentet. De ha igen, biztosan átérzi, hogy sokszor nem egyszerű összehangolni a munkát a babával.

Egy másik hozzászóló gyakorlatilag abba kötött bele, hogy Puskás-Dallos Bogi férje, Peti, felvette a házasságkötés után a felesége vezetéknevét is, és hivatalosan Puskás-Dallos Péter lett a neve.

"Ő, meg a drága felesége, ja, bocs, férje! Annyira zöldek és vegák, hogy az már fáj!"

Puskás-Dallos Bogi erre azt válaszolta:

"Nem tudom, viccnek szánta, hogy 'drága felesége, ja, bocs, férje'? Azért feleségemnek nevezed a férjemet, mert felvette ő is a nevem? Vagy mert nőiesnek találod a férjemet? Szerintem önmagában kicsit bántó."

Azt is hozzátette, hogy

az legyen a legnagyobb probléma, hogy hírességek néha fát ültetnek, és felhívják a figyelmet a természetvédelemre.

A videót itt nézhetitek meg - várjatok, amíg betölt:


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
iPhone-pánik! Milliárdok lehetnek veszélyben egy frissen felfedezett vírus miatt – riasztást adtak ki a súlyos hibáról!
Veszélyes kiskapu milliók zsebében: még a poros Bluetooth-hangszóród is veszélyt jelenthet!

Megosztom
Link másolása

Ha iPhone-od van, jobb, ha most azonnal frissítesz. A kiberbiztonsági szakértők szerint egy új, súlyos sebezhetőség miatt a hackerek szinte bárhol és bármikor bejuthatnak az eszközeidbe – elég hozzá egy közös Wi-Fi hálózat, és egy apró figyelmetlenség.

A sebezhetőség neve AirBorne, és az Apple saját fejlesztésű AirPlay protokollját érinti.

A hiba lehetővé teszi, hogy támadók rosszindulatú kódot küldjenek az eszközökre, adatokat szivárogtassanak, vagy akár belehallgassanak a beszélgetéseidbe – mindezt nyilvános helyeken, például kávézókban, reptereken, sőt akár az irodai Wi-Fi-n keresztül is.

A Wired magazinnak nyilatkozó szakértők szerint a helyzet nemcsak súlyos, de alattomos is: az AirPlay ugyanis nemcsak iPhone-okon fut, hanem

okostévékben, hangszórókban, set-top boxokban, autós multimédiás rendszerekben és még ki tudja, hol. És ezek közül sokat soha nem is fognak frissíteni.

Az a baj, hogy az AirPlay rengeteg eszközben megtalálható, és ezek közül sokat sosem fognak frissíteni” – mondta Gal Elbaz, a tel-avivi Oligo nevű kiberbiztonsági cég technológiai igazgatója és társalapítója. „És mindez azért van, mert egyetlen hibás szoftverdarab mindent érint.”

A Wired által megszerzett információk szerint összesen 23 különböző biztonsági rést találtak az Apple AirPlay protokolljában és az azt működtető szoftverfejlesztői csomagban (SDK). Ez az az eszköz, amely

lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy fotókat, zenéket és videókat küldjenek egyik Apple-eszközről a másikra – vagy akár külső gyártók termékeire is.

Az Apple már kiadta a biztonsági frissítést a saját eszközeire, de a gond ott kezdődik, hogy milliónyi más gyártó által gyártott készülék továbbra is sebezhető. Ha a televíziód, hangszóród vagy az autód Apple-kompatibilis, és a gyártó nem frissítette az AirPlay SDK-t, akkor ezek hackerek számára tökéletes hátsó kaput jelenthetnek – még akkor is, ha a telefonod naprakész.

„Ha egy támadó rá tud csatlakozni ugyanarra a hálózatra, mint az egyik ilyen eszköz, akkor azt felhasználhatja ugródeszkaként, hogy elérje a hálózat többi részét is”

– figyelmeztetett Elbaz.

És a baj tovább nő: Patrick Wardle, az Apple-biztonságra specializálódott DoubleYou cég vezérigazgatója szerint a harmadik féltől származó eszközök „időzített bombák”, amelyeket a felhasználók is hajlamosak elfelejteni, és a gyártók sem túl lelkesek a frissítések kiadásában.

„Amikor külső gyártók integrálják az Apple technológiáit, például az AirPlay-t az SDK-n keresztül, az Apple-nek már semmilyen közvetlen ráhatása nincs a hardverre vagy a frissítésekre”

– mondta Wardle.

Ennek következtében – magyarázta – ha a gyártók lassan vagy egyáltalán nem frissítenek, az a felhasználók védelmét is aláássa, és hosszú távon megrendítheti a bizalmat az Apple-ökoszisztémában.

Mit tehetsz most?

Frissítsd az összes Apple-eszközödet a legfrissebb szoftverre.

Kapcsold ki az AirPlay-t, ha épp nem használod – különösen nyilvános hálózatokon.

Gondold át, milyen AirPlay-eszközök vannak még a hálózatodon – akár az a régi Apple TV, akár a nappali sarkában pihenő okoshangszóró is veszélyforrássá válhat.

A hackerek szeretik az elhanyagolt bejáratokat – ne nálad legyen az egyik.


Megosztom
Link másolása