Túl szemérmes az algoritmus? – Ezért nem jut el hozzád a nők egészségéről szóló tartalom
A közösségi média mára nemcsak kapcsolattartásra vagy szórakozásra szolgál – sok fiatal számára elsődleges információforrás is, ha az egészségükről van szó. Mégis, ha egy nő menstruációval, termékenységgel, endometriózissal vagy épp a menopauzával kapcsolatos tudnivalók után kutat a neten, nagy eséllyel csalódni fog. Nem azért, mert ezekről nincs szó – hanem mert
Egy , a The Sun-on közölt friss kutatás szerint a 18–34 év közötti fiatalok több mint háromnegyede használja a közösségi médiát egészségügyi témák iránti tájékozódásra. Ugyanakkor
a 18–24 évesek 34%-a, a 25–34 évesek 21%-a szerint különösen nehéz ezekhez hozzáférni.
Mi az a shadowban, és miért fontos?
A "shadowban" vagy shadow banning kifejezés arra utal, amikor egy közösségi média platform algoritmusa láthatatlanul korlátoz egy tartalmat: nem törlik, de elrejtik, így kevesebb emberhez jut el. A felhasználó sokszor nem is tud róla, hogy ez történik – csak azt tapasztalja, hogy a bejegyzése nem ér el senkit.
és sokan úgy érzik, a női egészséggel kapcsolatos posztokat gyakrabban érinti ez a fajta cenzúra.
Orvosi kifejezések is felnőtt tartalomnak számítanak?
A legnagyobb platformok – például az Instagram vagy a Facebook – nevetséges módon
Mindezt úgy, hogy orvosilag pontos, anatómiai kifejezések szerepelnek bennük – például a „menstruáció” vagy a „vagina”.
A Bodyform menstruációs termékeket forgalmazó márka például arról számolt be, hogy gyakran tiltják le automatikusan a hirdetéseiket ilyen szavak miatt. Ez nemcsak az edukációt nehezíti meg, de azt is jelenti, hogy a fiatal nők nem jutnak hozzá életmentő információkhoz.
Az információhiány ára: elnyomás és elszigeteltség
Egy közösségi média nélkül felnőni nem opció – a 18–24 évesek harmada napi 5 órát tölt rajta. Ez a generáció itt tanulja meg, hogyan működik a teste, mit jelent a ciklusa, hogyan ismerje fel az endometriózis vagy a PCOS jeleit. Ha ezek a beszélgetések elhallgatnak vagy elhallgattatják őket, akkor a tudatlanság teret nyer.
Charlotte Emily influenszer – akit több mint 90 ezren követnek a menstruációról, testképről és önszeretetről szóló tartalmaiért – maga is megtapasztalta a cenzúrát. Azt mondja,
„Az ilyen témákban írt posztjaimat gyakran alig látják, miközben a divatról szóló bejegyzéseim gond nélkül terjednek” – mondja. „Pedig ezek a témák mindennapi valóságok. Nem tabuk, hanem beszélgetések, amik szó szerint életeket menthetnek.”
Egyre többen kérnek változást
Az Essity higiéniai cég és a női egészség jogaiért küzdő CenHERship, valamint a Period Equity Alliance kampányt indítottak az árnyéktiltás ellen, egyelőre az Egyesült királyságon belül, de innen üzenjük: Magyarországon is jó lenne egy ilyen kezdeményezés.
Clio Wood, a CensHERship társalapítója szerint a közösségi média egy hatékony, sőt néha életmentő eszköz lehet – de jelenleg egy hibás rendszer miatt a nők szisztematikusan kevesebb információhoz jutnak.
– mondja. „A nők egyenlő, cenzúrázatlan hozzáférést érdemelnek a saját testükkel kapcsolatos információkhoz.”
A társadalom felelőssége
A kutatás szerint a megkérdezettek 45%-a egyetért azzal, hogy az orvosilag pontos anatómiai kifejezéseket tartalmazó bejegyzéseket nem szabadna korlátozni. És bár sokan támogatják a cenzúrát az erőszakos vagy trágár tartalmak esetében, az oktatási célú, egészségügyi posztokat másképp kellene kezelni.
Mert amíg egy nő nem tud beszélni arról, hogy fájdalmas a menstruációja, vagy mit jelent az endometriózis, addig valódi egyenlőségről sem beszélhetünk – sem a digitális térben, sem azon kívül.
különösen akkor, ha a saját testünkről van szó. A női egészség nem „érzékeny tartalom”, hanem közérdekű. Ideje, hogy a közösségi platformok is így kezeljék.
